A hitelállomány alakulását figyelve azt tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt években a teljes pénzintézeti hitelállomány csökkenő, illetve stagnáló tendenciát mutat, de mi is áll a számok mögött? Mi lehet ennek az oka? A pénzügyi válság miatt egyre szigorodó hitelezési feltételek − főként a vállalati piacon − már hosszú ideje a hitelezés csökkenését okozta. Megfigyelhetőek azonban olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy a kereskedelmi bankok a hitelezési feltételek enyhítésére törekszenek. Trendfordulót jelentett 2013 harmadik negyedéve, amikor főként az MNB Növekedési Hitelprogram első szakaszának (NHP1) köszönhetően hosszú idő után először nőtt a vállalati hitelállomány. Az NHP1 kedvező hatása az agrárhitelezésben is megmutatkozott. A mezőgazdaság a KKV szektorban betöltött súlyánál közel háromszoros mértékű NHP-forrást tudott felvenni az első programban. Az NHP1 hatására az éven túli forint hitelek aránya tovább nőtt a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt, illetve a nem NHP-forrású éven túli devizahitelek aránya is növekedett. Jelentősen javult a források lejárati szerkezete is, mivel az NHP1-ben kifolyósított hitelek 85%-a 5–8 év közötti futamidő közé esik, vagyis az ügyfelek egy része a közeljövőben lejáró hiteleiket hosszabb futamidőkre cserélhették. Meglátásunk szerint a piaci szint alatti, kedvező kamatozású NHP1 hitelállomány hosszú távra megalapozta az ügyfél és bank közötti kapcsolatot, hiszen ezeket a hiteleket piaci alapon más bank nem tudja kiváltani, ezért az NHP1 az ügyfélszerzés, illetve a bankváltás eszköze is volt.

A bankok finanszírozási hajlandósága az agrárágazat esetében főként a növénytermesztési ágazat felé hajlik, tekintettel arra, hogy az ebben a szegmensben működő vállalkozások európai uniós támogatási forrásokból való részesedésük jelentős, amely stabilabb pénzügyi helyzetet eredményez, mint ami jellemző például az állattenyésztésben vagy az élelmiszeriparban. Az állattenyésztésnél a korszerűtlen termelési feltételek, a krónikus tőkehiány, valamint az ebből eredő lassú és bizonytalan fejlesztések okoznak problémát, és mintegy ezermilliárd forint lenne szükséges a felzárkózáshoz.

Az élelmiszeripar esetében a korszerűtlen termelés, a gazdaságtalan üzemméret, a gyenge piaci alkuerő, az alacsony kapacitáskihasználtság, valamint a rendkívüli alultőkésítettség okoz gondot. Jó hír ugyanakkor, hogy az elkövetkezendő hét éves uniós ciklusban várhatóan jelentősebb támogatási forrás juthat erre az ágazatra, mivel a vidékfejlesztési célok közé sikerült felvetetni az élelmiszeripar fejlesztését, illetve lehetőség van támogatási forrás igénylésére a strukturális alapokból is. Az élelmiszeripar különös figyelmet érdemel többek között azért is, mert a mintegy 124 ezer főt foglalkoztató ágazat a hazai feldolgozóipar teljesítményének 10%-át állítja elő, és a mezőgazdaság által megtermelt termékek kétharmadát vásárolja fel.

A KSH legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy az agrárium az idei évben jól teljesített. 2013 harmadik negyedévében a mezőgazdaság hazai teljesítménye az előző évi alacsony bázist követően 27,6%-kal növekedett, amely többnyire a kedvező időjárásnak volt köszönhető. Ezért egyre több kereskedelmi bank lát potenciált a mezőgazdaságban, és az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozásokban. A bankok agrárium felé fordulását jelzi, hogy az egy évvel korábbi szinthez képest a mezőgazdaság hitelállománya jelentős növekedést (12,2%) mutat, amelyben természetesen az NHP1 hatása is szerepet játszott.

Pozitívum továbbá az is, hogy a mezőgazdaság a válság ellenére stabil adós maradt 2008 után is, sőt 2009 harmadik negyedévét követően csökkenés ment végbe a csődráta tekintetében, amíg a nemzetgazdaság egészére nézve a ráta emelkedett. Hasonló következtetésekre vezet az értékvesztéssel való fedezettség vizsgálata is. A mezőgazdasági lejárt hitelek állományát elemezve pedig érdemes megjegyezni, hogy az egyéni és társas vállalkozások lejárt hiteleinek állománya csökkenő tendenciát mutat, vagyis a mezőgazdaság a megbízhatóbb adósok közé tartozik akkor is, amikor a teljes vállalati hitelállomány esetében folyamatosan nő a lejárt hitelek aránya.

Úgy gondoljuk, hogy az agrár ágazatban kiemelt potenciál rejlik, tekintettel egyrészt a kormány agrárium melletti elköteleződésére, másrészt arra, hogy az európai uniós támogatások jelentős részének címzettjei a mezőgazdaságban működő vállalkozások, amelyek hozzájárulnak a stabil működés megteremtéséhez, és teret adnak az életképes fejlesztési elképzelések megvalósulásához. A kereskedelmi bankoknak ugyanakkor figyelemmel kell lenni a földtörvény hatályba lépő új rendelkezéseire, amelyek óvatosságra inthetik a finanszírozó hitelintézeteket.