Több vöröshagyma kerülhet az idén a raktárakba. Az előző években átlagosan 60-62 ezer tonnát takarítottak be a gazdálkodók a hazai hagymaföldekről, ebben a szezonban azonban a teljes termésmennyiség meghaladhatja a 65 ezer tonnát. Mindez elsősorban a kedvező időjárásnak köszönhető. Ha a következő hetekben sem érkezik kiadósabb eső – ami nemcsak a munkát nehezítené, hanem a minőséget is rontaná –, az idén mennyiségben és minőségben is jobb szezont zárhatnak a termelők.

A magasabb hozamokra a piac is azonnal reagált. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) piaci árinformációs rendszere szerint az idén olcsóbban juthatnak hazai vöröshagymához a vásárlók, mint egy évvel korábban. A fővárosi fogyasztói piacokon egy kiló hagymát szeptember közepén 200 forint körül lehetett kapni, tavaly az árak 200 és 240 forint körül alakultak. Vidéken ennél olcsóbban vásárolhatnak be a családok: egy kiló hagyma átlagosan 150-180 forint.

Az üzletláncokban ezen a héten nagyot esett a vöröshagyma ára. A 11 fővárosi és vidéki áruház adatai alapján számított mutató szerint míg az elmúlt hetekben jellemzően 170 forint körüli áron szerepelt a kínálatban a vöröshagyma, ezen a héten már 136 forintért kerülhet a kosárba. Az áresés a nagybani piacokon is szembetűnő, Budapesten pél­dául a hét centiméternél nagyobb hagymákért, vagyis az első osztályú zöldségért az idén csak nyolcvan forintot kérnek a kereskedők, míg tavaly az ár meghaladta a 90 forintot.

A korai típusokat és az áttelelő hagymát már betakarították a gazdák, jelenleg a középérésű, már tárolásra is alkalmas hagymát szüretelik a földeken. Az öntözés ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap a termelésben, szakértők szerint az idén is csak azok érhettek el jobb eredményt, akik folyamatosan gondoskodni tudtak a földek víz- és tápanyag-utánpótlásáról.

A vöröshagyma termőterülete az elmúlt évtizedekben meredeken zuhant: míg a nyolcvanas évek környékén tízezer hektáron vetettek hagymát a termelők, tavaly alig érte el a 2000 hektárt a termőterület nagysága. A legnagyobb hagymaföldek Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében vannak. A termelési kedv visszaszorulása mögött többek között a nagy mennyiségű import áll.

Uniós csatlakozásunk óta minden évben több ezer tonnányi olcsó vöröshagyma árasztja el a magyar piacot. Az AKI adatai szerint az év első felében közel 11 ezer tonna vöröshagymát importáltunk, ebből 4000 tonna Németországból érkezett, míg Hollandiá­ból és Ausztriából is 2000-2000 tonnát vásároltunk. Ezzel szemben évente csupán 1000-2000 tonna hagymát szállítunk a külpiacokra, azt is főként a környező országokba.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tavasszal hagyma munkacsoportot alakított. A tömörülés egyik legfontosabb célkitűzése elérni, hogy amikor van magyar áru a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők, és ne verjék le az árakat a külföldről beszerzett terménnyel. A magyar vöröshagyma egyébként augusztus végétől egészen januárig-februárig képes kielégíteni a hazai igényeket. Az itthon eladható mennyiséget a tárolási kapacitások javításával is növelni lehetne. Minél több olyan raktárra lenne szükség, ahol a vöröshagyma 5-6 hónapon keresztül megőrzi a minőségét.