A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnökeként hogyan értékeli a 2009-es évet?
- Egy ilyen értékelésnek mindig több szintje van. Az egyik az, hogy mint szervezet, hogyan teljesítettünk ebben az esztendőben, illetve az agrárium, az agrárpolitika, ami körülvesz bennünket, hogyan teljesített, milyen jeles események voltak ebben az esztendőben. A szervezetünk működése szempontjából egyértelműen sikeres év van mögöttünk. Én azt látom, hogy megerősödött az a fajta együttműködés, melyért olyan régóta dolgozunk, hiszen az AGRYA ebben az esztendőben töltötte be 13. születésnapját. Olyan programokat sikerült elindítanunk, melyeket már régóta terveztünk, így például egy Európai Uniós támogatás segítségével 9 db szakmai utat szervezünk Németországba, Olaszországba, Franciaországba, amelyen több mint kétszáz fiatal gazda vesz részt.
Hasonló jellegű szakmai együttműködések, szakmai utak valósulnak meg a Leonardo-program keretében, bekapcsolódtunk a kötelező fiatal gazda képzésbe, azok segítésére, akik nyerték ezt a speciális támogatást. A vezető testületeink - akik szövetségünk aktivistái -, megtalálták a helyüket ebben a közösségben, és ami a legfontosabb, hogy egy igazi közösségként működött ebben az esztendőben is a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége. Szervezeti szempontból úgy érzem, hogy egy nagyon-nagyon sikeres év van mögöttünk. Financiális szempontból is rendben volt ez az esztendőnk, nyugodtan várjuk a 2010-es évet, megfelelő tartalékok állnak a szervezet mögött.
Én úgy látom, hogy az agrárpolitikában túlságosan sok minden nem történt, ugyanaz a helyben topogás volt, ami korábban is. Az SPS rendszer sorsa nem dőlt el. Én - kollégáimmal együtt - azt érzékelem, hogy ebből már nem lesz semmi, csak hát ezt be kellene vallani, és úgy kéne a 2010-es évet is most már előkészíteni, hogy maradunk ebben a SAPS rendszerben. Ez a bizonytalanság senkinek nem jó. Ez volt az egyik dolog, ami egy kicsit beárnyékolta ezt az évet. A másik pedig az, hogy nem változtak azok a rossz tapasztalatok, amelyek a korábbi években is megvoltak, a kifizető ügynökséggel, a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatallal kapcsolatosan. Ott is nagyon-nagyon sok probléma van még mindig, a határidőcsúszásoktól kezdve az adminisztratív problémákig, a gazdák saját bőrükön érzik, hogy ez az adminisztráció nem működik teljesen tökéletesen, azzal együtt, hogy azért ebben voltak előremozdulások.
A legnagyobb probléma a piaci helyzet. A 2009-es év szépen követte 2008-at, amikor tragikus piaci szituáció volt. Az árak az idei évben is nagyon mélyen vannak, pár termék eladhatatlan volt. A 2009-es esztendő szerintem vízválasztó lesz a gazdák számára, jövőre jó páran akaratukon kívül is abba fogják hagyni a gazdálkodást, mert ők azért szeretnének ebben a szektorban maradni, és ebből megélni, de sajnos, a környezet, ami körülvesz bennünket, nem teszi ezt lehetővé. A szervezet számára tehát jó év volt, a gazdák számára viszont rossz volt 2009. Bízom benne, hogy a 2010 majd egy jobb piaci környezetben, egy jobb társadalmi-gazdasági környezetben fogja a gazdákat is érni, és talán egyszerűbb lesz az életünk a következő évben.
Idén milyen támogatások álltak a fiatal gazdálkodók rendelkezésére?
- Az idei évben meghirdetésre került a fiatal gazdák támogatásának második köre, amely talán még sikeresebb, mint az előző évi volt, hiszen 6170 (legalábbis tudomásunk szerint) támogatási kérelem érkezett. Az előző körben 2500 egynéhány ilyen támogatás volt, tehát több mint duplája igény érkezett, mint előtte. Ez egy jó hír lehetne, ha nem néznénk, hogy mennyi pénz van ezen az intézkedésen, és sajnos jelenleg annyi forrás van, hogy ebből a 6000 fiatal gazda kérelemből maximum néhány száz az, ami támogatást kaphat. Ez nagyon kevés. Ez agrárpolitikailag, szakmapolitikailag is vállalhatatlan. Látszik, hogy ez egy népszerű intézkedés, látszik, hogy ezen keresztül azért sok forrás tudna odakerülni, azokhoz, akik a jövőben gondolkodnak, hiszen öt évig a mezőgazdaságban kell maradniuk, a mezőgazdasággal kell foglalkozniuk, farmot kell alapítaniuk.
Nagyon bízom benne, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mint a vidékfejlesztési program irányító hatósága, megtalálja azokat a forrásokat, amelyeket át lehet csoportosítani erre az intézkedésre, és nemcsak a géptámogatásra találunk 30 milliárdot, hanem a jövőbeni befektetésre, a fiatal gazdákra is, hiszen azt azért látni kell, hogy a géptámogatással gyorsan elköltöttünk néhány hónap alatt 36 milliárd forintot, amely 120 milliárd forint forgalmat indukált a nagy gépkereskedő cégeknél. A fiatal gazdáknál ilyen számokat nagyon nehéz lenne előállítani, de úgy gondolom, hogy perspektivikusan legalább annyira fontos, hogy újabb pár ezer fiatal maradjon benne a mezőgazdaságban, és kezdjen el foglalkozni azzal, amivel mondjuk a szüleik is foglalkoztak.
Ha az SPS bevezetésre kerül, hogyan fognak a pályájukat most kezdő fiatal gazdálkodók bázisjogosultsághoz jutni?
- Szerintem az SPS rendszer nem fog Magyarországon elindulni. Erről a kérdésről én csak akkor nyilatkoznék, ha már bevezették.
Milyen közös programokat szerveztek idén más, külföldi szervezetekkel?
- Elsősorban német, olasz és francia partnerszervezeteinkkel alakult ki egy nagyon intenzív együttműködés, oda szakmai utakat szerveztünk, illetve van a Közép-Európai Fiatal Gazda Központ nevű együttműködési programunk, amelyben lengyel, cseh, szlovén, magyar, romániai illetve bolgár fiatal gazda szervezetekkel, partnerekkel vagyunk kapcsolatban. Az ő részvételükkel kétoldalú cserekapcsolatok, illetve egy remek konferenciasorozat az, amit meg tudtunk szervezni, amely az agráriumot érintő kérdésekkel foglalkozik.
Milyen sikerrel járt idén a Fiatal Gazda Klub rendezvénysorozatuk?
- A Fiatal Gazda Klub rendezvénysorozatnak két köre volt. Egy, ami ősszel indult, erről beszélnék inkább, hiszen egy hiánypótló rendezvényt sikerült elindítanunk. A közös agrárpolitika jövőjével foglalkoztunk, úgy látom, hogy az agrár érdekképviseletek közül rajtunk kívül senki nem rendezett hasonló jellegű rendezvényt, pedig nagyon-nagyon fontos lenne az, hogy a gazdálkodók szintjére elvigyük az információt, hiszen nem feltétlenül fogják ők a szakirodalmat bújni, a mindenféle érthetetlen szakkifejezésekkel teletűzdelt cikkeket olvasni egész napi kemény munka után. Az ő számukra olyan eseményeket kell szervezni, ahol közvetlenül tudnak információhoz jutni. Erről szólnának a Fiatal Gazda Klubok, és én azt látom, hogy ez a téma megérintette a fiatal gazdákat, nagyon szép számmal jelennek meg ezeken az eseményeken, és olyan előadót is tudtunk találni az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársai személyében, akik érthetően, világosan, úgy mondják el ezt a témát, ahogyan az elvárható.
A jövőben milyen szerepet kapnak majd a fiatal gazdálkodók a közös agrárpolitikában?
- Szavakban eddig is nagy szerepet kaptak. A generációváltás mindig egy prioritása volt a vidékfejlesztési programoknak, ha sikeresek lettek volna ezek a speciális programok, akkor most nem beszélgetnénk generációváltásról, mint problémáról, hiszen akkor megtörtént volna. Sajnos az Európai Uniós támogatások leírva ugyan támogatják a generációváltást, ám hatékony, hathatós intézkedések nincsenek bennük. Ami most kihívás előttünk, az pontosan az, hogy a közös agrárpolitika reformja kapcsán ezt az egész rendszert egy kicsit újragondolni, ne adj Isten, még akár újabb intézkedéseket is beletenni a vidékfejlesztési programokba, amelyek különösen a fiatal gazdákat segítik abban, hogy benne maradjanak a szektorban, illetve elkezdjék külön a gazdálkodásukat.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/felemas_ev_volt
