Broiler indító táp
ME baromfi (MJ/Kg): 12,90
Nyers fehérje (%): 22,68
Lizin (%): 1,32
Met+ciszt (%): 1,01
Arginin (%): 1,64
Triptofán (%): 0,28
Treonin (%): 1,01
A leglényegesebb különbség a mi recepttúráinkhoz képest az, hogy magasabb arginin és treonin szintekkel dolgoznak. A többi paraméter nagyjából megegyezik az általunk használt recepttúrák táplálóanyag szintjeivel. Ahhoz hogy ezeket az értékeket elérhessük, csak kiváló minőségû takarmányokat alkalmazhatunk a recepttúrák összeállításánál. Ha a magas fehérjeigények kielégítése miatt alacsonyabb fehérjetartalmú takarmányokat keverünk a tápba, akkor relatíve nagy részt foglal el a recepttúrában a fehérjehordozó takarmányrész, amely takarmányok köztudottan energiaszegények.(vannak ez alól kivételek is, pl. a full-fat szója) Így a magas energiaigényt nem tudjuk kielégíteni, a csirke fejlődéséhez „megvan a fehérje”, de nincs hozzá elegendő energia.
A broilercsirkét ma nálunk általában 42-45 napig hizlalják, ezalatt a naposcsirke megeszik 4-4,5 kg tápot, és felhízik 2-2,2 kg-osra. A jelenlegi baromfipiaci helyzet miatt a vágóhidak egyre erősebb nyomást gyakorolnak a termelőkre, hogy 2kg-osnál nagyobb csirkét ne hizlaljanak, ugyanakkor az USA-ban az átlagos vágási súly 2,2kg (48napra), és a fajlagos takarmányfelhasználás 2,06kg/kg. Egy átlagos, 42 napig 2kg-osra hizlalt, 2kg-os fajlagos takarmányfelhasználást produkáló broilercsirke háromfázisú takarmányozása:
Indító táp: 0-21 nap között 1,2kg fogyasztás
Nevelő táp: 21-35 nap között 1,7kg fogyasztás
Befejező táp: 35-42 nap között 1,1kg fogyasztás 4,0kg
A nevelő, és a befejező táp feladata, hogy biztosítsa az állat energia, fehérje, vitamin, ásványi anyag, és mikroelem igényét, amellett, hogy a testtömeg-gyarapodást maximalizáljuk, és a fajlagos takarmány-felhasználást minimalizáljuk. A helytelen tápanyagellátás, speciálisan a táp fehérje-energia arányának beállítása befolyásolhatja a végső testtömeg, a fajlagos takarmány-felhasználás, a mellhús aránya, és a hasi és izomi zsírszint alakulását. Ennek tipikus példái: elmaradás az elvárt fejlődéstől a 35. nap után, túlzott hasi zsír a vágásnál, túlzott zsírfelrakódás a testben. A csirke élettani háttere az első két-három hét után nagyban változik, a takarmány, és ivóvíz fogyasztása megnő, a növekedési erélye nő, a fajlagos takarmány-felhasználása romlik, és a környezettel szemben támasztott igénye egyes tényezőknél (pl. hőmérséklet) csökken, míg más tényezőknél (pl. légcsere-igény) nő. Az USA-ban így néz ki egy átlagos broiler nevelő és befejező táp beltartalma:
Nevelő táp Befejező táp
ME baromfi (MJ/kg) 13,21 13,46
Nyers fehérje (%) 20,21 17,50
Lizin (%) 1,14 0,96
Metionin+cisztin (%) 0,91 0,79
Treonin (%) 0,89 0,77
Triptofán (%) 0,24 0,20
Arginin (%) 1,42 1,21
Nagyon lényeges, hogy a nevelő táp energiatartalma 13MJ/kg felett legyen, hogy a megfelelő növekedési erélyt kihasználhatóvá tegyük. Emellett ügyeljünk arra, hogy az elhullás ne haladja meg az 5%-ot, és az állományunk ne legyen „szétnőtt”. A kistermelőknél bevett szokás, hogy a vágás előtti héten csak kukorica darát etetnek a csirkékkel, így téve „olcsóbbá” a baromfi nevelést. Bizonyos esetekben ez igaz lehet, de ez a módszer a vágottárú minőségét csökkenti, és a hízlalási időt megnyújtja. A jelenlegi baromfipiaci helyzet rákényszeríti a termelőket arra, hogy a termelés visszafogása mellett a költségeiket minimalizálják, és mivel a broilercsirke összes költségeinek a 70%-át a takarmány teszi ki, így ezen lehet a legkönnyebben faragni. Tehát dolgozzunk jó minőségû alapanyagokkal, ehhez keressük meg a legolcsóbb forrást, állítassunk össze a legoptimálisabb recepttúrát, és kerüljük el a kiszóródásból, pazarlásból eredő takarmány veszteségeket.
Muzsek András
Címlapkép: Getty Images
