Fontos jövedelemszerzési lehetőséget jelenthet az alacsony keresetűeknek a háztáji gazdálkodás. A nyugdíjasok átlagosan havi húszezer forinttal egészíthetik ki így a jövedelmüket, ami a teljes bevételük csaknem harmadát teszi ki – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet Mezőgazdasági kisüzemek jellemzői és fejlesztési lehetőségei címet viselő kiadványából. Az idősek mellett a szociális segélyből élők esetében is jó alternatívát jelenthet a mezőgazdasági munka jövedelmük kiegészítésére. A saját kertjükben megtermelt zöldséggel és gyümölccsel, illetve a felnevelt állatokkal egy főre vetítve havi 18 ezer forinttal járulhatnak hozzá a család megélhetéséhez a segélyezettek. Ezt az összeget növelheti a 2015-től elérhető átalánytámogatás is, amihez európai uniós forrásból juthatnak hozzá a kistermelők.
A statisztikák szerint a legtöbben konyhakertet művelnek, de jelentős a szántó, a gyümölcsös és a szőlőskertek részaránya is a kisgazdaságokban. Az állattartás már kevésbé népszerű, háztáji léptékben tojótyúkot tartanak a legtöbben, ahogyan a sertés is népszerű haszonállat, szarvasmarha azonban csak elvétve található a kisebb gazdaságokban.
Bár a hátrányos helyzetű térségekben a háztáji gazdálkodás kulcsszerepet játszik abban, hogy jut-e az asztalra hús, gyümölcs, vagy sikerül-e elegendő tűzifát venni télire, évről évre fokozatosan csökken a kistermelők száma. Míg 2010-ben 470 ezer egyéni gazdálkodót tartottak nyilván az országban, a Központi Statisztikai Hivatal 2016-os jelentése már csupán 416 ezerre becsülte a számukat. Közülük mintegy 205 ezer egyéni gazdaság használ egy hektárnál kisebb földterületet. Az egyéni gazdaságok kicsivel több, mint a fele a megtermelt árut a saját fogyasztás mellett a piacokon értékesítette.
A statisztika szerint a magyar háztartásokban egyre kevesebben vállalják a kerti munkát, 2015. június elseje és 2016. május 31-e között mintegy 701 ezren vették ki a részüket családtagként a háztáji termelésből, számuk 2010-ben még meghaladta az egymillió főt. Nem meglepő, hogy a 65 év felettiek esetében a legnépszerűbb a gazdálkodás, arányuk tavaly meghaladta a 30 százalékot, a 35 év alattiak aránya alig hat százalék volt 2016-ban.
Az AKI kutatói szerint az elmúlt években jelentősen csökkent azok száma, akik még tudják, hogyan kell megélni a földből. A megfelelő szaktudás mellett elsősorban a megművelhető földterület, valamint a vetőmagra, palántákra fordítható pénz hiányzik. Ezért csökken a kistermelők száma. A folyamat megfordításához a szakemberek szerint olyan komplex programokra van szükség, amelyek a termeléshez szükséges eszközök mellett a háztáji gazdálkodás fortélyaira is megtanítják az embereket, tanácsadással, hálózatba szervezéssel segítve a kistermelők piacra jutását.
