Az Arysta Magyarország Kft. ügyvezetője, Herpai Sándor és Somos Ferenc területi képviselő, mint a rendezvény házigazdái üdvözölték kora tavaszi programjukon az érdeklődőket. A meghívottak elsőként Dr. Vörös Géza, a Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság igazgatójának előadását hallgathatták meg. Az amerikai kukoricabogárral kapcsolatos 2011-es védekezési tapasztalatokról szólva az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy bár a kártevő már olyannyira megtelepedett Magyarországon, hogy a faunánk része lett, mégis képes évről évre valami meglepetést okozni, kiválóan alkalmazkodik ugyanis a szélsőséges időjárási körülményekhez.
Elmondása szerint a kukoricavetéseket a megyében április végéig sikeresen elvégezték, az első kukoricabogár lárvakelést pedig május 25-én diagnosztizálták. Sajnos a tojások mortalitását kevés tényező befolyásolja, azok igen strapabíróak, még a –7oC-fokos talajban is gond nélkül áttelelnek, így túlnyomó részük ki is kel tavasszal. Ilyenkor viszont szerencsére sebezhetőbbek, mert ha 24 órán belül nem jutnak tápnövényhez vagy gyökérhez (ott elegendő nedvességhez), akkor 60–70%-ban el is pusztulnak. A bábállapot nálunk 5–7 napra tehető. Tolnában a bogarak kelését először június 21-én figyelték meg, a szexferomon csapdák fogásai alapján. A tömeges rajzás 12–14 nap múlva következik be, ezért rendkívül fontos a pontos időpontokat ismerni a védekezés időzítéséhez. A bogarak rajzáscsúcsa általában július 5–19. közé tehető. A tavalyi évben éppen ezen időszakban tartotta Bonyhádon az Arysta sikeres szakember-találkozóját, amikor megszemlélve a kísérleti parcellákat bebizonyosodott, hogy a Santana 1 G talajfertőtlenítő szerrel az erős fertőzés még igen nagy szárazságban is jól kezelhető. Az elmúlt év aszályos időjárásának kedvezőtlen hatásait egyébként valamelyest ellensúlyozta Tolna megyében, hogy az éves csapadékmennyiség fele éppen a vegetációs időszakban esett, a hőségnapok száma azonban 2011-ben jóval több volt a korábbi évekénél.
Az Arysta munkatársa, Szalai Attila a Santana-val kapcsolatos tapasztalatokat ismertette. Beszámolt a legújabb kísérleti eredményekről, illetve a készítmény felhasználásával kapcsolatos tapasztalatokról is, hiszen a Santana 2010-es bevezetése óta már két teljes szezon tapasztalata áll a rendelkezésükre. Az Arysta munkatársai kutatást végeztek a felhasználók között, amelynek külön aktualitást adott az előző két év időjárási szempontból rendkívül eltérő volta, míg a 2010-es esztendő hûvös és csapadékos volt, addig a 2011-es év kimondottan száraz. A vizsgálatban résztvevő közel 150 felhasználó összesen 99 ezer hektáron termelt kukoricát 2011-ben, az általuk talajfertőtlenített terület pedig mintegy 20%-át jelentette az országosan kezelt felületnek.
A Santana 1 G felhasználása a célkártevők szempontjából mindkét évben hasonlóképpen alakult, az első helyen – mint a legnagyobb károkozásra képes kártevő – a kukoricabogár áll. Egyre több termelő választotta (a felmérés tanúsága szerint) a készítményt olyan területeken is, ahol a drótférgek vagy egyéb fiatalkori kártevők (pl. kukoricabarkó, földibolha) okozzák a legnagyobb problémát. A felszívódó és a növény nedvkeringésébe bekerülő klotianidin hatóanyag nagy biztonsággal képes megvédeni a növény föld alatti és feletti részeit – állítják a közvélemény-kutatásban résztvevők. A válaszadók a Santana kukoricabogár elleni hatékonyságát jónak vagy nagyon jónak értékelték. A drótféreg esetében még ennél is jobbnak bizonyult a készítmény megítélése, a korábbinál nagyobb arányban találták nagyon jónak a készítmény hatékonyságát a kártevővel szemben.
A készítményt használó termelők 88%-a nem tapasztalt különbséget a készítmény hatásában az egymástól az időjárás szempontjából is nagyban különböző két év során. A Santana 1 G-t 2010-ben kipróbáló termelők mindegyike használta 2011-ben is a terméket, ami a termékkel szemben kialakult bizalmat mutatja.
Szentey László vezető főtanácsos (MGSzH NTAI) az őszi káposztarepce és a napraforgó állományszárításáról, valamint a légi növényvédelem aktuális kérdéseiről szólva említette, hogy repülőgépes növényvédelmi beavatkozásoknak mintegy 60–70 százalékát az említett két kultúra állományszárítása adja. A fennmaradó hányadot a kukoricabogár elleni védekezés, a burgonya deszikkálása, illetve a kisebb kultúrák kezelése, valamint az erdészeti feladatok jelentik. Ez év tavaszától várható a légi növényvédelemre vonatkozó jogszabály módosítása, amelynek értelmében szigorú bejelentési kötelezettséggel és környezetvédelmi előírásokkal, valamint a hormonbázisú (2,4-D, MCPA, dikamba) és a glifozát hatóanyagú készítmények légi kijuttatásának szigorításával kell számolni.
Horváthné Tóth Ildikó az Arysta új szántóföldi készítményeit mutatta be, amelyet röviden próbálunk összefoglalni olvasóink számára.
Az Adob lombtrágya-családba tartozó termékek, mint az Adob Extra Gabona, Adob Extra Napraforgó-Repce az adott kultúrnövény számára fontos mikro- és mezoelemeket optimális arányban, kelatizált formában tartalmazzák. A magas mikroelem-tartalomnak, illetve azok nagyfokú kelatizáltságának köszönhetően a készítmények rendkívül hatékonyan orvosolhatják az esetlegesen kialakult hiánytüneteket, illetve a termék alkalmazásával azok megelőzhetők.
Az ATS Agro Flo vízben kiválóan oldódó, nitrogénalapú lombtrágya: 15% nitrogén mellett 22% ként tartalmaz. Szántóföldön gabona-, kukorica-, repce- és burgonyakultúrákban használható.
A Nutrifer Cink SC EK mûtrágya EDTA kelátképzővel, a szántóföldi és kertészeti kultúrák cinkigényének kielégítésére alkalmazható.
Fluorstar 200 gyomirtó szer magról kelő kétszikûek, apró és sövényszulák, ragadós galaj és hamvas szeder ellen használható kalászosokban és takarmánykukoricában.
A Matiz hatóanyaga 250 g/l tebukonazol. Kalászosokban gabona lisztharmat, gabonarozsda, helmintospóriumos és szeptóriás betegségek, kalászfuzáriózis, repcében pleno-dómuszos és alternáriás betegségek, fehér- és szürkepenész elleni védekezések során, valamint fagykárcsökkentés érdekében használható.
A Solaris kontakt, perzselő hatású gyomirtó készítmény. Lombtalanításra alkalmazható napraforgó-, őszi káposztarepce-, mustár-, olajretek-, vetőburgonya-, magrépa-, takarmányozásra szánt szója-, borsó-, mák-, lucerna-, vörös- és fehérhere-kultúrában.
