A földrajzi adottságok
A megye földrajzi adottságai igen változatosak: északon a Mecsek hegyes, dombos vidékei terülnek el, keleten és délen a Duna és a Dráva-menti síkságok találhatóak, melyből kiemelkedik a Villányi hegység. A megyét éghajlata teszi igazán különlegessé, néhány térségének szubmediterrán klímája az országban egyedülálló. Az éves lehullott csapadékmennyiség nem éri el az országos szintet, de a napsütéses órák száma és az évi átlagos középhőmérséklet annál jóval magasabb. A tavasz itt előbb köszönt be, mint az ország más részein, melynek jelentős, de egyelőre kevéssé kihasznált piaci előnyei vannak. Ezen szerencsés természeti adottságok lehetővé teszik délebbre honos növények (pl. a füge) termesztését is. A termelési lehetőségeket a jó minőségű földek is növelik, hiszen a megye szántóföldjeinek átlagos aranykorona-értéke (23,0) magasabb az országos átlagnál (21,9).
Gazdálkodás Baranyában
A 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) idején közel 500 gazdasági szervezetet regisztráltak, a 10 évvel korábbi felméréshez képest mintegy ötödével többet, míg az egyéni gazdaságok száma csaknem felével, 20 700-ra esett vissza. Mindkét gazdálkodói csoportra leginkább a vegyes és a növénytermesztő profil volt jellemző. A megyében a gazdasági szervezetek termelésen belüli súlya mindig is nagyobb volt az országos átlagnál, 2010 júniusában a mezőgazdasági terület kétharmadát művelték, míg országosan csak kevesebb mint a felét. Baranya megye termőterületének 62%-át szántó, 30%-át erdő foglalta el, mindkét arány meghaladta az országos átlagot.
A megye vetésszerkezetén belül a gabona- növények, ezen belül a kukorica az elmúlt években az átlagosnál magasabb hányadot – 2012-ben 71, illetve 39%-ot – tett ki. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi években az ipari növények súlya is nőtt, különösen az olajos magvúaké, szójából például az országos vetésterület négytizede a megyében található. A termésátlagok tekintetében Baranya 2012-ben az országos rangsorban búzánál és repcénél az első, napraforgónál a negyedik, kukoricánál a tizenegyedik helyen szerepelt.
A megyében mintegy 4200 hektáron ter- mesztenek szőlőt. Az ország 22 borvidéke közül kettő – a 34 településre kiterjedő pécsi, és a 16 községet átfogó villányi – található itt. A villányi szőlők és a belőlük készült világhírű borok kiváló minősége a meszes talajnak és a meleg, jórészt száraz és hosszú ősznek – a „vénasszonyok nyarának” – köszönhető.
Baranya állatállománya
Baranyában az állatlétszám a rendszerváltás óta folyamatosan csökkent, az elmúlt 10 évben harmadával esett vissza a három legjelentősebb szakágazat, a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfi állománya. Az állattartók helyzetét megnehezítették a szigorú uniós előírások, manapság pedig az alacsony felvásárlási-, és a növekvő takarmányárak jelentenek kihívást. A visszaesés főként a kistermelői kört érintette, a nagyüzemeket, ahol az állományok zöme koncentrálódik, kevésbé. Ezen nagyüzemek az elmúlt években jelentős technológiai fejlesztéseket hajtottak végre, itt épült fel például Kelet-Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb tehenészeti telepe.
Piaci árak
2012-ben a tehéntej literenkénti piaci átlag- ára egy év alatt alig emelkedett, míg a tyúktojás darabonkénti ára 37%-kal nőtt, előbbiért 163, utóbbiért 41 Ft-ot kellett fizetni. A baranyai árak az országosakat a tyúktojásnál 14, a burgonyánál 26%-kal meghaladták, míg a tehéntejnél 10, a vöröshagymánál pedig 5%-kal alatta maradtak azoknak.
Öregedő társadalom, öregedő gazdák
Baranya megye lakónépessége a legutóbbi két népszámlálás között egy kisvárosnyival, mintegy 21 ezer fővel csökkent. A 2011-ben még 386 ezer fős lélekszám a – nagyobbrészt a természetes népmozgalomból adódó – további népességfogyás hatására 2013-ra 377 ezer főre apadt. Baranya az ország 19 megyéje közül a 10. legnépesebb és a 9. legsűrűbben lakott. Egy km2-en átlagosan 85-en élnek, 22-vel kevesebben az országos átlagnál. Romlott a népesség korösszetétele, száz gyermekkorúra 2001-ben még csak 80, 2013-ban már 110 idős- korú (65 éves vagy idősebb) személy jutott.
Baranya megyében az egyéni gazdálkodók többsége férfi volt, az ÁMÖ adatai alapján arányuk 2010-ben 77%-ot tett ki, ami 3 százalékponttal meghaladta az országosan jellemzőt. A teljes népességhez hasonlóan az egyéni gazdálkodók korösszetétele is romlott, 2010-ben 100 főből mindössze heten voltak 34 év alatti fiatalok, míg 56-an betöltötték már legalább az 55. életévüket. A nők korösszetétele a férfiakénál is kedvezőtlenebb, míg a férfi gazdálkodók 54%-a, addig a nők 63%-a volt 55 évesnél idősebb, mivel sok nő csak akkor kerül gazdálkodói státusba, amikor egyedül marad. A 2010. évi összeírás idején a megyében gazdálkodók 9%-ának semmilyen mezőgazdasági végzettsége nem volt, 5%-uk alapfokú, 7%-uk közép-, kevesebb mint 3%-uk felsőfokú szakirányú képzettséggel, túlnyomó többségük, 77%-uk azonban csupán gyakorlati tapasztalattal rendelkezett, ami nem sokban tért el az országosan jellemző arányoktól. A megyében az egyéni gazdálkodók négytizede főfoglalkozás, közel fele pedig nyugdíj mellett folytatott mezőgazdasági tevékenységet.
KSH Pécsi Főosztály
Tájékoztatási Osztály
