A fordított adózás Magyarországon először 2006. január 1-től lépett életbe, amikor még csak a hulladékkereskedelmet érintette. Azóta az érintett termékértékesítések és szolgáltatások köre jelentősen bővült. A fordított adózás a fiktív adóalanyok által elkövetett visszaélések ellen jött létre, ugyanis mivel a fordított adózás alá eső számla áfa nélkül kerül kiállításra, így a vevő már nem tudja az áfát visszaigényelni, így értelmét veszíti az ilyen ügyleteket érintő fiktív számlák kiállítása is.

A fordított áfa alkalmazásának pontos hatályát az Áfatörvény 142. § írja le részletesen. Eddig röviden az alábbi esetekben kellett alkalmazni:



a, építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan eladása, értékesítése;



b, építési hatósági engedélyköteles ingatlan létrehozás, bővítés, átalakítás, egyéb megváltoztatás szolgáltatás nyújtása;



c, az a) és b) ponthoz tartozóan munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása;



d, különböző fémek, hulladékok, törmelékek, visszanyert papír vagy karton, üvegcserép, üveghulladék, mûanyag hulladék, forgács, használt vagy új rongy, kötél, használt akkumulátorok, elemek stb. értékesítése esetén;



e, beépített ingatlan(rész), valamint az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, ahol a használatbavételre jogosító engedély és az értékesítés között legalább 2 év eltelt, és amennyiben a terméket értékesítő adóalany élt adókötelességének választási jogával;



f, adós és hitelező viszonylatában dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányuló termék értékesítése esetén;



g, vállalkozásban használt 100 000 forint feletti tárgyi eszközök értékesítése, vagy szolgáltatás nyújtása, ha az értékesítő felszámolás vagy fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt van;



h, szén-dioxid kvóták értékesítése.

2012. július 1-től a jogszabály alapján a fordított adózást a gabona-, az olajosmag- és fehérjenövény-kereskedelemben vezetik be. A fordított adózás így a kukoricára, a búzára, az árpára, a rozsra, a zabra, a triticaléra, a napraforgómagra, a repce- és olajrepcemagra, valamint a szójababra lesz érvényes.

Az átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy az egyenes adózásról a fordított adózásra történő áttérés zökkenőmentes legyen: főszabályként akkor kell fordítottan áfázni, ha a teljesítés 2012. július elsejére, vagy az utáni napra esik.



A jogszabály a fordított adózást 2 éves, átmeneti időszakra vezeti be. Az adóbeszedés hatékonyságának növelése érdekében az új szabályozás új adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a fordított adózás hatálya alá eső adóalanyoknak. Az adatszolgáltatást vevőként, eladóként, az értékesített termék Kereskedelmi Vámtarifa szerinti bontásában kell teljesíteni, a teljesítési időpontnak, az értékesített, beszerzett mennyiségnek és az adóalapnak a feltüntetésével.

Fontos, hogy a fordított adózás csak belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok (evás vállalkozásokat is ideértve) között alkalmazható! Abban az esetben, ha a kiszámlázott termék (vagy szolgáltatás) a fordított adózás hatálya alá tartozik, a számlát az alábbi módon kell kiállítani:



- fel kell tüntetni a vevő adószámát,



- a számlát áfa felszámítása nélkül kell kiállítani a vevő részére



- fel kell tüntetni a számlán, hogy az áfát a vevőnek kell megfizetnie

Krenovszkyné Lovász Andrea

Okl. adószakértő

A cikk szerzője: Krenovszkyné Lovász Andrea