Folyamatosan bővül a hazai édességgyártók forgalma, a múlt évi nettó bevételük 207 milliárd forint volt, a 2013-as adat pedig 177 milliárd volt a Nemzeti Cégtár adatai szerint. A trend várhatóan folytatódik már csak azért is, mert egy friss kutatás kimutatta: majdnem egymillió magyar vallja magát nassolásfüggőnek.

A piac, ezzel pedig az édesipar az elmúlt néhány évben jelentősen át is alakult, az egyik fő változás az, hogy a fogyasztók egyre inkább a minőségi termékeket keresik.

A legjobban a magas kakaótartalmú csokoládék és az olyan, még újdonságnak számító édességek iránt nőtt az érdeklődés, mint a fehérjével dúsított szeletek és a „mentes” termékek.

E tendencia fennmarad a következő években is a 24 édességgyártót tömörítő Magyar Édességgyártók Szövetség titkára, Intődy Gábor szerint. A szövetség sajátos trendeket is kikutatott egyes termékkategóriákon belül: a puha és a gumicukor népszerűsége például nő, míg a kemény cukorkáké nem, és egyre keresettebbek a kézműves desszertek is.

A szektor azonban nehéz időszakon van túl, épp csak kezd újra talpra állni. „Nagy érvágás volt az iparágnak a népegészségügyi termékadó 2011-es bevezetése, ami minden pénzügyi mutatóban erős visszaesést okozott. Csak lassan tud kilábalni a szektor” – mondta a Világgazdaságnak Intődy Gábor. Mint hozzátette, ez az adónem jövőre átlagosan 20 százalékkal nő, így megszűnik a lehetőség, hogy a cégek az adójuk egy részéből egészségfejlesztő programokat szervezzenek.

A szövetség titkára egyébként nem látja a termékadó jelentőségét, mondván, a hazai lakosság egyébként is jóval kevesebb cukrot fogyaszt az európai átlagnál, és az édességet be tudja illeszteni a kiegyensúlyozott étrendjébe is. Az viszont egyelőre nem tudható, hogy a termékadó emelése hogyan hat a szektor szereplőire, mennyire veti vissza megújult lendületüket.