-Csökkenteni kell a takarmány adagot. Erre vonatkozólag találni olyan leírást, mely az adag fokozatos csökkentését írja elő az ellésig:
Vemhességi napok: 110 111 112 113 114 115
Napi adag kg/nap: 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8
Nem egyszerû követni és betartani még automata adagoló esetén sem, mindemellett különösebb indokát sem látom. A napi 1 kg-os adag esetén az étvágy megőrizhető az ellés utáni időszakra.
- Kiemelkedő jelentőségû a bélsár konzisztenciájának figyelemmel kísérése az ellésig. Már az ellés előtti napokban fellép(het) a bogyózás, sarkított esetben a teljes bélsárpangás, mely az ellés utáni időszakban a probléma eszkalálódásához vezet, klinikai vagy szubklinikai MMA szindróma kialakulásába, a takarmány több napon (héten!) keresztül történő teljes elutasításába torkollva.
Ellésig el kell érni a trágya optimális víztartalmát. Javasolható a nátriumszulfát (Glaubersó) adagolása napi 80-100 g/koca adagban. Kevésbé drasztikus megoldás az élesztő alapú takarmányadalékok használata (pl.: pronifer). Ellés után - étvágytalanság esetén, mely mögött legtöbb esetben az obstipáció áll - semmi esélyünk a normális trágyázás kialakítására.
- A telepítéstől ellésig eltelt időszakban megalapozhatjuk a laktáció alatti táplálóanyag-bevitelt. A napi 3000 g átlagos alomtömeg növekedés azt feltételezi, hogy a napi fehérjefelvétel kocánként 1200 g, vagy azt meghaladó legyen, 5 % lizin koncentráció esetén ez 60 g lizint, 1:0,6 lizin: M+C arány mellett 35 g methionin + cisztint jelent. Az ennél kisebb felvétel nem a tej mennyiség -> alomtömeg gyarapodásra fog elsősorban negatívan hatni, hanem a testfehérje mobilizációra. A testzsír bontás bizonyos mértékig még kívánatos is lehet, a testfehérjéé azonban növeli a választás utáni üres napok számát, sőt - különösen süldők esetében - el is maradhat az ivarzás.
- Az ellés előtti utolsó adagját a koca legtöbbször nem fogyasztja el - melyet a közelgő ellés egyik jeleként is értelmezhetünk. Az ellés alatti alapfeladat a folyamat gyors (2-3 órán belüli) és zökkenőmentes lebonyolítása. Ne engedjük az ellést elhúzódni, ne legyenek hosszabb - akár egy-két órás - intervallumok a malacok megszületése között.
Több egyéb feltétel mellett az alap a stressz szegény környezet. Az ellések több mint fele a mûszak után egy-másfél óra elteltével kezdődik, a többi a késő éjszakai, méginkább hajnali időszakban indul. A nap közbeni - tehát az aktív dolgozói jelenlét ideje alatti - ellés megindulás ritka kivételnek számít. Valószínûleg nem napszakhoz kötött a hormonszintek ilyen irányú változása. Minden szokatlan - sőt megszokott - inger a folyamatos ellés megszakadásához vezethet. Jó ha a koca tud a jelenlétemről, hall és lát, így nem ijed meg egy esetleges beavatkozástól. Megfelelő gondozó-állat kapcsolat esetén a jelenlét akár pozitív is lehet. Gyakran támad olyan érzésem, hogy mikor meglát egy elléshez készülő vagy ellő koca, megnyugszik. Ezek már transzcendens dolgok, és lehet hogy nincs is így. A felesleges zajokat mindenesetre kerüljük.
Eltérnek a vélemények arról, hogy mi legyen a malacokkal közvetlenül ellés után. Hagyjuk-e azonnal csecsre menni - köldökzsinór csonkolás és légzés ellenőrzés - biztosítás után - vagy szárítsuk fel ládában és azt követően - ellátás után - tegyük csecsre.
A kocák nagyon eltérő módon reagálnak a malacok megjelenésére. Van amelyiknél - stimulánsként - gyorsul az ellés, van akit csak zavar, másokat teljesen felzaklat, sőt támad.
A mi gyakorlatunkban a malacokat gyûjtjük és felszáradás után próbát teszünk a csecsre rakással. Az első malac még a legjobb indulatú kocát is zavarja, tekintettel arra, hogy ilyenkor szinte mindig hosszabb szünet - 20-60 perc - következik, a koca nem ritkán feláll. Az első malac elveszetten kóborol az anyja körül, a genetikai kódnak megfelelően mindenhol csecset keres és persze rendszeresen a fejnél köt ki. A csecs gyors megtalálásához társak is kellenek. 3-4 malaccal már jobb esélyeink vannak.
Ha a kocát a malacok jelenléte zavarja, tegyük őket vissza a ládába. Kocasüldők esetén ez gyakoribb. Van aki ilyen esetben nyugtatót használ állítva, hogy az ellés nem szakad meg, az esetek nem kis részében azonban ez nem így van.
Mindenképpen javasolt: ne engedjük az ellést megállni!
Prosztaglamdinos ellésszinkronizálás technológiába iktatva javítja az ellés lefolyását, csökken a halva születés és javulnak az ellés utáni kilátások. Kevés helyen alkalmazzák, - mi sem - maradnak a hagyományos oxitocin készítmények: partovet, hipophysin, spasmotitrát, oxitocin, stb. Minden aggályoskodóval szemben igenis indokolt akár az ismételt - többször ismételt vagy váltott - alkalmazásuk. Nem csak az élve születés javítása - ami egyébként kétségtelen - a cél. Az elhúzódó ellés mindig komplikációba torkollik, adott esetben jön a nyúlkálás - amit persze ha muszáj meg kell tennünk - az ilyenkor kötelező - és még így is bizonytalan kimenetelû - kezelések. Az utolsó malac megszületése után a tolófájások fennmaradnak, jellegük azonban megváltozik, kevésbé intenzívek és hosszabbak. A malac születése előtti tolófájásoktól nagyon jól megkülönböztethetők. Az ellés a burok teljes mennyiségének megszülésével fejeződik be, az utolsó malac születését követő 0,5-2 órával.
A szülést követő időszak lehetséges problémái közül az MMA /metritis, mastitis, agalactia) jelentheti a legtöbb gondot. Tünet együttes ugyan, együttes jelentkezése mégis ritka. Leggyakrabban a metritis következtében fellépő hüvely kifolyás tapasztalható, nem jó általános állapottal együtt. Jellemző lehet a magas hőmérséklet ( > 40 C°), étvágytalanság. Ezzel párhuzamosan vagy tőgygyulladás (feszes, vörös, kemény tapintású tejmirigyek) tapasztalható, vagy a tejmennyiség drasztikus csökkenése, szinte az elapasztás látszatát keltve. A született malacok túlélési esélyei jelentősen csökkennek, láthatóan éheznek, bőrük fehéredik, szőrük borzolt, kiszáradnak.
Valamit elrontottunk, ez nyilvánvaló, hisz az állat vemhesüléskor egészséges volt, beteg koca nem szaporodik. Lehetséges hiba az ellésre való előkészítés (az egész vemhesség alatti gondozás erről szól) során elkövetett tartási - takarmányozási bûnök - vétségek sorozata, méginkább az ellés levezetésében (hely, eszköz, ember) lefolyásában (állat) elkövetett - kialakult hibák. Külön kellene szólni az ellés alatti személyi higiéniáról (!) és a terápiás higiéniáról (egyszer használatos tûk alkalmazása). Az ellés során szemünk előtt a következő vemhesség és ellés legyen, a mostani ellés eredménye kevésbé befolyásolható. Hangsúly a megelőzésen van. Az MMA bakteriális megbetegedés, okozói a streptococcus, coli, staphylococcus baktériumok. Betegséget a hajlamosító tényezők megléte mellett okoznak.
Javaslatok:
- A vemhesség utolsó hónapjában emeljük meg a rostszintet toxin mentes szálastakarmány adagolásával.
- Betelepítéstől ellésig kiemelten figyeljük a bélsár mûködését, szükség esetén nátrium - szulfát kezelés
- Ha valahol lényeges az egyszerre telepítés - ürítés, az a fiaztató. A szerviz idő minimum egy hét. A fertőtlenítő 3-5 % cc formalin, vagy H-lúg.
- Az MMA előzménye lehet egy hólyag illetve húgyúti megbetegedés. Megelőzése a vemhesség alatti preventív medikáció lehet (pl. 100 ppm OTC 4-6 hetente).
Ellés után:
- Hőmérséklet ellenőrzése az első három napban
- Hüvelykifolyás ellenőrzése
- Étvágy, általános állapot ellenőrzése
- Bélsárürítés (gyakoriság, minőség) ellenőrzése.
Miután gyakoribb a szubklinikai forma, számosan az ellés utáni „vakon” történő kezeléseket alkalmazzák.
Két változat:
- Ellés napján algopirin + antibiotikum, másnap (az antibiotikum hatástartamától függően) ismétlés + oxitocin
- PG F2 α kezelés: kétszer (esetenként háromszor) használják: az első kezelés tulajdonképpen ellésindukálás, a 115. vemhes- ségi napon injektálva, ezt követően 24 óra múlva ismétlés.
A két változat egy-egy országos hírû sertéstelep gyakorlata, prevenciós technológiája, melyet kritika nélkül adok át.
Ellés után a malacokról:
A malacok colival való fertőződése már a szülőútban megtörténhet, ennek „hiányában” gondoskodik róla a környezet. Különösen jelentős a koca bélsarának fertőzésben játszott szerepe, melyből (egyes vélemények, mérések szerint malaconként 0,5 kg-ot!) a malacok több-kevesebb mennyiséget felvesznek. Elvileg védelmet jelent a kolontrum immunglobulin tartalma, kisebb mennyisége vagy masszív fertőzés esetén ez kevés, a malacok 0-3 napos kor körül hasmenésesek lesznek. (napos coli)
A magas szintû higiéniás viszonyok megléte szükséges de nem elégséges feltétel, a hasmenés itt is kiváltódhat. A kezelés sikere - minden betegségnél igaz, de itt különösen - erősen függ az észlelés idejétől. A malacok nagyon gyorsan veszítenek vitalitásukból, szopás(ok) marad(nak) ki, kiszáradnak. Néhány óra alatt elveszíthető a malac. Az ellenőrzés legyen folyamatos, észleléskor azonnali a kezelés. A gyakoriság csökkenthető a kocák megelőző kezelésével, mely két körre szûkíthető:
- A koca takarmány vagy ivóvíz savanyítása
- Vaccinázás
A napos coli így is felléphet, jóllehet kisebb gyakorisággal, s főleg kisebb intenzitással. Terápiás kezelésre csak orális készítmények jöhetnek szóba, ezek általában pumpásak. Próbálni kell, mindenkinek magának kell megtalálni a legütősebb készítményt. Szóba jöhet a ferkelspectam, baytril, neomicin, colivet, enyhébb változatban probiotikumok. A legtöbb esetben (ajánlatos: mindig) a kezelést ismételjük. A lényeg, hogy egy percig sem hagyható a malac betegen, hasmenésesen.
Dr.Gács Pál
Címlapkép: Getty Images
