Őszi kalászosok talaj-előkészítése korán lekerülő elővetemények után
A korai - június végén és júliusban – betakarítású elővetemények az őszi káposztarepce, a len, a mák, az őszi- és tavaszi kalászosok és takarmány keverékek, a borsó, a bab. Augusztus elején takarítható be a mustár, az olajretek, a kanári köles (fénymag), a kender stb.
A kötött réti-, csernozjom- és öntéstalajok aratás után kiszáradt és tömörödött tarlóján a tárcsát vagy a kultivátort sekélyen járassuk, és a felszínt rögtörő vagy gyûrûs hengerrel zárjuk. Szikes talajokon a hántott felszínt a cserepesedés elkerülése érdekében profilos, rögtörő hengerrel zárjuk.
A középkötött vályog- és a humuszos homoktalajokon a hántás eszköze a hengerrel kombinált kultivátor vagy a tárcsa lehet. A laza homoktalajokat inkább sekélyen vagy középmélyen kell szántani, és a felszínt sima hengerrel kombinált könnyû fogassal zárni, hogy megvédjék a szélkároktól.
Az őszi gabonák talaj-előkészítése későn lekerülő elővetemények után
Az augusztus közepétől betakarított növények – magkender, burgonya, szója, lóbab, napraforgó, cukorrépa és kukorica – után ősszel csak kalászos gabonák vethetők. Mûveléskor figyelembe kell venni a tarlómaradványok tömegét, apríthatóságát és a terület gyomosságát. Ha beérett, a burgonya, a napraforgószár tárcsával is jól zúzható. A szója, a lóbab szára, továbbá a vonódott cirok- és kukoricaszár szártépőkkel, szárzúzókkal aprítható, míg a cukorrépaföldön a növényi maradványok szétterítésére kell gondot fordítani.
A nedves talaj szántható, de elmunkálásával várni kell a talaj száradásáig. A megszikkadt rögök porhanyító-egyengető kombinációval munkálhatók el. Henger akkor szükséges, ha a talaj a porhanyítás után is üreges marad. A száraz talajok felszántása a vetés előtt kockázatos, mivel a hagyományos elmunkálók többsége porosít, vagy csak a rögöket „fényesíti”.
Alapmûvelés évelő takarmánynövények után
Az őszi búza évelő pillangós előveteményei lehetnek a lucerna, a vöröshere, a baltacim, a somkóró és a füves here. Élő tarlójuk van, és akkor jó elővetemények, ha állományuk nem volt gyomos, valamint tarlójukat a gabonák vetése előtt legalább 8 héttel (az évi 2. vagy 3. kaszálás után) feltörték.
Az élő tarló feltörésekor ki kell használni a pillangósok maradványait, mint szerves trágyát, és az évekig nem mûvelt talajt kell jó fizikai állapotba hozni.
Az évelő növények tarlóját – amikor a talaj jól szántható – előhántós ekével célszerû felszántani, és ugyanabban a menetben a talaj felszínét zárni. Ha a talaj száraz, előbb tárcsát vagy kultivátort járassunk a tarlón, majd a mulccsal kevert felső réteget szántsuk. Változtatható fogásszélességû ekékkel a talaj állapotához igazodóan javítható az aláforgatás minősége.
Ujj Apolka
Szent István Egyetem, Gödöllő