A Tolna megye kiváló adottságú csernozjom és barna erdőtalajain gazdálkodó vállalat takarmánykukoricát 2400, őszi búzát 2200, napraforgót 800, őszi árpát 900, szóját 150, vetőmag borsót 100, étkezési zöldborsót 150, kukorica vetőmagot 400, szemescirkot 550, repcét pedig 230 hektáron termel.

„Az egyik fő tevékenységünk a minőségi takarmányalapanyag-előállítás, a Bonafarm Csoport sertés- és szarvasmarha-állománya részére” – mondta Tóth Szabolcs. „Az adatalapú gazdálkodás gyakorlata területileg már évek óta folyamatosan növekszik a Dalmand Zrt.-nél, míg a Bóly Zrt. esetén a célunk, hogy itt is alkalmazzuk azokat a technológiai megoldásokat és fejlesztéseket, amiket Dalmandon, főként a KITE Zrt. gépeivel, valamint részben a Tomelilla Kft. technológiájával már megvalósítottunk” – tette hozzá.

Tápanyag-kijuttatás, kultivátorok, vetőgépek

„A helyspecifikus termesztés több szempontból is megközelíthető, egyrészt a hatékonyság növelése, másrészt a költségek csökkentése felől. A legfontosabb alap viszont mindig a talaj, a művelt területek megismerése, majd a rendelkezésre álló információk alapján a döntéselőkészítés. A Garford szántóföldi kultivátorok és a Kverneland munkagépek első alkalommal még a költségoptimalizálás miatt kerültek előtérbe, mert a használatukkal csökkenthető és irányíthatóvá válik az inputanyag-kijuttatás, legyen szó akár műtrágyáról, akár növényvédő szerről. A sor mellé történő tápanyag-kijuttatási gyakorlat azt igazolta, hogy a nitrogén és a komplex műtrágya mennyiségét is csökkenteni tudtuk, ezért a technológiát a teljes területen alkalmazzuk Dalmandon. Ezzel kapcsolatban számos kísérletet végeztünk, amelyek igazolták a hatékonyságnövekedést. A kultivátorok fejlesztési irányáról meghozott döntésre egy belső szakmai megbeszélésen került sor, amikor a szilárd forma ellenében inkább a folyékony nitrogén kijuttatása felé mentünk tovább. Az idő, az eredmény és a műtrágyahelyzet igazolta, hogy jól döntöttünk, mert hektáronként 30 kilogramm hatóanyagot tudtunk csökkenteni úgy, hogy legalább a korábbi terméseredményt elértük, de több esetben még annál is jobbat. Jelentős megtakarítást realizáltunk azzal, hogy nem a műtrágyaszóróval, hanem a vetőgéppel juttattjuk ki a tápanyagot. Amikor az eredményeket, az évjárathatást is ellenőrizve adatok is bizonyították, tovább tudtunk lépni abba az irányba, hogy a technológiát összekapcsoljuk a talajvizsgálati eredményekkel, és ez alapján pozicionáljuk, illetve differenciáljuk a kijuttatott mennyiséget. Végeredményben hektáronként elegendővé vált 120 kilogramm nitrogén hatóanyag használata, amivel továbbra is kiváló kukoricatermést tudtunk és tudunk elérni. Néhány kukoricahibrid stabilan képes a nettó 15 tonnás terméseredményre ezzel a technológiával. Sokan mondják erre, hogy Dalmand és Bóly remek talajain könnyű, de ehhez azért komoly precizitásra és technológiai fegyelemre van szükség. A Garford kultivátorok ebben nagyon sokat segítenek, mivel a lehető legjobb eszközökről beszélhetünk ebben a munkagép-kategóriában. A Kverneland vetőgépek esetében pedig a megfelelő talajnyomás, a mélységtartás a pontosság és a széles körű használhatóság támogatja a jó eredmények létrejöttét” – fejtette ki a szakember.

Levél alá permetezés

„A kultivátorok esetében egy különleges megoldást is használunk a gyomirtásra, több évben is a teljes napraforgóval vetett területet kezeltük a levél alá történő permetezéssel. Erre azért volt szükség, mert a területeinken mindig hagyományos magas olajsavas napraforgót termesztettünk, amelynél ha a növényvédelmi beavatkozás után nem érkezett megfelelő mennyiségű csapadék, gyomosodni kezdett az arra egyébként is érzékenyebb állomány. Ezért a Tomelilla Kft. szakemberei felszerelték a kultivátort pozicionálható szórófejekkel, ami tökéleteshez közeli megoldást jelentett. Az automatika megfelelően a soron tartja a rendszert, tényleg oda jut a szer, ahova szükséges. Összességében a hagyományos technológiához képest harmadával csökkent a kezelt felület, ami óriási eredmény, ráadásul a napraforgó hálás a sorköz sekély mozgatásáért, ha van rá lehetőség. A megoldás eredményes volt, az inputanyag-csökkentéssel párhuzamosan megfogtuk a gyomosodást is.

Ez azért is fontos, mert az Európai Unió mezőgazdasági termelésének zöldítése céljából megalkotott Green Deal feltételrendszerében jó mennyiséget és jó minőséget kell előállítanunk egyre csökkenő növényvédőszer-kínálattal és -dózissal. Ennek érdekében a lehető legjobban optimalizálni kell a kijuttatást, ami így teljességgel megvalósult” – fogalmazott a szakember.

„Fontos, hogy a helyspecifikus gazdálkodás hatékony megvalósításában megfelelő szakmai partnerre találtunk a Tomelilla Kft. csapatában: többször egyeztetünk a szezonban, amikor pedig új fejlesztéseik vannak, mindig bevonnak minket azok tesztelésébe. Két évvel ezelőtt például Dalmandon próbálhattuk ki a talajlazítójuk prototípusát, amelyet aztán a szakmai véleményünket kikérve és megfogadva továbbfejlesztettek és gyakorlatba is illesztettek” – mondta.

„Az, hogy a Dalmand Zrt. és a Bóly Zrt. területein 2011 óta kizárólag mulcsművelést végzünk, meghatározza a vetőgépválasztást is. Ennek mindenképpen tárcsásnak kell lennie, amire tökéletesen alkalmasak a tőlük vásárolt, kifinomult munkavégzést lehetővé tevő Kverneland eszközök. A cél a lehető legkevesebb talajbolygatás, ezért a vetés előtt egy talajelmunkálással igyekszünk megoldani az előkészítés műveletét. Amennyiben pedig az állomány sérülése nélkül megvalósítható a sor mellé történő kijuttatás a kultivátorral egy menetben, megtesszük azt. Az évelő gyomoknak kitett területeken természetesen nem lehet és nem is szabad kultivátorozni, ezt mindig figyelembe vesszük például fenyércirok fertőzés esetén is” – fűzte hozzá a Bonafarm Mezőgazdaság szakembere.

A jövő fejlesztési tervei

„A »Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása« felhívásban több gép beszerzésére pályáztunk, ezek között egy önjáró permetező, egy Garford kultivátor és egy Kverneland vetőgép is szerepel, amely tápanyagkijuttató rendszerrel és változtatható sortávval is felszerelt. Ilyet használtunk Dalmandon is, ennél 45–80 centiméterig fokozatmentesen állítható a vetőgép vetési sortávolsága, így akár a hibridelőállításhoz szükséges frakciókat is tudtunk vetni vele” – jegyezte meg.

Talajismeret és szaktanácsadás

„Létfontosságú, hogy minél részletesebben megismerjük talajainkat, amiken gazdálkodunk. Ennek érdekében saját magunk is végzünk talajmintavételt. A megvalósult helyspecifikus tápanyag-kijuttatás visszacsatolása érdekében például egy 90 hektáros táblán 45 talajmintát szedtünk és vizsgáltattunk be, azok eredményeiből ellenőriztük a menedzsmentzónák előző évi kialakításának helyességét. Fontos, hogy a műtrágyaszóró szempontjából értelmezhető méretű zónákat hozzunk létre, ahogy az is, hogy relatívan nagyobb tőszám- és hatóanyag-különbségekkel dolgozzunk, hogy lássuk az alkalmazott technológia hatásait. Többek között ezekben is nagy segítségünkre vannak a Debreceni Egyetem MÉK (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar) Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központ szakemberei. Velük együtt törekszünk arra, hogy olyan kísérleteket és fejlesztéseket hajtsunk végre, amelyek végül biztosan olyan megoldásokat eredményeznek majd, amelyek hasznára válnak a Bonafarm Mezőgazdaság növénytermesztési ágazata számára” – mondta Tóth Szabolcs.

Szakmai támogató:

A Precíz gazdák nyomában című kiadványból ragadtuk ki a precíziós technológia művelőit, egyben véleményvezéreit. Ahány gazdaság, annyi kihívás és annyi megoldásra váró feladat. Ami közös bennük: az adatokat becsben tartó, precizitásra épülő gondolkodás.