A precíziós megoldások

2020-ban kezdték el az AXIÁL Kft. szakembereinek segítségével a precíziós gazdálkodást, ami Lassu Béla szerint inputanyag-megtakarítást hoz. A technológiára való áttéréshez szükséges befektetés megtérülése lassú, de folyamatos, a rendszer kialakításával egyre nagyobb eredményeket és jobb hatékonyságot lehet elérni. A szakember szerint a talajmintavétel mellett alapkövetelmény, hogy tisztában kell lenni a művelés alá vont táblák koordinátáival és sarokpontjaival. Amint ezek ki vannak mérve és térképeken, programokban megjeleníthetőek, a tartalmazó adatokat rá kell tölteni az eszközökre, hogy valóban láthatóak legyenek a gépek számára is. Ebben nagy segítség volt számunkra az AXIÁL Kft. csapatának gyakorlata. A technológiai fejlesztésekhez gépeket is cseréltünk, a régi RÁBA és MTZ erőgépekről CLAAS traktorokra nyergeltünk át, illetve új, a precíziós gazdálkodásra alkalmas önjáró permetezőt és vetőgépet is vettünk. Egy felvételező drónunk is van, amivel a növények kelését, fenológiai állapotát, és a vadkárt térképezzük fel. A beruházások, az eszközök és a programok rendszerbe illesztése után következett az, amikor a területeket már a monitorokon is láttuk. Ekkor gyakorlatban is elkezdhettük az új technológia alkalmazását.

A tanulási folyamat nagyjából fél évig tartott, ezalatt tapasztaltuk meg, hogyan és miképp működik a rendszer a gyakorlatban a szántás, a műtrágyaszórás, a vetés és a permetezés során. Az AXIÁL Kft. helyi csapatával nagyon jó a kapcsolatunk, a tőlük beszerzett CLAAS traktorok mellett egy LEXION kombájn, valamint egy Horsch vetőgép is van a gazdaságunkban. Az új 4 GNSS rendszernek köszönhetően kevesebb a leállás, folyamatosabb a jeladás és a jelvétel. Míg korábban előfordult, hogy bizonyos helyeken megszakadt a jel, a fejlesztés után már nem tapasztaltunk ilyen kiesést a gépek, a műholdak és a Trimble rendszer közötti hármas kapcsolatban, teljesen megbízható a működés. Más szolgáltatók ajánlatait is átnéztem, ezzel összehasonlítva azok nem tudtak többet és nem voltak olcsóbbak, a rendszereik pedig bonyolultabbak voltak, így számomra ez volt a legjobb megoldás. A hozzáállásban pedig elsőrangú volt az AXIÁL-csapat: amikor először mondtam nekik, hogy nyitni szeretnék a precíziós gazdálkodás felé, meghívtak Bajára a központba egy bemutatóra, ahol a gyakorlati működést látva döntöttem el, hogy továbblépek a fejlesztésekben. Lassu Béla szerint a digitális átállásnak akkor van értelme, ha az így elvégzett munkát az ember képes adatokban és számokban is megjeleníteni. Erre alkalmas a Trimble rendszer, amivel növénykultúra- és táblaszintű adatokat lehet kinyerni, így a megtérülést, a hozamot, adott esetben pedig a veszteséget is számszerűsíteni lehet. Nálunk egyelőre a kultúrák szintjén használjuk a rendszer adatait, a következő időszak egyik feladata lesz, hogy táblaszinten is megvalósítsuk az adatok kinyerését és elemzését, amikor már az érintett területeink jelentős része vadkerítéssel védett lesz. Akkor tudunk majd dönteni arról, hogy azokon a részeken, ahol nem megfelelő a termesztett növények profitabilitása, más kultúrákat, például kapásnövényeket vessünk.

A tőszámon és az inputanyagon is változtattunk, ahol gyengébbek a talajadottságok, ott kevesebbet, míg azokra a helyekre, ahol jobbak a feltételek, többet juttatunk ki. Ezzel optimalizálni tudjuk az inputanyag-menynyiséget és a -hasznosulást. Továbbá szervestrágya-kijuttatással és talajmechanikai műveletekkel igyekszünk javítani az összes területünk termőképességén.

Megtakarítás és hatékonyság

Komoly előrelépést jelentett, hogy nincs rávetés a soroknál, így kevesebb vetőmagra van szükségünk, mint annak előtte. A közel 300 hektárnyi repcénk esetében ez mintegy 5 zsák, nagyjából 1 millió forint körüli öszszeg megtakarítást jelent. A permetezésnél is gazdasági előnyt hozott, hogy kevesebb a ráfedés: permetezésenként az egész területet nézve 100–200 ezer forintnyi költségcsökkentést tudtunk elérni. A pontos RTK-jel használatával ma már gép szerint is tudjuk, hogy hol vannak a táblahatárok, így teljesen ki tudjuk művelni a területeinket, ezzel pedig a nyereségünk 1,5–2 hektárnyi „bővülés” volt. Ezeken kívül a precíziós gazdálkodás esztétikai előnyt is hozott: minden elvetett tábla rendezettebben néz ki, gyönyörűen sorolnak a növényeink, így az állománynak megvan a lehetősége arra, hogy egységesebben, a maximális potenciál szerint fejlődjön. Nagyon fontos, hogy gázolaj-fogyasztásban is megtakarítást tudtunk elérni, az eszközök cseréje révén pedig egy ember éves munkáját sikerült kiváltanunk, így azt az erőforrást átcsoportosíthattuk más feladatokra.

A fejlesztés következő lépései

A technológia kiterjesztése folyamatos: a búzavetésre egyelőre még nem tudjuk alkalmazni azt, de ha a beadott precíziós pályázat sikeres lesz, és megvesszük a kiszemelt szemenkénti vetőgépet, a teljes digitális átállás után nagyjából 1 millió forint megtakarítás fogható lesz szezononként. A finomhangoláson is dolgozunk, hogy még precízebb, táblaszintű költségkimutatást érjünk el. A precíziós gazdálkodás a mezőgazdaság jelene és jövője, így számunkra természetes, hogy részt veszünk a technikai fejlődésben – mondta Lassu Béla. Másfél év tapasztalatai és az adatok elemzése után elmondhatjuk, hogy költségcsökkentést értünk el a  precíziós gazdálkodásra való áttéréssel. Annak, aki eddig ezt a lépést még nem tette meg, azt javaslom, hogy mindenképpen mozduljon el az adatalapú termelés felé, hogy hatékonyabban, tervszerűen és kiszámíthatóbban gazdálkodhasson. Nincs más út, mint a fejlesztés – fogalmazott a szakember.

Szakmai támogató:

A Precíz gazdák nyomában című kiadványból ragadtuk ki a precíziós technológia művelőit, egyben véleményvezéreit. Ahány gazdaság, annyi kihívás és annyi megoldásra váró feladat. Ami közös bennük: az adatokat becsben tartó, precizitásra épülő gondolkodás.