A megfelelő nitrogén- és foszfortrágyázás mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a kálium, magnézium, kén és bór fontos szerepét sem. Az 1. táblázat a repce tápelem-igényét mutatja a főbb makroelemek esetében. Látható, hogy legnagyobb mennyiségben a nitrogén és kalcium, majd nem sokkal kisebb mennyiségben a kálium szükséges.

A kálium fontos szerepet tölt be a repce termesztésében: növeli a szemek olajtartalmát és gyorsítja az érést. A kálium jelentős mértékben javítja a szárszilárdságot és a fagyállóságot. Az őszi káposztarepce a tápanyagok egy részét már ősszel, a téli vegetációs nyugalmi szakasz beállta előtt felveszi. Legnagyobb a tápanyag igénye a tavaszi vegetációkezdet és a teljes virágzás közötti rövid időszakban. Nagy termés esetén a tenyészidő alatt összesen felvett kálium mennyisége hektáronként a 300–350 kg K2O hatóanyagot is elérheti. Kálium-trágyázásukra kálium-klorid használható. A 2. táblázat az őszi káposztarepce káliumigényéről ad áttekintést a talaj kálium-ellátottsága függvényében, a főbb termőhelyeken. A talaj kálium-ellátottsága függvényében szükséges mennyiséget kell megszorozni a tervezett terméssel ahhoz, hogy megkapjuk, évente hány kg K hatóanyagot (K2O-ban kifejezve) szükséges a talajba juttatnunk.

A repce magnézium szükséglete átlagos termés esetén mintegy 30–50 kg/ha. Magnéziumszegény talajokon a magnézium pótlásával a termés- és az olajtartalom is növelhető. A magnéziumhiány a levélerek közötti klorofill csökkenéséről ismerhető fel, a tünetek először az idősebb leveleken mutatkoznak (1. kép). Ilyen esetben mielőbbi levéltrágyával kell pótolni. A permetezést esetenként meg kell ismételni. Magnéziumtrágyázásra kieserit javasolható, jól használhatók továbbá a magnéziumtartalmú kálium mûtrágyák és levéltrágyák is ajánlottak. A mindkét trágyában jelenlévő magnézium-szulfáttal egy újabb nélkülözhetetlen elemet, a ként is pótoljuk.

A repce kénigénye nagy, különösen a 00-fajták reagálnak érzékenyen az elégtelen kénellátottságra. A kénhiány (2. kép) jelentős terméskieséshez vezethet. A gyenge minőségû barnaszenek felhasználásának csökkenésével kisebb lett az ipar és a háztartások kénkibocsátása. A kénellátottságot növényanalízissel célszerû ellenőrizni. Ha a kéntartalom kisebb, mint 0,5%, kéntrágyázás szükséges. A kéntrágyázás egyébként kéntartalmú kálium mûtrágyák alkalmazásával, vagy levéltrágyázással oldható meg.

A repce bórigényes növény; bórfelvétele a termés nagyságától függően 350–450 g/ha értéket tesz ki. A bór felvételét akadályozhatja a szárazság és a friss meszezés hatására bekövetkező pH-emelkedés. A bórhiány vöröses elszíneződés formájában jelentkezik az idősebb leveleken és levélnyélen. A gyökerekben üregek keletkeznek. A bórhiány gyenge gyökér- és becőképződést eredményez, terméscsökkenést és minőségromlást okoz. Levéltrágyázás útján eredményesen pótolhatóak a mikroelemek is, így a bór is.

Benedek Szilveszter • SZIE – Talajtani és Agrokémiai Tanszék

A cikk szerzője: Benedek Szilveszter