A szárazföldi növények megjelenésével differenciálódtak ezek a funkciók, de a föld feletti növényi részeknek is megmaradt a tápanyag- és vízfelvevő képessége (Czinege, 2011). A levéltrágyázás hatékonysága már több mint százötven éve tudományosan is bizonyított, de különösen az elmúlt évtizedekben számos kísérleti eredmény és gyakorlati tapasztalat támasztotta alá hasznosságát, s tette így napjainkra az üzemi gyakorlat részévé a szántóföldi és kertészeti növénytermesztésben.
Bár a levélen keresztüli tápelem-felvétel mennyiségileg csak egy kis részét teszi ki a növények teljes tápelem-szükségletének, nem helyettesítheti tehát a talajból felvett tápelemeket, bizonyos esetekben kulcsfontosságú szerep juthat neki. Így ha valamilyen gátló tényező (pl. kémhatás), vagy stresszhatás (pl. szárazság) miatt a talajban bár jelenlévő tápelemek nem, vagy csak kis részben felvehetőek a növény számára, a hiányzó tápelem-mennyiség levéltrágyázás útján pótolható.
Ugyancsak levéltrágyázás útján pótolhatóak a vegetációs időszak valamely fenofázisában hiányban lévő tápelemek, hiszen az így kijuttatott tápelemek rögtön hasznosulnak. Elmondható tehát, hogy a levéltrágyázás kiválóan alkalmas a növény életfolyamatainak kedvező irányba terelése által a talajon keresztül végzett tápanyagellátás hatékony kiegészítésére. A megfelelő időpontban és megfelelő tápanyagmennyiségekkel végzett levéltrágyázás segít a környezeti stresszel, kórokozókkal és károsítókkal szembeni ellenállóképesség növelésében. A levéltrágyák mind makro-, mind pedig mikroelemeket tartalmazhatnak. Ritka viszont, hogy csak makro- elemekből álljanak, általában ilyenkor is tartalmaznak mikroelemeket.
Összetételük a felvehetőség szempontjából is fontos kérdést jelent. Sok készítmény azért tartalmaz például karbamidot, mert ezt az anyagot igen hatékonyan képesek felvenni a növények levelükön keresztül. Így a karbamid egyéb tápelemek (főleg mikroelemek) vivőanyaga lehet, de egyben levélen keresztüli nitrogén-forrást is biztosít. Papp László, az agárdi székhelyû Szelekta Kft. ügyvezetőjeként több szántóföldi kultúrában is végez levéltrágyázást. A céget már bemutattuk Papp László lánya, Erdélyi Istvánné (Papp Lilla) kapcsán a „Nők a farmon” rovatban, a cég innovatív gazdálkodási gyakorlata azonban több témában is megérdemli a bemutatást, így e helyen a levéltrágyázással elért speciális tapasztalatokra fókuszálunk.
Az őszi káposztarepcével elért üzemi termésátlagok 4,5 t/ha körül mozognak. Augusztus 20-31. között szokott sor kerülni vetésére, 2011 őszén azonban a nagy szárazság miatt csak némi csapadékhullás után, szeptember 22-én sikerült elvégezni a vetést. Ez azonban azt is eredményezte, hogy a növények nem tudtak kellő mértékben megerősödni, a 180 hektáros vetésterületből 20 hektáron nem is lett értékelhető a vetés, így ennek a helyére tavasszal más növénykultúra fog kerülni. A megmaradt repce tőlevélrózsás állapotban ment a télbe, ceruzavastagságú gyökérnyakkal, amely a hó borítás nélküli -10°C-os, sőt azt meghaladó hidegekben komoly veszélynek volt kitéve. Papp László úgy fogalmaz, hogy „amikor már kijött a repce a télből, a gazda kezében van”. Ezzel együtt már ősszel igyekeznek megtenni mindent a repcéért.
Magas tápanyagigényû növényről lévén szó, különösen hangsúlyos a megfelelő és jól időzített tápanyag-ellátás, melynek elemei a következők szerint alakulnak.
Ősszel, 7-21-36 kénnel, magnéziummal és mikroelemekkel dúsított mûtrágya kerül kijuttatásra, amelynek komoly előnye, hogy a foszfor- és káliumellátás biztosítása mellett ként is tartalmaz, hiszen tudvalévő ennek a tápelemnek a jelentősége a repce tápanyag-ellátásában. Az őszi tápanyag-utánpótlásnak a levéltrágyázás is része, amely vagy K, N, B, Mo és S tápelemeket juttat ki Damisol készítmények formájában, vagy Mg-, B-, Mn-, Mo-, Ca- és N-tartalmú Yara Brassitrel levéltrágyát. Mindkét készítmény előnye, hogy a makroelemek közül fokozza a növény nitrogén- és kénellátását, ill. tartalmazza a repce számára kiemelt jelentőségû bórt. Tavasszal további nitrogén-mûtrágyázás és levéltrágyázás következik. Utóbbi tekintetében ilyenkor a B, S és Mg elemek utánpótlása tekinthető a legfontosabbnak.
Kukorica esetében a cinktartalmú levéltrágyázás képezi a gyakorlat részét Yara Zintrac készítménnyel, amely nitrogént és cinket tartalmaz. A nitrogén elősegíti a cink felvételét a levélen keresztül, de mint kiegészítő nitrogénforrás sem elhanyagolható. Ezzel összefüggésben ki kell térni a kukorica cink-hiányára, melyen belül megkülönböztetjük az abszolút és a relatív hiányt. Előbbi esetben nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségû cink a növény számára, míg utóbbi esetben bár rendelkezésre áll, a növény a foszfor cinkkel szembeni túlsúlya miatt nem képes azt felvenni. A foszfor egyébként szintén fontos eleme a kukorica tápanyag-ellátásának, így célszerûbb a levéltrágyázáson keresztül történő cink utánpótlás, mintsem a foszfortrágyázás szintjének csökkentése. Az abszolút hiánnyal kapcsolatban utalni kell ugyanakkor arra is, hogy a cinknek (akárcsak a vasnak) 4-5 közötti pH értéken a legjobb a felvehetősége a talajból. Ebből következik, hogy az egyébként kívánatos és a termőterületek többségét jellemző semleges körüli kémhatáson a talajban lévő cinkvegyületek jelentékeny része oldhatatlan. A levéltrágyázás mindkét esetben sikeres eszköze lehet a cinkhiány megszüntetésének, hiszen az abszolút hiány esetében is gyorsan ható, rögtön felvehető tápelemformát jelent, a relatív hiány esetében pedig elkerülhető a talajban fellépő foszfor-cink antagonizmus. A foszfor utánpótlására is sor kerülhet levéltrágyán keresztül, fokozva a növények tápanyag-reakcióját egy jól időzített kiegészítő trágyázás által. A kukorica esetében Papp László gyakorlata szerint Yara Zeatral levéltrágya formájában juttatható ki foszfor, amely továbbá káliumot és cinket is tartalmaz. A kálium jelenléte is hangsúlyozandó, hiszen a kukorica egyébként is káliumigényes, de például száraz években a kiegészítő kálium utánpótlás javíthatja a szárazsággal szembeni ellenállóképességet. A foszfor utánpótlását célzó levéltrágya cinktartalma pedig garanciát jelenthet arra nézve, hogy a magasabb foszfor-ellátottsági szint ne indukáljon cinkhiányt.
Papp László
Az őszi búza tekintetében Papp László rámutatott, hogy évjárat függvénye, szükséges-e nitrogén-tartalmú levéltrágyázás. Erre akkor szokott sor kerülni, ha a növény a talajból nem tudja kellő mértékben felvenni a nitrogént, de a minőség javítása szempontjából megkívánt a plusz nitrogén-felvétel. E célból a Yara Gramitrel levéltrágyát szokták használni, amely a nitrogénen túl magnéziumot, ill. több mikroelemet (Cu, Mn, Zn) is tartalmaz. A búza levéltrágyázásának egyik legfontosabb tapasztalata talán a rézutánpótlás. Rézhiányos talajokon (az optimálisnak tekintett 3-3,5 mg/kg Cu-tartalom alatt) rendszeresen végeznek az állományban Cu-tartalmú levéltrágyázást. Ennek időszaka a bokrosodás, pozitív hatása pedig a kalász kitelésében, ill. a szárazság és hőség okozta stresszhelyzetekkel szembeni ellenállóképesség fokozásában mutatkozik meg. A cég gazdálkodásában egyébként kiemelt szerep jut az őszi búza termesztésének, mellyel sokéves átlagban 7 t/ha feletti üzemi termésátlagokat sikerül realizálni (a 2011-es termésátlagok a száraz évjárat miatt ettől elmaradva, 5,7 t/ha körül alakulnak, ugyanakkor kiváló minőségûek). Papp László határozottan a martonvásári nemesítésû fajták mellett áll ki. A levéltrágyázásnak a stresszhelyzetek leküzdésében kifejtett hatására konkrét példa 2008-ban az őszi búza Damisol kalászos levéltrágyával (N, K, Cu, Mn, Zn, Fe, B, Mo) történő kezelése a szemkitelítődés időszakában. A kezelés „üde felfrissülést” jelentett a száradó levelû állománynak, kb. 10 nappal kitolva a levelek végső elszáradását. Ennek magyarázata lehet, hogy a nitrogéntartalom képes volt fokozni az asszimilációt, a mikroelemek pedig ezzel párhuzamosan stimulatív hatást kifejteni.
Konklúzióként megállapítható, hogy a levéltrágyázás csakis a növénytermesztés komplex rendszerének egészében értelmezhető helyesen. Akkor hozhatja meg tehát a kívánt sikert, ha figyelembe veszi a fajtajelleget, az évjárathatást, az agroökológiai jellemzőket és a többi agrotechnikai mûveletet (így a talajon keresztüli trágyázást és a növényvédelmet) és ezek függvényében juttat a megfelelő időben plusz tápelemeket a növénynek. Így elérhető az a terméstöbblet és/vagy minőségi javulás, amely a szakszerû levéltrágyázás sikerét jelenti.
Benedek Szilveszter
Irodalom
Benedek Sz. 2011. Termelői tapasztalatok a levéltrágyázásról. Agro Napló XV:3:69-70.
Czinege E. 2011. Tudnivalók a lombtrágyázásról. Kukorica Barométer. p. 42.
Nagyításhoz katt a képre
A cikk szerzője: Benedek Szilveszter
