A délelőtti előadássorozatot Búvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg, aki mint első előadó beszélt a helymeghatározáson alapuló technológiákról, illetve azok rendszeréről.
A John Deere RTK rendszer alkalmazása nem ismeretlen a hazai gazdálkodók körében. Gyakorlati tapasztalataik megosztására kérték fel többek között az Agro Lippó Zrt. mûszaki vezetőjét, Iloskity Tamást, valamint Bori Jánost, a kunszentmártoni Búzakalász-Agrár Zrt. vezérigazgatóját. Egyöntetû véleményként hangzott el az, hogy az RTK korrekciós jel alkalmazása számszerûsíthető pozitív hatással van egy gazdaság napi munkájában, gondoljunk itt például a megismételhetőségre, az input anyagok csökkenésére, a megtakarított munkaórára.
A mûszaki felhasználás feltételeiről Orcsik Gábor, a KITE Zrt. mûszaki vezérigazgató helyettese beszélt, aki egyúttal tájékoztatta a hallgatóságot az elérhető RTK hálózatról is.
Visszakanyarodva az alapokhoz, a John Deere navigációs rendszerek közül elérhető a párhuzamos nyomkövető rendszer (Parallel Tracking), valamint az automata kormányzást biztosító rendszer (AutoTrac).
A GreenStar rendszerek négy szinten biztosítják a precízebb munkavégzést: EGNOS korrekciós jel (+/– 40 cm), StarFire 1 (+/– 30 cm), StarFire 2 (+/– 10 cm) és RTK (+/– 2 cm). (lásd: ábra)
Míg az első három jel esetében a sugárzás kizárólag a mûholdak és a vevő egység között jön létre, addig az RTK esetében közbe ékelődik egy harmadik, az üzemben vagy a táblán felállított bázisállomás, ami a GPS-jel sodródását és egyéb hibáit hivatott kiküszöbölni. Ennek a megoldásnak köszönhetően érhető el a +/– 2 cm-es pontosság.
A rendszer további előnye a korlátlan ismételhetőség, vagyis az adott gép akár hónapok vagy évek múltán is képes ugyan azon a nyomon újra haladni. Ennek feltétele a bázisállomás fix helyen történő telepítése.
Talajmûvelésben a pontos navigációnak köszönhetően kisebb átfedések érhetők el. Nem szükséges a gépkezelőnek az egyes munkamûveletek során (pl. tárcsázáskor) 30–40 centiméter ráhagyással dolgozni a mûveletlen sáv elkerüléséhez, így nő a gép teljesítménye.
Az RTK rendszernek köszönhetően vetésnél nincs szükség a nyomjelző használatára (1. kép). A pontos sorcsatlakozás lehetőséget biztosít a precíz éjszakai vetésre, a sorelzáró egységgel szerelt szemenkénti vetőgépek esetében lehetőség van a forgókban vagy szabálytalan alakú táblákon a „rávetések” elkerülésére, de megakadályozható a dupla vetések termésre gyakorolt negatív hatása is.
A GPS pozíció alapján a permetezőgép szórókeret szakaszait vagy főszelepét automatikusan kikapcsolja. Figyelve a táblahatárokat a rendszer érzékeli a permetezendő és a nem permetezendő felületeket, így lehetőség van a foltpermetezésre (előzetes folttérkép alapján). Mivel a forgókban nincs duplán permetezés, a növényvédő szer megtakarítás a tábla alak és méret függvényében akár 5–8% is lehet (gyártó által megadott adat).
Növényápolásnál ugyan ez a pontosság érhető el az RTK alapú aktív munkagép-vezérlés (iSteer – SideShift) segítségével.
A munkagépre szerelt mûholdvevő pozíció jele alapján a hárompont függesztésre szerelt hidraulika munkahenger aktívan szabályozza a kultivátor pozícióját, így garantálva a minimális növénysérülést (2. kép).
A mûtrágyaárak emelkedése és a környezet védelme szükségessé teszik a tápanyag-gazdálkodás racionalizálását. A növények tápanyagigényéhez alkalmazkodó, az adott táblára vonatkozó vizsgálati eredmények ismeretében végrehajtott, termőhely-specifikus trágyázási módszer csökkenti a mûtrágya-felhasználást, és növelheti a fajlagos terméshozamot.
Betakarításkor szintén elhanyagolható az átfedés és szinte teljesen kihasználható a vágóasztal szélessége. Kukorica betakarításnál az adapterre szerelt sorérzékelő (AutoTrac Row Sense) nem csak az automatikus kormányzást felügyeli, hanem a soron tartást is.
Mint az szembetûnik, az RTK alkalmazásának számos területe van, ám a jövőben még több területeken is használhatóvá válhat. Az RTK rendszer alkalmazásával lehetőség nyílik a vízszintes koordináták használata mellett a függőleges irányú koordináták használatára is, így szerepet kaphat a talajszintezésben is. A különböző GPS rendszerekkel (RTK) végzett szántóföldi munkálatok során, amennyiben dokumentáljuk a munkavégzést pontos domborzati térkép is kapható az adott tábláról, így akár meghatározhatók azok a területi részek, amelyeken a csapadékos időjárás következtében megáll a víz. Egy szoftver és egy ároknyitó eke (szerelt RTK egységgel) segítségével meghatározható és akár évről-évre megismételhető a felszíni víz elvezetése a tábla szélénél található csatornába (3. kép).
A csepegtető rendszerek RTK-val történő felszín alatti elhelyezésével lehetőség van például közvetlenül a cső fölé történő irányított vetésre vagy palántázásra is.
Viszonylag új eljárás a sávos talajmûvelés, ahol az őszi talaj-előkészítést követően, tavasszal azonos sávba vethetünk. Az eljárással a szármaradványok akár kétharmadát is háborítatlanul a talajfelszínen hagyjuk, ami nagymértékben csökkenti az eróziót és a talaj vízveszteségét a szárazabb időszakban. A mûtrágya közvetlenül a vetőmag alá helyezhető, így annak jobb lesz a hasznosulása. A rendszer további előnye, hogy megtakarítást is eredményez.
Az RTK bázisállomások domborzati viszonyoktól függően 10 kilométeres sugarú körben képesek a korrekciós jel kibocsájtására. A KITE Zrt. részéről megszületett a döntés és 2010. év elején elkezdődött egy tervezési és megvalósítási folyamat az RTK hálózat kiépítésével kapcsolatban. Jelen állapot szerint Magyarország több régiójában is elérhető a hálózat, de ezzel a munkálatok nem fejeződtek be, céljuk egy országos hálózat biztosítása a gazdálkodók számára.
Az előadások hanganyaga
Képgaléria
–an–
