TOVÁBBRA IS TÁMOGATJÁK A FIATAL GAZDÁKAT
Jelentős anyagi támogatást kaptak és kapnak a fiatal magyar gazdálkodók tevékenységük folytatásához – ezt Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési8 Minisztérium (FVM) közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára jelentette ki december elején, amikor találkozott az Agrya és a CEJA vezetőivel Budapesten.
A fiatal magyar gazdák a múlt évben az Új Magyarország Vidékfejlesztési program (ÚMVP) keretében több mint 23 milliárd forint támogatást igényeltek. Ebből 14,6 milliárd forintot több mint 1.400 kérelmező meg is kapott. Az idén 6.000 kérelem érkezett mintegy 64 milliárd forint támogatási igénnyel. Hogy ebből végül is mekkora összeg realizálódik, azt pontosan még nem közölte a szakállamtitkár, ám annyit megjegyzett, hogy a lehető legtöbb fiatal gazdát szeretnék támogatni az idén is.
KICSI AZ ESÉLY A FÖLDSZERZÉSI MORATÓRIUM MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA
Nem zárható ki, de igen csekély az esélye annak, hogy meghosszabbítsák a külföldiek magyarországi földvásárlási tilalmát, azaz moratóriumát 2011. után. Ehhez ugyanis az unió többi tagállamának – azaz 26 országnak – teljes egyetértésére lenne szükség. Minderről Sirman Ferenc, az FVM szakállamtitkára beszélt december elején egy szakmai tanácskozáson.
Felhívta a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián arra is, hogy a moratórium 2008-as felülvizsgálata során megállapították: annak okai még mindig fennállnak. Jelezte ugyanakkor azt, hogy már most meg kell kezdeni a felkészülést a türelmi időszak lejártát követő évekre. Ezért intézkedni kell a lehető leggyorsabban a magyar termőföld védelme érdekében. A hazai földpiacon ugyanis érzékelhető a befektetői szándékok erősödése.
GRÁF JÓZSEF: „MEGALAPOZTUK A MODERN MEZŐGAZDASÁGOT”
Gráf József agrárminiszter a Merőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) ötödik, decemberben Budapesten tartott kongresszusán kijelentette, hogy az elmúlt évek munkájának eredményeként sikerült megalapozni a modern, versenyképes magyar mezőgazdaságot.
A földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca vezetője aláhúzta: jó döntésnek bizonyult, hogy az ország uniós csatlakozását követően az ágazat rendelkezésére álló mintegy 1.300 milliárd forint fejlesztési többletforrás felét a magyar mezőgazdaság korszerűsítésére különítették el. Ennek eredményeként – az uniós pénzek és nemzeti források felhasználásával – az állattenyésztésben mintegy 400 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg. Emellett további 300 milliárd forint értékben új erőgépek és más munkaeszközök kerülhetnek a magyar agráriumba.
Az FVM első embere ugyanakkor egy másik helyszínen – az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ülésé, ahol a testület meghallgatta a tevékenységéről szóló beszámolóját – közölte: a magyar mezőgazdaság az idén várhatóan csak a múlt évi nyereségszintjének a felét éri el. Hozzátette: a tavalyi esztendő ugyanakkor a magyar mezőgazdaság elmúlt 10 évének legjobb éve volt, amikor mintegy 2.000 milliárd forintos ágazati kibocsátás mellett az ágazatban átlagosan 10 százalék körüli nyereség képződött.
ÉLELMISZER-TERMÉKPÁLYA TÖRVÉNY – A HATÓSÁG FIGYEL
Az élelmiszer-termékpálya beszállítóival, vagyis az alapanyag-termelőkkel és élelmiszer-előállítókkal szembeni tisztességtelen kereskedői magatartás tilalmáról szóló januárban hatályba lépő törvény végrehajtása a szakértők szerint előreláthatólag nem lesz zökkenőmentes. Ezért az erre kijelölt hatóság a törvény alkalmazásának kezdeti szakaszában folyamatosan egyeztetni kíván a termékpálya szereplőivel. Erről Lukács László, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) elnöke beszélt decemberben a fővárosban egy szakmai tanácskozáson.
Az MgSzH elnöke a szóban forgó jogszabályt a lehetőség és a felelősség törvényének nevezte. Szerinte lehetőség a tisztességes és átlátható kapcsolatrendszer kialakítására ezen a területen. Ebben véleménye szerint minden piaci szereplő érdekelt a termékpályán. A felelősség pedig abban áll, hogy a törvény adta lehetőségekkel a közösség a fogyasztók érdekében éljen, de pedig a törvény betűjét tartsa be öncélú módon.
Ezért az általa irányított hatóság teljes átláthatóságot kíván szavatolni az úgynevezett eljárásrendben, továbbá az esetleges szankcionálások során a kötelezettségvállalás intézményrendszerét fogják kezdetben előtérbe helyezni az úgynevezett pénzbehajtással szemben.
Az említett törvényt azt követően fogadta el az idén az Országgyűlés, hogy az élelmiszer-etikai kódex létrehozásáról – a Gazdasági versenyhivatal kifogásai miatt – nem sikerült megállapodniuk az érintetteknek. A honatyák ezért úgy vélték, hogy az említett területen folyó tevékenységet törvénnyel kell szabályozni az itt tapasztalható korábbi anomáliák miatt.
TOVÁBBRA IS SZÜKSÉG VAN A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁRA
Továbbra is fenn kell tartani az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) intézményrendszerét. Ebben egyetértett az a 22 uniós tagország, amelynek képviselői december első felében tartottak megbeszélést Párizsban a témáról.
Az eszmecserén részt vevő Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: a fórumon jelen lévő tagországok megbízottai – Lengyelország kivételével, amelynek delegációja nem rendelkezett kellő felhatalmazással – elfogadták azt a politikai nyilatkozatot, amelyben ezt az álláspontot részletezve is rögzítették. Egyetértés volt abban is, hogy a KAP finanszírozását biztosító forrásokat a jövőben sem lehet csökkenteni az unió biztonságos élelmiszer-ellátásának szavatolása érdekében.
A magyar álláspont szerint fenn kell tartani a Közös Agrárpolitika eddigi rendszerét, beleértve annak finanszírozási hátterét is. Emellett továbbra is szükség van a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztés pilléreire is. Magyarország számára is elfogadhatatlan a KAP pénzügyi eszközeinek megkurtítása. Erre a Bizottság ugyanis nemrégiben kísérletet tett.
Gőgös Zoltán aláhúzta: az unió elnökségét 2010-től adó három országnak - ennek a triónak Magyarország is tagja – egyik legfontosabb feladata lesz a KAP további működéséhez szükséges politikai feltételek megteremtése.
