A FruitVeb adatai szerint a magyarországi kereskedelmi forgalomba kerülő zöldségnek és gyümölcsnek átlagosan 30-35 százaléka kerül valamilyen formában előkészítve a fogyasztóhoz, az arány növényfajonként és fajtánként eltérő.  

Ledó Ferenc hangsúlyozta, az előkészítés növeli a termék értékét, ha a zöldséget, gyümölcsöt a termelők a betakarítást követően olyan módon készítik elő a fogyasztók számára, amelyre a legnagyobb igény van. Az előkészített áru jobban eladható, mint a post harvest folyamaton át nem esett lédig - ömlesztett - termék - tette hozzá.

Elismerte ugyanakkor, hogy a magyar vásárló szereti fizikailag is megfogni az árut, a frissességét ellenőrizve válogatnak, így a piacra például célszerűbb lédig terméket szállítani, és vannak olyan termékek is, például a tölteni való paprika, amelyeknél a vevő nem fizetné meg a többletköltséget.

A post harvest eszközök ma már nemcsak a külcsín javítását szolgálják, hanem az eltarthatóságot és az élelmiszerbiztonságot is növelik - hangsúlyozta, és megjegyezte, hogy a nyomon követhetőség szempontjából is fontos az előkészítési folyamat.

    A fejlett és jelentős vásárlóerővel rendelkező piacokon gyakran már az egyedi csomagolás kerül előtérbe, amely nemcsak védi és kívánatosabbá teszi az árut, hanem sok információt is tartalmaz róla. Magyarországon is vannak már olyan magyar termékek, amelyek csomagolva, esetenként félkész termékként kerülnek az áruházláncokba - tette hozzá.

A FruitVeB elnöke jelezte: az előkészítés technológiái jelentősebb beruházásokat is igényelhetnek. A gépek alkalmazása - például paprika, paradicsom csomagolásánál - ma már szinte nélkülözhetetlen - mondta.

Füredi Gábor, post harvest területén két évtizede tevékenykedő Hand Kft. ügyvezetője az MTI-nek arról beszélt, hogy a post harvest előrelátó és szakszerű alkalmazása segítséget jelenthet a termelőnek a piaci anomáliák elkerülésében is, akár a túlkínálat okozta veszteségek csökkentésében. Példaként említette, hogy a múlt évben Magyarországon rendkívül jó volt az almatermés, de az orosz embargó következtében fellépő árubőség miatt lépéshátrányba kerültek a magyar termelők a külföldi piacokon, miután az országban gyengén fejlett a post harvest. Még elegendő ládát sem tudtak biztosítani a szállításhoz - idézte fel.

Megjegyezte: a kevésbé fejlett országokban megtermett zöldség és gyümölcs akár 40 százaléka is kárba megy a post harvest hiányában.

Az első magyarországi post harvest konferenciát a tavasszal Debrecenben szervezte meg a Hand Kft., lebonyolításában részt vett a Debreceni Egyetem és a helyi Akadémiai Bizottság is.

Forrás: MTI