- Az égetés során keletkező füst zavarhatja a szomszédokat, a közelben közlekedőket.
Természetesen vannak olyan esetek is, amikor a lomb, illetve a nyesedék elégetése a célravezetőbb. Példaképpen a ribiszkék és a málna fertőzött (üvegszárnyú ribiszkelepke, málnavessző gubacsszúnyog, didimellás és elzinoés vesszőfoltosság, stb.) bokorrészeit lehet említeni /1. ábra/.
A lomb komposztálása csak akkor ajánlható, ha azt szakszerûen végzik. Ellenkező esetben a lombon és a nyesedéken áttelelő kórokozók megfertőzhetik az egész komposztot.
A lomb „eltüntetésének” egyik legjobb és leghasznosabb módszere a talajba történő beforgatás. A beforgatás előtt célszerû nitrogéntartalmú mûtrágyát is kiszórni a talajra, négyzetméterenként 3-4 dkg-ot. Ennek a kisadagú nitrogénnek kettős hatása van: egyrészt elősegíti a lehullott lomb gyorsabb humifikálódását, másrészt fokozza a virágrügyképződést.
Őszi talajmunkák
Annak érdekében, hogy a téli csapadék, a szerves trágya és a nehezen mozgó tápelemek (kálium, foszfor) könnyebben bejussanak a talaj mélyebb rétegeibe, illetve a gyökérzóna közelébe, ősszel mélyebben (35-50cm) forgatjuk meg a talajt.
Árutermelő ültetvényekben a mélymûvelés leggyakoribb, de egyben a legrosszabb eszköze az eke. Az eke gyakori használata következtében alakulnak ki a facsíkok alatt a bakhátak, lejtős területen pedig a mikroteraszok.
Az ősszel kijuttatandó szerves és mûtrágyák beforgatásának egyik legjobb eszköze az ásógép. Nem rombolja a talaj szerkezetét, nem képez bakhátakat.
Házi kertben az ásó helyett jobb az ásóvilla használata. Ásóval például a tarack kiirtása reménytelen, mert a gyökereket felaprózva szinte szaporítjuk ezt a kellemetlen gyomot. Az ásóvillával nagyobb rögöket lehet kiforgatni, a hantokból könnyebb kiszedni a gyökérmaradványokat.
Ültetvényekben a bedolgozandó tápanyag mennyiségét lomb és talajanalízis alapján ajánlott elvégezni.
Füvesített ültetvényekben a tápanyagutánpótlást kissé bonyolultabb megvalósítani, mint az ugarosokban. A szilárd trágyaféleségeket rendszerint csak az ugarmûvelésû facsíkra juttatják ki. Újabban egyre jobban terjed a hosszúhatású mûtrágyaszuszpenziók gyökérzónába juttatása mélylazítókkal. A mélylazító használata akkor is indokolt, ha nem végzünk mély talajmûvelést. Ezzel az eszközzel 40-60cm mélyen lehet felhasogatni a földet. Ez a lazítás elsősorban a keréknyomokban elengedhetetlen. A sokszori taposás miatt ugyanis a keréknyomokban annyira összetömörödik a talaj, hogy a gyökerek nem tudják áttörni ezt a „talajfalat”.
Még mindig érdemes metszeni
Akik még nem metszették meg málnaültetvényüket, kissé megkéstek ezzel a munkával, de kihasználva a szárazabb melegebb napokat érdemes elkezdeni, vagy továbbfolytatni ezt az egyáltalán nem könnyû munkát. A letermett száraz részek kimetszése után a legszebb sarjakból méterenként 8-12 db-ot hagyjunk meg. A megmaradt sarjakat a felső huzal felett 20-25 cm távolságban metsszük vissza, és kötözzük a huzalhoz /2. ábra /, majd végezzük el az őszi lemosó permetezést. (Lombhullás után ezt a munkát mindegyik gyümölcsfajnál érdemes elvégezni, réztartalmú növényvédő szerek valamelyikével).
A gyümölcsfákról és bokrokról már csak a száraz és beteg részeket távolítsuk el.
Ha a fákon megjelennek a gombák, akkor az azt jelenti, hogy annak a növénynek meg vannak számlálva az évei, rosszabb esetben napjai. Az ok a leromlott egészségi állapot, az elöregedés, a tápanyagutánpótlás és a növényvédelem hiánya. Az ilyen fát előbb utóbb ki kell vágni, még akkor is, ha ehető gombát „terem” /3. ábra/.
Ellenőrizzük a tárolt gyümölcsöket
A későn jött nagyobb esőzések miatt úgy néz ki, hogy nagyobb veszteségekkel lehet csak az almát és körtét tárolni. Gyakoribb a szemmel nem, csak tapintással, vagy felvágás után érzékelhető húsbarnulás /4. ábra /. A kocsányhiányos almák hamarabb kezdenek rothadni, mint azok, amelyeknek megvan a kocsánya /5. ábra /.
Dr. Sipos Béla Zoltán
Címlapkép: Getty Images
