Az univerzális traktorok több olyan szerkezeti egységgel rendelkeznek (pl. a teljesítményleadó tengelyek, a kihelyezett hidraulikus egységek), mely univerzális erőforrást eredményezett. A traktorokba épített motor teljesítménye egyrészt a traktor vonóképességén keresztül vontatási teljesítményként, másrészt TLT és hidraulikus teljesítményként hasznosul. Így tulajdonképpen a traktorok alkalmas berendezések a vonóerő kifejtéssel egyidejûleg mechanikus és hidraulikus mûködtetésû munkagépek, berendezések meghajtására.
Az agrotechnikai követelmények gyakran egymással ellentétes igényeket fogalmaznak meg az erőgépekkel szemben (pl. a vonóerő növelése tömegnövelést, a káros talajtömörödés elkerülése tömegcsökkentést kíván; ikerabroncsozással csökkenteni lehet a talajtömörödést, de ezzel a traktor sorközmûvelésre alkalmatlanná válhat stb.). Ezek az ellentmondások részben oldhatók azzal, ha a traktor egyes jellemzői az adott technológiai mûveletekhez igazíthatóak. E célból az erőgép vázszerkezetének, fődarabjainak kialakításakor az univerzalitás lehető legteljesebb megvalósítására kell törekedni, vagyis az alapgépen ki kell alakítani azokat a csatlakoztatási lehetőségeket, amelyek a különböző felhasználói igényeknek megfelelően, az üzemeltetői elvárások jobb kielégítésére szolgáló mûszaki megoldások alkalmazását lehetővé teszik. Az univerzális gépek az egyetemes jelleget, a traktorok többcélú felhasználhatóságát helyezik előtérbe.
Az univerzális traktorok fő jellemzője a sokoldalú felhasználhatóság. Az erőgépek a könnyû talajmunkáktól, a vetésen, a sorközmûvelésen és a majori munkákon át a szállítási feladatok ellátásáig, szinte valamennyi mezőgazdasági gépi munka elvégzésére alkalmasak.
Az univerzális traktorok fő jellemzői, illetve elvárásai:
• sok fokozatú – terhelés alatt kapcsolható, vagy fokozat nélküli – sebességváltó,
• automata differenciálzár,
• a vonóerő növelését szolgáló szerkezeti megoldások (pótsúlyozás, a tengelyterhelés változtatásának lehetősége), kerékcsúszás gátló (szlip-határoló) rendszerek,
• első, illetve hátsó függesztő szerkezet,
• nagy teljesítményû szabályozós hidraulika rendszer,
• gyorscsatlakozó a külső munkahengerekhez,
• legalább egy, de opciós szinten több, többfokozatú terhelés alatt kapcsolható TLT,
• pótkocsi vontató szerkezet, légfék és elektromos csatlakoztatási lehetőségek,
• szervokormány,
• jó manőverező képesség,
• gyorsan állítható nyomtáv,
• ergonómiailag korszerû vezetőfülke kényelmes rugózott üléssel, jól átlátható és tájékoztató mûszerekkel, jól elérhető és könnyen kezelhető kezelőelemekkel.
Napjainkra az univerzális kategórián belül már megkülönböztethetünk könnyû univerzális, univerzális és nehéz univerzális traktorokat, sőt a szántó traktorok kategóriájával összemosódva ma már külön beszélhetünk az un. szupernehéz univerzális traktorokról.
A gyártók az univerzális traktorokat – a többi kategóriához hasonlóan – család elven készítik, illetve építik fel. Egy-egy család általában egy-egy teljesítménykategóriának felel meg, a már említett könnyû (20–50 kW), középnehéz (50–80 kW), nehéz (80–130 kW) és szupernehéz (130 kW felett) kivitelnek megfelelően. A gyártók egy-egy családon belül a vevő igényeinek megfelelően sokféle kivitelben és felszereltségben készítik az univerzális traktorokat, így nem ritka, hogy egy-egy gyártmánycsaládon belül akár 60–80 típusváltozat is rendelkezésre áll a kiválasztáshoz.
A traktormotorok fejlesztése a gyártók körében komoly versenyhelyzetet okoz napjainkban. Az univerzális traktorok motorjának teljesítménye minden kategóriában növekszik, nő a motorok nyomatéki rugalmassága és csökken a fajlagos hajtóanyag fogyasztásuk. Ezzel együtt a motorfejlesztések terén is jelentős szerephez jutott az elektronika. Az elektronikus vezérlésû elemeket már a kisebb, a középnehéz teljesítményû traktoroknál is elfogadott megoldásokat jelent, mellyel az EU-n belül elvárt szigorú emissziós követelményeket is be tudják tartani.
A korszerû univerzális traktorok jellemzője, hogy 4-6-8 hengeres közvetlen befecskendezésû, legtöbb esetben turbófeltöltővel szerelt korszerû dízel motorok, melyek eleget tesznek a károsanyag- kibocsátási szint – EU normák által előírt – követelményeinek is.
Kassai Zsolt
A cikk szerzője: Kassai Zsolt
