A „kertészeti vetés” munkamûveletének jó minőségû kivitelezéséhez elengedhetetlen a megfelelően átmunkált, a talaj felső 8-10 cm-es rétegében aprómorzsás, laza kertészeti-vetőágy kialakítása. Ezen technológiai munkamûveletre a különböző lazító+porhanyító+ simító+visszatömörítő talajmûvelő eszközökkel felszerelt (kombinált) magágykészítő gépek, ill. az alapmûvelések után alkalmazott rotációs talajmarók a legalkalmasabbak. A talajnedvesség megőrzése, valamint az energiatakarékosság szempontjából előnyösek az olyan mûveleti gépkapcsolások (pl.: talajmaró+ágyáskészítő+vető gépkombinációk), amelyekkel a vetéssel egymenetben több munkamûvelet elvégzésére nyílik lehetőség.
A zöldség- és aprómagvető gépek egyedi vetőegységekből épülnek fel, amely vetőegységek (az egyes vetőkocsik) önállóan végzik a magvak kijuttatását. A különböző szerkezeti egységből összeállított soronkénti vetőkocsik egyszerre több technológiai mûveletet is elvégeznek:
- a talajfelszín elsimítása, a rögök félreterelése a vetősorokból az állítható rögterelővel;
- a talaj vetősávjának előtömörítése a mellső tömörítő kerékkel;
- a vetőbarázda kialakítása a különböző csúszócsoroszlyákkal;
- a vetőmagvak kiadagolása a vetőszerkezetből a barázdába, vetőmag-pótlás a magtartályból;
- a magvak lenyomása a barázda-fenékre a keskeny magnyomó kerékkel;
- a vetőmagvak lezárása, a barázda betakarása, feltöltése a magtakarókkal;
- a talajfelszín elmunkálása, visszatömörítése a hátsó tömörítő kerékkel.
A vetőgépek általános felépítése
A zöldségfélék vetőgépei függesztett kivitelben készülnek, az üzemeltető erőgéphez hárompontos függesztő berendezéssel kapcsolódnak. A gépek vázát zártszelvényû gerendely képezi, de a sûrûsoros, tandem kivitelû gépeken két gerendely is megtalálható. A gépek gerendelyeihez - könnyen oldható - kengyelekkel és tartóbilincsekkel az egyes vetőelemek (vetőkocsik) vannak felerősítve. Egy-egy vetőelem önállóan végzi a vetést, így a kézi változatokban 1-2; az egytengelyes kertitraktorokra függesztett változatokban 1-4; míg a nagyobb munkaszélességû gépeknél 3-18 elem - ez tandem elrendezésben 32-soros is lehet - közös vázra kapcsolása képezi a vetőgépet. A vetőkocsik többségénél - a jobb, egyenletesebb talajkövetés és a pontosabb vetési-mélységtartás érdekében - paralell-tandem felfüggesztést alkalmaznak, de az egyszerûbb gépeknél a csuklós-karos vagy a paralelogramma felfüggesztésû vetőelemek találhatók meg. Az egyedi vetőkocsik egy-sor, iker-sor vagy hármas-ikersor vetésére alkalmas magadagoló szerkezettel vannak ellátva, így a gépek a sûrûsoros (min. 50 mm sortávolságú) vetésre, valamint a sávos (szórt)vetésre is alkalmasak. A magadagoló szerkezetek alatt elhelyezett vetőbarázda-nyitó csúszócsoroszlyák - a kívánalmaktól függően - egy-soros, iker-soros vagy három-soros mag lehelyezést tesznek lehetővé. A különböző kialakítású sornyitó csoroszlyák választéka lehetővé teszi, hogy a termelő - a megfelelő magadagoló szerkezettel kombinálva - azt a sor- és tőtávolság elrendezést, ill. tősûrûséget válassza, amellyel a célnak megfelelően tudja befolyásolni a termesztendő növény tenyészterületét és méretét. A gépek vetőelemeire szerelt ékalakú rögterelők eltávolítják a vetősorba eső rögöket és a talajfelszín utólagos simítását is elvégzik. Az egyes vetőelemek mellső talajtömörítő kereke gumiborítású Farmflex vagy (sima) acélhengeres kivitelû, míg a hátsó tömörítő kerék - az előzőkön kívül még - konkáv tömörítő kerék, rácsos pálcás henger is lehet. A sávos- és iker-soros vetéseknél széles (gumiborítású vagy acélhengeres) tömörítő kerekek zárják le a talaj felszínét. A gépek vetőelemei keskeny kialakításúak, így biztosítva az iker-soros vetésnél megkívánt agrotechnikailag optimális sortávolságok beállításának lehetőségét.
A „kertészeti” vetőgépek vető/adagoló szerkezeteit a járókerekekről lánc(le)hajtások (előtéttengely és több fokozatú hajtómû közbeiktatásával) biztosítják. A különböző lánckerekek áttételeinek változtatásával, a hajtómû fokozatok átállításával a megkívánt tőtávolságok - széles tartományban és sok fokozatban - állíthatók be. A járókerekek felszerelése, áthelyezhetősége - a más szemenkéntvető gépektől eltérően - biztosítja, hogy a zöldség- és aprómag vetése nemcsak a síkmûvelésû termesztésnél, hanem ágyásos és bakhátas mûvelés esetében is megoldható.
Magadagolók, vetőszerkezetek
A zöldségfélék vetőgépeinek magadagoló/vető szerkezeti egysége mechanikus vagy pneumatikus rendszerû lehet. A hazai gyakorlatban a mechanikus rendszerûek közül a palást-cellás, a lyuk-szalagos és a merítő-kanalas (kanalas-sejtes) megoldások az elterjedtebbek. A pneumatikus rendszerû vetőszerkezettel rendelkező gépek között a szívólégárammal mûködő, a kettős-pneumatikus (szívó-nyomó légárammal mûködő) vetőszerkezetek az ismertebbek. A pneumatikus vetőszerkezetû gépek mûködéséhez szükséges vákuumot (ill. légnyomást) az üzemeltető erőgép TLT-jéről meghajtott ventilátor biztosítja.
A vetőgépek legfontosabb szerkezeti egységei a magadagoló szerkezetek. Ezek a
- palástcellás rendszerûeknél: a vetőtárcsa palástján kialakított különböző számú és nagyságú cellával ellátott celláskerekek a maglesodró hengerrel, valamint a magkilökő lemezzel;
- a lyukszalagos rendszerekénél: a végtelenített (gumi/textil betétes) szalagok, amelyek különböző átmérőjû és számú furatokkal ellátottak;
- a merítő-kanalas megoldásoknál: a haladási irányra merőleges tengelyû (forgó) tárcsára szerelt fix vagy vezérelt mozgást végző kanál alakú sejtek;
- a szívó légárammal dolgozó rendszereknél: a lapos (sík) vetőtárcsák, amelyek különböző (0,5-3,0 mm) átmérőjû és (18-120 db) furatszámú furatokkal rendelkeznek, valamint külön lesodró választja le a magvakat;
- a kettős-pneumatikus vetőszerkezeteknél a szívó-oldali keskeny vetőtárcsák különböző furatokkal (furatsorokkal), valamint a nyomó-oldali magleválasztó és tisztító rendszerek.
Valamennyi vetőszerkezet fontos jellemzője a magadagolási intenzitás, a magadagolás sebessége, amely nagyban befolyásolja a vetőgépek üzemeltetési sebességét. Az egyes magadagoló szerkezetek esetében - a munkasebességtől és a kivetendő mag megkívánt sûrûségétől függően - az adagolási intenzitás nagyon különböző. Ezen mérőszám - a magadagolási intenzitás - értékei (3,6 km/h) (1 m/s) munkasebességnél ~ 4-12 db mag/sec, míg 7,2 km/s (2 m/s) üzemeltetési sebességnél ~ 20-50 db mag/sec közötti is lehet. Általánosságban: a mechanikus magadagoló szerkezetek a nagyobb méretû magvakat a kisebb sebességek esetén, míg a (kettős) pneumatikus vetőszerkezetek inkább az apróbb magvakat nagyobb sebességek esetén kedvezőbben vetik ki.
Gépbeszerzési lehetőségek
Az év elején jelent meg a „Mezőgazdasági gépek katalógusa 2003” c. kiadvány, amely a piacon kapható mezőgazdasági gépeket, közöttük a zöldség- és aprómagvető gépeket is - főbb mûszaki adatokkal, forgalmazókkal és árakkal - tartalmazza. A gépkatalógusban hét ország 13ogyártójának 21 alaptípusú zöldség- és aprómagvető gépe található meg, s több mint 480 különböző felszereltségû változata közül választhatnak a felhasználók. A katalógusban közölt 2003. évi árak a mezőgazdasági géptámogatás alapját képezik, ugyanis ezen gépkatalógus egyben a támogatási rendelet melléklete. Az árak általában a mûködőképes gép alapkivitelére vonatkoznak, tartalmazzák a vámot, a kereskedői jutalékot, a szállítási költséget a forgalmazó telephelyéig, stb., de nem tartalmazzák az ÁFA-t. Az 1. táblázatban néhány, az országban használt - jelenleg is forgalmazott - zöldség- és aprómagvető gép főbb mûszaki jellemzői és árai találhatók meg.
Gödöllő, 2003. február 26.
Dr. Fûzy József
FVMMI GM Kht. - Gödöllő
Címlapkép: Getty Images
