A Magosz-elnök a lapnak adott interjúban közölte: az érdekképviselet és az agrárgazdasági kamara stratégiai javaslata az, hogy a vízközművek működtetése közérdekből állami feladat legyen, és a vízhasznosításra, a vízzel való gazdálkodásra a gazdáknak egymással együttműködve legyen lehetőségük. Kiemelte: első lépésben a mostani 80-100 ezer hektárról minimum 500 ezerre kell emelni az öntözött területek nagyságát. Hozzátette: ha ezt nem sikerül meglépni, nem lesznek képesek végrehajtani a fehérjeprogramot, továbbá az ipari zöldségtermesztés és a gyümölcstermelés is lemarad a világpiaci küzdelemben.
Jakab István elmondta: a Vidékfejlesztési Programban az öntözővíz hasznosítására szerepelnek pályázatok, ötvenmilliárd forint értékben. Emellett a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) és más jogcímeken, amelyekből ár- és belvízvédelmi rendszerek kialakítására biztosít az unió forrásokat, 300-500 milliárd forintot is költhetünk e fejlesztésekre. Kitért arra is: a Magosz és az agrárgazdasági kamara arra törekszik, hogy megismertesse a gazdálkodókkal a technológiai fejlődés követelte speciális tudást, ami a precíziós termelés elterjesztéséhez is szükséges.
