Az utóbbi években egyértelmûvé vált: a magyar agrártermelésnek csak az alapanyag-termelésben jut komoly szerep. A növénytermesztésben a gabonafélék és az olajos növények felvásárlási árait a kiszámíthatatlanság és az óriási ármozgások jellemzik. Hiú reményünk maradt, hogy az EU-ban minden kalkulálható, tervezhető lesz – ehelyett – a betakarítás elején még nem tudjuk, mi lesz a felvásárlási ár! Ma úgy tûnik, hogy a növénytermesztés hullámzó árai közül a szója az egyedüli kivétel. Évek óta aránylag jól tartja magát a 70-80 000 Ft közötti árszinten. Az önköltségi ár ma kukoricánál 9 ton- na/hektár körüli, napraforgónál, repcénél 3 tonna/hektár termésnél áll meg a nullánál. Ha nyereséget akarunk elérni, ennél magasabb szinten kell termelnünk, ezt pedig számos rajtunk múló tényező (talajmûvelés, tápanyag, vetőmag, növényvédő szer stb.) és ugyanannyi nem rajtunk múló körülmény (pl: csapadék, napfény, hőmérséklet stb.) befolyásolja.

A gazda ahol az adottságok erre megvannak, szójából is meg tudja termelni a 2,8– 3 tonnát hektáronként. Ez pedig 150-160 E Ft termelési költségnél 200-220 E Ft árbevételnél már tisztes eredményt ad. Nem is beszélve a szója egyéb előnyeiről.

Nézzük át a szójatermesztés technológiáját, néhány új elemet (AKG támogatás, fajtahasználat stb.) kiemelve. 

Nem közvetlen technológiai kérdés, de sok gazdánál fontos szempont, hogy a 61/2009 (V.14.) FVM. rendelet a szóját is a támogatott növények közé sorolja. Ezen belül hüvelyes növényként a termelő válogathat a szárazborsó, lóbab és a csillagfürt között is. A vetésszerkezetbe illeszthetősége, gépesíthetősége, jövedelmezősége és agronómiai előnyei egy aránt a szója mellett vannak. Korlátozó tényező lehet, hogy négy évenként (az ötéves támogatási ciklus alatt két alkalommal) és tíz százalékos vetésterületi részarányban termelhető a jogszabály szerint, a támogatott területen. (Üzemen belül lehet ezirányú kötelezettség vállalással nem érintett terület is ahol a szója ugyancsak termelhető, de nem ilyen szigorú korlátokkal.) A szójatermesztés technológiája sok tekintetben több gondosságot, nagyobb figyelmet igényel. 

Elővetemény kérdés

Gabona és kapás növények is jók (szója, napraforgó, repce, lucerna nem jó elővete

mény). 

 

Talajmûvelés

Gondos, jó minőségû őszi szántást kell végezni. Tavasszal csak ezen tudunk apró morzsás, egyenletes talajt készíteni a vetéshez. Ez a technológia egyik kiemelten fontos eleme! A jó kultúrállapotra nem csak a magnak van szüksége. Az egyenletes és gyors csírázáshoz, a megfelelő gyomirtó hatás eléréséhez is szükséges. Az olyan talajon, ahol a

„rögárnyék” miatt nem mindenhol kap egyenletesen a gyomirtó szerből, zavartalanul kikelnek azok a gyomok, amelyek később már nehezen irthatók. (Pl: parlagfû, selyemmályva.) A betakarítás során is „visszaköszön” a rögös, egyenetlen talaj, a kombájn folyton beletúr, a vágóasztalt kiemelve pedig nagy lesz a betakarítási veszteség. 

Tápanyag-visszapótlás

Jó tápanyag ellátottságú talajokon 1 tonna szója előállításához 30 kg nitrogén, 40 kg foszfor és 40 kg kálium szükséges. A tápanyag gazdálkodási tanácsot adó laboratórium ezt úgy is pontosan elő fogja írni a termelő részére, ennek betartása fontos (támogatási feltétel is.)

A gyakorlat a nitrogén mûtrágyázásban az, hogy a növény indulásához kell nitrogén mûtrágyát adni, a többit a tenyészidő során a gyökérgümők segítségével összegyûjti. 

A vetőmag mennyisége

Erősen fajtafüggő. Az általunk javasolt fajtáknál 350-450 000 termőtő elegendő. 160–240 % gramm/1000 szem súly esetén ez fajtától függően 80-100 kg/hektár vetőmagot jelent. Sortávolság: 45 cm. Ekkor az állomány kultivátorozható. A szellőztetés, talajmozgatás jó hatású az állományra, az gyorsabban fejlődik, hamarabb záródik. Alap gyomirtásnál a filmréteget képező gyomirtó szer pl.: Pledge hatása a talaj mozgatásakor megtörik, károsodik, itt a post kezelésre kell nagyon odafigyelni. A 15 cm-es gabona sortávra vetett szójánál értelemszerûen nincs mód kultivátorozásra. Itt az állomány tőeloszlása viszont egyenletesebb. A szója vetés előtti oltóporos kezelésének ott van jelentősége, ahol eddig még nem termeltek szóját.

A maggal a talajba bevitt Rhizobium japonicum évekig megmarad a talajban, így a későbbi oltópor használatnak már nincs akkora jelentősége, mint az elsőnek. Igaz, költsége nem jelentős (1300 Ft/hektár).

A szója növényvédelme

A szója gyomnövényei egy és kétszikûek, ezen belül egyévesek vagy évelőek. A szója az a növény, amelynek a növényvédelmi technológiája az utóbbi években a legkevesebbet változott, illetve fejlődött. Ezért aztán a fokozódó gyomnyomás mellett nem rendelkezünk igazán minden igényt kielégítő megoldásokkal. A hatályos növényvédelmi jogszabályok parlagfûről rendelkező szakaszai – hogy csak egy példát emeljünk ki – folyamatos stresszben tartja a gazdákat, és növényvédő mérnököket: néhány szál parlagfû a táblán már erősen büntetendő cselekmény! (elvileg még a földalapú támogatás is megvonható.) A szójában engedélyezett gyomirtó szerek száma 2009 tavaszán 42 féle volt, 2010-re még nem ismert.

A szója gyomirtása számos gyakorlati problémát vet fel. Alapvető, hogy a gyomirtó szert és a gyomirtás időpontját a gyomflóra összetételéhez kell igazítani. Ideális megoldás a preemergens kezelés, mert lehetővé teszi hogy a hosszan kelő szója gyommentes környezetben erősödjön. A szójának fő konkurenciát a magról kelő kétszikûek egyidejû tömeges kelése jelent. Ennek a problémának költség és biológiai szempontból is hatékony megoldása a Pledge 50 WP gyomirtó szer. (A Pledge természetesen kombinálható engedélyezett preemergens egyszikû irtóval is, de a fûfélék gyomirtására a szója kelése után is sok posztemergens lehetőség adódik.) A nehezen irtható gyomok elleni készítmények - bizonyos körülmények között – a szójára is fitotoxikusak. A teljes dózis helyett post kezelésben (pl: Pulsar 1 l/ha + Refine 10 g/ha) célszerû osztott, kétszeri kezelést alkalmazni a gyomirtó szer megosztásával. Így a dózisok emelhetők is (pl: Pulsar 0,7 + 0,5 l/ha Refine 7 g/ha + 5 g/ha) A gyomirtó szerek esetleges kultúrnövényre gyakorolt tünetei: a növekedés visszafogása, csúcsi rész sárgulása, levelek hólyagosodása stb. Az állomány ezt 6-8 nap alatt kinövi, és zavartalanul fejlődik tovább. A gyomok viszont elpusztulnak. A túlfejlett gyomok viszont túlélhetik a kezeléseket. Ezért is fontos a gyomirtás idejének szakszerû megválasztása. Fentiekből adódóan kimerítő részletességû gyomirtási technológiai megoldásokat itt nem tudunk adni.

A gombaölő szerek száma 17 volt 2009 tavaszán. A szója legfontosabb levélbetegsége a peronoszpóra ellen még nem általános gyakorlat a védekezés. Ha a körülmények úgy hozzák, van lehetőségünk a lomb védelmére. A rovar és atka kártevők elleni védekezés helyzete viszont igen szomorú. 2009 tavaszán sem talajfertőtlenítő szer, sem rágó és szívó kártevők elleni készítmény nem volt engedélyezve. Ha szükséges a védekezés, eseti engedélyt kell kérni a hatóságtól. (pl. atkák ellen Nissorun 10 WP eseti engedélyezése kérhető). Betakarítás előtti állományszárításra (desszikálásra) 9 készítmény állt rendelkezésre. A glifozát és diquat tartalmú szerek teljes skálája engedélyezett. A szója növényvédelem komoly szakismeretet, alapos felkészültséget és területismeretet igényel. Ezért javasoljuk, hogy a gazdálkodó forduljon a bizalmát élvező növényvédő mérnökhöz. 

Szója fajtakérdés

Nálunk kizárólag a GMO mentes fajták termesztése engedélyezett. A kor követelményeinek megfelelő szója fajtaváltás napjainkban zajlódik. A szójafajták piacán nagy a választék. Többnyire régiek, de emellett megjelentek már az új, a fenti követelményeknek megfelelő fajták is. Mi új, de már gyakorlatban bizonyított, korszerû, nagy termőképességû fajtákat ajánlunk, amelyek vetőmag szaporítását és vetőmag forgalmazását is végezzük. 

A szója betakarítása

Az egyik kritikus pont az aratás időpontjának megválasztása. Az egyenlőtlen kelés, egyenlőtlen beérést is okoz. Aratásra kész a szója, ha a levelét lehullatta, a csúcsi hüvelyek is teljesen kifejlődtek. A szója víztartalma ilyenkor 14–18%-os. Gyomos szóját feltétlenül desszikálni kell. A kombájn beállítását szakember végezze, dobfordulat, motolla sebességét össze kell hangolni. A szója betakarítása nem rohammunka.

A szója szárítása, tárolása

A 14-15%-nál magasabb víztartamú szóját szárítani kell. A szárító levegő hőmérséklete ne haladja meg a 60°C fokot. Túlszárítani sem szabad a terményt, mert a szabványos 14% alatti súlyveszteséget a vevő nem szereti megfizetni. A terményt mindenképpen olyan szárítóba kell szállítani, ahol a szója szárításával kapcsolatos tapasztalatok megfelelőek.

A szója elsődleges feldolgozása

Az állati takarmányozásban a keveréktakarmányok fehérje pótlására az extrahált (zsírtalanított) szójadarát használják. Ezek többnyire tengeren túli szóják, szinte biztosan GMO eredetûek. (USA, Brazilia) A magyarországi szójadara-felhasználás mintegy 600 000 tonna/év. Ennek jó, ha 10%-át 60–65 000 tonna mennyiséget termelünk meg, ezt is szójababként. Örvendetes az a hazai gyakorlat, hogy egyre több üzemben végzik a teljes értékû szójabab extrudálását. Magas nyomáson a mag felmelegszik, tárcsán átpréselik, és teljes értékû szójaként felhasználják, vagy értékesítik. A benne maradó olajtartalom miatt rövid ideig tárolható (avasodás).

A hidrotermikus feldolgozásnál a szóját héjtalanítják, roppantják, 100°C fokon 25 percig hőkezelik, hûtik. „Full fat” szója- ként felhasználják vagy értékesítik. A szója feldolgozásáról azért teszünk említést, mert a hazai szójababból készült, feldolgozott áru garantáltan GMO mentes. Humán célú szója felhasználása, feldolgozása hazánkban jelenleg nincs, bár vélemények szerint mérsékelt igény lenne rá. 

ÖSSZEFOGLALVA 

- A hazai termelésû szója garantáltan GMO-mentes és értékesíthető. 

- Az állattenyésztés jó felvevő piac. 

- A szójatermesztés 2,8–3 tonna/hektár hozam esetén már gazdaságos.

- A korszerû fajták a termeléshez rendelkezésre állnak, azok vetőmagjai megvásárolhatók. 

-  A szójatermesztés technológiája könynyen elsajátítható, de a technológiát pontosan be kell tartani. 

-  A szója termesztése a hazai gazdaságok vetésszerkezetébe tökéletesen beilleszthető.

Zubek Lajos, üzletágvezető

(Sumi Agro Hungary Kft., Budapest)

Dr Bárány Sándor, ügyvezető

(Agroméda Kft., Szentlőrinc)