Idén kevesebb jó minőségű búza termett Magyarországon, emiatt előfordulhat, hogy a felhasznál iparágak egymással versenyeznek majd a készletekért.
Idén hozzávetőleg ötmillió tonna búza terem Magyarországon, ebből viszont alig 15 százaléknyi az, ami minden további nélkül alkalmas malmi őrlésre, humán fogyasztásra. Mindez azt jelenti, hogy nagyjából 750 ezer tonnányi búza termett idén, amely minden további nélkül jó sütőipari értékű
- mondta el az Agrárszektornak Lakatos Zoltán. A Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette: ehhez további 15 százalék jön, amely kommersz búzaként, de még malomban felhasználható.
Változás jön a liszt árában: ez várhat a magyarokra szeptembertől
Versenyeznek a minőségért
Összesen tehát az elnök szerint legfeljebb másfél millió tonnányi a kielégítő minőségű búza Magyarországon.
Ezért a mennyiségért három jelentős piaci csoportosulás versenyez: a malomipar, a takarmányipar és a kereskedők, akik elsősorban exportra adnák el a gabonát.
Mint Lakatos Zoltán kifejtette: a takarmányipar igénye hozzávetőleg 1,3 millió tonnát tesz ki, a malomiparnak nagyjából 1,1 millió tonnára van szüksége. Németországban szintén nem lett jó a búza idén, ezért várhatóan az ottani szereplők is igyekeznek megvenni minden olyan jó minőségű tételt, ami a piacon rendelkezésre áll – ez várhatóan fokozott exportkeresletet jelent idehaza is. Lakatos Zoltán úgy fogalmazott:
Nem tudom, hogy Magyarországon honnan lehetne összekaparni azt a mennyiségű búzát a malomipar, amiből tudja biztosítani a kellő mennyiségű lisztet, amire a sütőiparnak szüksége van. Itt most nagy harc van azért, hogy a jó búza kihez tud majd kerülni.
Ennek fényében a malomipar a szűkös készletek megszerzéséért kénytelen lesz magasabb árat fizetni – érvelt az elnök. Hozzátette:
ez ma még nem áll fenn, a korábbi készletekből még vannak, de augusztus második felétől árakat kell emelniük a malmoknak is. Lakatos Zoltán szerint mindez a fogyasztói árakban csak minimális áremelkedést jelentene csupán. Még egy 15 százalékos emelés esetén is csak éves szinten 1000-1500 forinttal nőne az egy főre jutó többletkiadás.
A liszt a legkevesebb az árban
Tény, hogy a sütőiparnak sok más költsége van, a liszt áránál lényegesen nagyobb súllyal esik latba az energia és a munkaerő költsége. Noha a búza az alapvető alapanyag a legtöbb pékáruhoz, az ebből származó költségek a kenyerek és zsemlék árában csupán 15-20 százalékot képviselnek, a magasabb minőségű termékek esetében pedig még ennél is kisebb az arány. Emiatt a gabonapiacon, vagy akár a malmi átadási árakban bekövetkező, például 5-10 százalékos árváltozások a pékáruk esetében csak minimális, vagy egyáltalán semmilyen árváltozást nem eredményeznek.
A sütőipari termékek fogyasztói árában sokkal meghatározóbb tényezők az energia-, szállítási- és munkabérköltségek, mint a búza vagy a liszt ára. Az energia ára a 2022-es csúcsok óta érzékelhetően csökkent a vállalkozások számára, ugyanakkor a szállítási költségek és a bérigények jelentősen növekedtek a magas inflációval párhuzamosan.
A sütőipar ugyanakkor várhatóan a más jellegű költségnövekedését sem képes érvényesíteni az áraiban, mivel a lakossági fogyasztás továbbra sem akar helyreállni.
Vannak korlátai az áremelésnek
Elismeri a jó minőségű búza alacsony arányát Raskó György agrárközgazdász is, de hangsúlyozta: a búza ára továbbra is meglehetősen alacsony, egyelőre nem látszik az, hogy a piacon komoly verseny indult volna meg a készletekért.
Zárul az aratás: jó hozamokat, de gyenge minőséget hozott 2024
A szakember az Agrárszektornak elmondta: a javító minőségű búzából valóban nagyon kevés van, ilyenkor azonban a malmok kénytelenek a gyengébb minőséggel dolgozni. A keverékek, a céllisztek alkalmazásával, kisebb mennyiségű javítóbúza hozzáadásával tudnak lisztet biztosítani a sütőiparnak, van mozgásterük tehát. Mint fogalmazott:
A takarmánybúza szabadpiaci ára minden, csak nem fényes. Ez nem indokol áremelést.
Fontosnak tartotta leszögezni azt is, hogy a malomipar az élelmiszer-feldolgozóknak adja tovább a lisztet, számukra viszont jelentős korlátot jelent a magyar lakosság vásárlóereje. Ha az áremelés végigmenne a termékpályán, akkor lényegesen csökkenne a fogyasztás – tette hozzá.
Nem látja időszerűnek az áremelésről szóló nyilatkozatokat Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke sem.
Mint az Agrárszektornak elmondta, jelenleg stabil a piaci helyzet és a sütőipari szereplők nem tervezik az árak átszabását.
