Az erdők kezelése, a fakitermelés, az erdőfelújítás és a tervezett volumenû erdőtelepí-tés megfelelő gépesítési háttér nélkül nem valósítható meg. A gazdasági és társadalmi fejlődés ütemével és színvonalával együtt változnak továbbá az erdőkkel szemben támasztott igények, melyek kielégítése érdekében napjainkban egyre inkább a természetközeli, fenntartható (tar-tamos) erdőgazdálkodás kritériumai érvényesülnek, melyek hosszú távú célként is definiálód-nak. Az 1980-as évek végéig nagyjából egységes ökonómiai szemléletû (a gazdasági célokat előnybe helyező) erdőgazdálkodás helyett kialakulóban van egy széles palettán dolgozó, öko-lógiai célokat is megvalósító (a biológiai társulások tér- és idő összefüggéseit megtartó, fej-lesztő) erdőgazdálkodás. A természetközelség alapvetően az erdők életébe történő minimális mértékû beavatkozást jelenti, mely elvárás teljesítése egyértelmûen kihat a gépesítésre is. Ha-tása azonban nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy az eddig elért technikai szintet visszafej-leszteni lenne szükséges, mint azt egyes kutatók előre jelzései megfogalmazzák, utalva a kézi munka, illetve az igaerő jelenleginél lényegesen nagyobb, várható részarányára. Ilyen irányú „technikai fejlesztéssel” nem teljesíthetők az erdőgazdálkodás minőségi- és mennyiségi elvá-rásai. A minőség az ökológiai, a technikai és az ökonómiai tényezők harmóniáját jelenti, a mennyiség pedig a fent vázolt feladatok együttesét. Összességében tehát leszögezhető, hogy a természetközeli erdőgazdálkodás és a modern technika nem egymást kizáró kategóriák.
A GÉPESÍTÉS JELENLEGI HELYZETE
Az erdőgazdálkodás gépesítés szempontjából meghatározó területei:
- a szaporítóanyag-termesztés, melyen belül a csemetetermesztés a meghatározó;
- az erdőmûvelés és
- az erdőhasználat.
A fent vázolt területeken részben mezőgazdasági, részben speciális erdészeti gépeket haszná-lunk a feladatok megoldására. Meghatározóbb gépeink a következők:
Csemetetermesztési gépek:
Szabadföldi csemetetermesztés gépei (tápanyag-utánpótlás gépei; talaj-előkészítés gépei, ezen belül: ekék, talajlazítók, talajmarók, tárcsák, kultivátorok, boronák, hengerek, si-mítók, kombinátorok; vetőgépek; iskolázógépek; dugványozógépek; növényvédelem gépei, ezen belül: permetezőgépek, mikrogranulátum-szóró gépek; ötözés gépei; alávágógépek; kiemelőgépek; kezelés gépei; vermelőgépek).
Intenzív csemetetermesztés gépei (hidegágyas csemetetermesztés gépei, burkolt gyö-kérzetû csemetetermesztés gépei, termesztőberendezések).
Erdőmûvelési gépek:
Terület-előkészítés gépei (bozót- és lágyszárú irtók, ezen belül: láncfûrészek, tisztító-fûrészek, ágzúzó hengerek, szárzúzók; vágástakarítók; tuskózók; tuskóközelítők; tereprende-zők; gyökérkiszedők).
Teljes talaj-előkészítés gépei (ekék, talajlazítók, tárcsák, simítók).
Részleges talaj-előkészítés gépei (pásztás talaj-előkészítők, ezen belül: pásztakészítő mélylazítók, pásztakészítő ekék, pásztakészítő tárcsák, tárcsás-láncos pásztakészítők, pászta-készítő talajmarók, speciális pásztakészítők; foltos talaj-előkészítők, tányéros talaj-előkészítők, bakhátas talaj-előkészítők).
Szaporítóanyagot talajba juttató gépek (vetőgépek, csoroszlyás- és lengőkaros cseme-teültetők, talaj-előkészítő-csemeteültető gépek, csúszócsoroszlyás suhángültetők, gödörfúrók).
Növényvédelem gépei (permetezőgépek, vegyszerkenő gépek).
Erdőhasználati gépek:
Fakitermelés gépei (döntés gépei, ezen belül: láncfûrészek, tisztítófûrészek, döntőgé-pek; gallyazás gépei; darabolás gépei; többcélú fakitermelő gépek).
Faanyag mozgatás gépei (közelítés gépei, ezen belül: csörlők, markolós vonszolók, szorítózsámolyos vonszolók, kihordók, kötélpályák, kötéldaruk; szállítás gépei, ezen belül: tehergépkocsik, kisvasúti-, vasúti szállítás gépei, vízi szállítás gépei; rakodás gépei, ezen be-lül: magajáró rakodógépek, önrakodó szállítóeszközök, rakodódaruk, hidraulikus daruk, rako-dócsörlők, rakodótranszportőrök, targoncák).
Felkészítés gépei (kérgezőgépek, ezen belül: kalapácsos-, forgógyûrûs-, marófejes-, gyalukéses- és dobkérgezők; hasító gépek; aprító gépek).
Erőgépek:
Az erdőgazdálkodás erőgépei elsősorban a középkategóriájú (14 ÷ 20 kN vonóerejû) univerzális-, illetve erdészeti csuklós traktorok. Egyes mûveletekhez (tuskózás, mélyforgatás, mélylazítás, nehéz tárcsázás) szükségesek a nagyobb (20 ÷ 40 kN vonóerejû) univerzális (ese-tenként lánctalpas) traktorok. A keskeny sortávú erdősítésekben, a síkvidéki területeken átme-netileg előfordulnak a kisebb méretû traktorok, amelyek a sorközben elférnek. Az átmenetire prognosztizált megjelenésük oka, hogy e gépek üzemeltetése fajlagosan költségesebb, mint a nagyobb kategóriájú gépeké. A jövő tehát a keskeny sortávú erdősítésekben is a min. középka-tegóriájú traktoroké, olyan formátummal (pl. hidas kivitel) és munkagépekkel, melyek egy menetben több sort, illetve sorközt kezelnek. A lejtős területek erdőmûveléséhez megfelelő terepjáró képességgel rendelkező, függesztőberendezéssel szerelt erdészeti csuklós traktorok alkalmazása szükséges.
A HAZAI ERDÉSZETI GÉPGYÁRTÁS
Jelenleg Magyarországon mintegy 20 cég foglalkozik erdészeti gépgyártással, melyek elsősorban: - a szabadföldi csemetetermesztés gépeinek,
- az erdőmûvelési gépek jelentős részének és
- egyes erdőhasználati gépek (pl. hidraulikus markoló, hasítógép, kihordó, aprító-gép, kötélpálya, tehergépkocsi) a gyártására alkalmasak.
Napjaink erdészeti gépgyártói (közülük fontosabbak: a Bagodi Mezőgép Kft., a kapos-vári Erdőgép Kft., a győri Rába Jármû és Busz Gyártó Kft. és a kaposvári Kaposgép Kft.) je-lenleg kb. 70 különböző géptípust gyártanak, illetve gyártására be vannak rendezkedve. E tí-pusok – melyek között nem szerepelnek az erdőgazdaságban is használható mezőgazdasági gépek – közel harminc erdészeti mûvelet kivitelezésére alkalmasak.
A hazai erdészeti gépgyártás folyamatos fejlesztése mindenképpen szükséges, mert a hazai gyártású gépek lényegesen jobb ökonómiai mutatókkal üzemeltethetők. A hazai erdésze-ti gépgyártás piaci alapokon, de a jelenleginél jobban összehangolt mûszaki fejlesztési háttér mellett maradhat mûködőképes.
FEJLESZTÉSI FELADATOK
Az erdőgazdaság gépesítéséhez kötődő fejlesztések alapvetően a természetközeli erdő-gazdálkodást hivatottak segíteni, és nevezetesen:
- konstrukciós gépfejlesztéseket,
- fejlett külföldi technikák honosítását,
- gépüzemeltetés-fejlesztéseket és
- a gépesítés szervezeti hátterének fejlesztését jelentik.
A konstrukciós gépfejlesztések közül a fontosabbak:
- a szabadföldi csemetetermesztés gépesítésének, valamint az erdőtelepítés gépesí-tésének fejlesztése, tekintettel a közeljövő várható nagy volumenû erdősítéseire;
- speciális pásztázógép-fejlesztések (újszerû, forgórendszerû, ezen belül hátrahajló élû késelrendezésû szerszámmal dolgozó berendezések);
- vegyszerkenő gép fejlesztések;
- hidas traktoron alapuló erdősítési munkagép-sor fejlesztések (nem alapvetően új funkcionális rész kialakítását jelentő fejlesztések, hanem olyanok, amelyek a meglévőket olyan vázszerkezetekhez rendelik, amelyekkel azok a hidas traktorokkal lesznek, lehetőleg többsoros változatban mûködtethetők, biztosítva ezzel a keskeny sortávolságú erdősítések létesítését és ápolását);
- mezőgazdasági univerzális traktor alapú kihordó fejlesztések;
- tehergépkocsi fejlesztések;
- hidraulikus daru fejlesztések;
- erdészeti kötélpálya fejlesztések;
- az erdőtüzek elleni védekezés technikai hátterének megteremtését célzó fejleszté-sek.
A konstrukciós gépfejlesztések közül a szabadföldi csemetetermesztés gépesítésének, valamint az erdőtelepítés gépesítésének fejlesztése már intenzíven elindult, mivel a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara 2000-ben, elsők között nyújtott be pályázatot a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programokhoz, „A nemzeti favagyon minőségi fejlesztése és bővítése, valamint a fahasznosítás korszerûsítése” címmel, mely kutatási program – a 2001-2003. közötti időszakra – támogatást kapott. A pályázat egyik alprogramja „Új csemeteter-mesztési- és erdőtelepítési géprendszer kifejlesztése az erdőtelepítési program megvalósításá-nak elősegítésére” címmel a vázolt feladatkörhöz kapcsolódik. A kutatási-fejlesztési alprogram – a területen eddig elért eddigi eredményekre építve – a szükséges gépekkel kap-csolatos alap- és fejlesztő kutatások elvégzését, a gépek tervezését és prototípus gyártását tûz-te ki célul, bevonva hazai mezőgazdasági gépgyártókat, közülük is elsősorban a Bagodi Me-zőgép Kft-t, amely hasonló típusú gépek gyártásában már bizonyított.
A fejlett külföldi technikák honosítása azon gépek és berendezések alkalmazását jelenti a hazai erdőgazdasági technológiák megvalósításakor, melyek hazai gyártása nem megoldott, illetve gazdaságosan nem megoldható. Napjainkban ilyennek minősíthetők az univerzális traktorok, a speciális erőgépek egyes csoportjai, a vágáshulladék aprítók, a markolva kiemelő tuskózógépek, a motorfûrészek, a többcélú erdészeti gépek.
A gépüzemeltetés-fejlesztések:
- a természetközeli erdőgazdálkodást biztosító technikai megoldások optimális alkalmazását lehetővé tevő gépüzemeltetési dokumentációk, technológiai utasítások elkészítését;
- a várható nagy volumenû erdőtelepítés kivitelezését ellátó hálózat (gép-technológia-szakember összhangja) kialakítását;
- a szükséges mesterséges erdőfelújítások technológiáinak fejlesztését (ahol lehet a tuskózás és a talajforgatás nélküli technológiák megjelenítését);
- vegyszertakarékos technológiák megvalósítását szakszerû permetlé keveréssel, és a permetezőgépek helyes üzemeltetésével;
- a környezetbarát, növényi eredetû, a környezetbe kerülve gyorsan lebomló hajtó- és kenőanyagok, valamint hidraulika olajok alkalmazását és
- a fentiekre vonatkozó, az egész országra kiterjedő szaktanácsadási rendszer létrehozását jelentik.
A gépesítés szervezeti hátterének fejlesztését egy országos hatókörû erdőgépfejlesztő központ mûködtetése biztosítja, a következők szerint.
ERDŐGÉPFEJLESZTŐ KÖZPONT
A hazai erdészeti gépfejlesztés és -gyártás, valamint gépüzemeltetés-fejlesztés összehangolását a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Erdészeti-mûszaki és Környezettechnikai Intézet Géptani Tanszékének irányításával mûködő „Dr. Káldy József Erdőgépfejlesztő Központ” végzi, melynek alapvető céljai:
- erdészeti gépesítési adatbank fenntartása és folyamatos bővítése;
- erdészeti gépfejlesztő bázis mûködtetése az erdőgazdálkodók (az állami erdőket kezelő rt-k és a magán erdőgazdálkodók) mûszaki fejlesztési igényeinek kielégítésére;
- szakmai alapokon megfogalmazott tipizálásokra épített közös gépbeszerzésekből adódó előnyök kölcsönös kihasználása;
- partnerek egyedi konstrukciós gépfejlesztési igényeinek megvalósítása;
- gépüzemeltetés-fejlesztések;
- kapcsolatok kialakítása erdészeti gépgyártókkal, forgalmazókkal és felhasználókkal;
- hazai erdészeti gépgyártás támogatása, bekapcsolódás a konstrukciós gépfejlesztésekbe.
ÖSSZEFOGLALÁS
Az erdőgazdálkodás folyamatos mûszaki fejlesztése (gépesítés-fejlesztése) szükséges, melynek a természetközeli, fenntartható (tartamos) erdőgazdálkodást kell szolgálni. Ennek megvalósítása:
- konstrukciós gépfejlesztéseken (melyek a hazai erdészeti gépgyártásra alapozottak);
- fejlett külföldi technikák honosításán;
- gépüzemeltetés-fejlesztéseken és
- a gépesítés szervezeti hátterének fejlesztésén keresztül lehetséges.
Mindezt nagymértékben segíti a „Dr. Káldy József Erdőgépfejlesztő Központ”, mely biztosítja az erdőgazdálkodók mûszaki fejlesztési igényeinek összehangolását, kielégítését és részbeni vitelét, segítheti a hazai erdészeti gépfejlesztés és gépgyártás összehangolását.
IRODALOM
Bondor A. (1997): A minőség, mint értékkategória az erdőmûvelésben. „AGRO-21” füzetek. Az agrárgazdaság jövőképe. 16:20-47.
Horváth B. (1999): Az erdészeti gépesítés helyzete és fejlesztési tendenciái I., II. Erdészeti Lapok, CXXXIV. 2:38-39. és 3:68-69.
Solymos R. (1997): Az erdő- és fagazdaság minőségi fejlesztése. „AGRO-21” füzetek. Az agrárgazdaság jövőképe. 16:3-19.
Dr. Horváth Béla
egyetemi tanár, intézetigazgató
Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar,
Erdészeti-mûszaki és Környezettechnikai Intézet, Géptani Tanszék
Címlapkép: Getty Images
