Némileg csökkent a vízzel borított terület, ám a víz után ülepedettek, eliszapoltak a talajok. Nem kevés az olyan kukoricatarló, ahol őszi alapmûvelés sem történt. Sajnos kevesebb közülük a mélyen lazult talaj, ahol van remény a kedvező állapot megtartására, több a kései betakarításkor taposott, javításra váró terület.

Munkák a jobb és rosszabb őszi szántásokon

Úgy tartjuk, a tavaszi vetésû növények tenyészidei igényeit a legtöbb talajon ősszel kell megalapozni. Ennek legkedveltebb módja az őszi szántás. A nagyobb esők előtt elvégzett szántások felszínét egyengetni lehetett, s ezek a talajok hiba nélkül teleltek át. Az így áttelelt talajok egyenletesebben áztak át, igaz 1-2 nappal később szikkadnak, mint a barázdában hagyottak, de épp ezért lehet jól időzíteni a magágykészítést, kevesebb lesz a taposási kár és a vízvesztés is. A havas-esős tél ugyanis nem ad felmentést a nedvességkímélés nélkülözhetetlen feladata alól. Az őszi elmunkálás az áprilisi vetések jobb időzítéséhez is nagy segítség, a porhanyó réteg alatt nedves marad a talaj akkor is, ha szeles, szárazabb napok járnak.

A késő őszi esők szüneteiben vagy azok után végzett szántások szalonnás hantjait a fagy megomlasztotta, de a barázda ­fenekén elkent talajon nem segített a fagy. Ezek a talajok a következő idényig szenvedik a talp-tömörödés következményeit. A tömör eketalpat a tavaszi munkákkal javítani nem lehet, rontani igen, rosszul megválasztott elmunkálással. Itt a kárcsökkentés esélye marad, tehát a szántott talajt legkevésbé gyúró és kenő eszközök használata ajánlatos (pl. cross-board simító porhanyító hengerrel). A víznyomott talajokon okosan kell megválasztani a járhatóság idejét (kép). Különösen oda kell figyelni a magágykészítés időzítésére, s ha a nedvesség tábla szinten egyenetlen, inkább a henger nélküli kombinátort részesítsék előnyben. Ilyen eszközt javasolhatunk a jól átporhanyult, de lassabban melegedő, a vizet tovább tartó kötött talajokra is.



A magágy rögösségét a vetőgép érzékenységétől tegyék füg­­gővé. A magágykészítők, jó beállítás esetén, az apróbb frakciókat szerencsésen a vetés mélységébe sodorják, a nagyobbakat pedig a felszínen hagyják. A ve­­tőgép csoroszlyái a nagyobb rögöket haladáskor a sorközökbe tolják, a kelést csak száraz talajon késleltetik. A magágy alap fölötti rétegben, ahová a vetőmag kerül, az apró morzsák nagyobb aránya kedvező, mivel átnedvesedve segítik a magvak vízfelvételét és csírázását. A talajok állapotához kifejlesztett magágykészítő gépek ezeket a feladatokat egy menetben teljesítik, figyelni „csak” a nedvességre kell, a rossz időzítésen bármely korszerû gép sem segít. A hibátlan őszi szántások minőségét a tavaszi munkákkal sem ajánlott elrontani. Az eliszapolódás és cserepesedés veszélye miatt nem okszerû a magágy elporosítása. Ilyen hiba a túl korán, vagy a túl későn elmunkált szántásokon gyakori, s a por mellett szinte csak nagyobb, elkent felszínû rögök keletkeznek. Nem szabad elfeledni, hogy az elmunkálási hibák a magágykészítés menetszámát növelik. Egyengetésre használják a rugós simító-porhanyító henger kombinációkat, magágykészítésre, szárazabb talajon a kompaktorokat, nedves, de járható talajon pedig a henger nélküli elmunkáló-magágykészítő gépeket. A nehéz hengerrel egybeépített kompaktorok használatakor különösen figyeljenek a talaj nedvességtartalmára. A sietséggel kárt okoznak, a nehéz hengerek nyomán kialakult vastag magágy alap a fiatal növények gyökerezését, vízfelvételét akadályozza, ugyanakkor fokozza az aszállyal szembeni érzékenységüket.

Ha elmaradt az őszi alapmûvelés

A tavaszi szántás a kis agyagtartalmú, alacsony szervesanyag tartalmú (homok) talajokon lehet indokolt. A középkötött és kötött talajokon a tavaszi alapozó mûvelésre a mûvelés mélységében minél kisebb kárt okozó eszközöket kell előnyben részesíteni. A zúzatlan kukoricatarlók szántása ősszel okszerû lehetett volna, most azt célszerû mérlegelni, a talajállapot javítás vagy rontás lesz-e a kifizetődőbb. A mélyebb rétegekben még nedves kötött talajon nem ajánlatos a szántás, ugyanis csak súlyosbodna a már meglévő állapothiba (vastagodna az eketalp-réteg). Az ülepedett, tömörödött, víznyomott talajba a mûveléssel kultúrát kell vinni. Ezért okszerû olyan alapmûvelési és elmunkálási módszert választani, amelylyel gyorsan, csekély kárral, és a talaj egyidejû levegőztetésével közel magágy minőséget érnek el. A feltalajt legkevesebb kárral rugós, csavart késes, vagy véső alakú késekkel és porhanyító elemekkel ellátott kultivátorral lehet megmunkálni. Amenynyiben a szántás mellett döntenek (pl. elgyomosodott talajon), a szántás idejét a talaj járhatóságához igazítsák. Az elmunkálás eszközeire fordítsanak kiemelt figyelmet. A rugós simító-hengerrel kombináció kisebb kárral egyenget, mint a hagyományos tárcsa vagy a gerendasimító. A magágykészítés előtt célszerû meggyőződni arról mennyire egyenlítődött ki a talaj nedvessége a felső 10 cm rétegben. A nedvességkímélést és a kárcsökkentést a vetésig szem előtt kell tartani. A sûrû vetésû növényeknél a magágykészítés és vetés egy menetes módja nyújt nagyobb biztonságot.

Dr. Birkás Márta

A cikk szerzője: Dr. Birkás Márta