2009 nagyon nehezen indult a kukoricatermesztők számára. Az időjárás sokakat késztetett korai vetésre, de különösen az északi tájakon sok táblán szenvedett a kukorica a visszahûlések miatt. A fő vetési időszakban szokatlanul meleg volt és a csapadék is hiányzott, így a területek jelentős részén igen rossz körülmények közé került az értékes vetőmag. Nagyon nagy jelentősége volt a vízmegőrző talajelőkészítésnek és az okszerû tavaszi előkészítő munkáknak. Sok helyen látszik, hogy talajmûvelési hiányosságok miatt a talajok porozitása változik, víztartó kapacitásuk romlik. A jövőben a magas mûszaki színvonalú, a talaj típusához, a termesztett kultúrához és a környezeti feltételekhez alkalmazkodó talajmûvelésnek óriási jelentősége lesz, hiszen a rendelkezésre álló vízmennyiség megőrzése a hőmérséklet emelkedése mellett kulcskérdés lesz a jövőben.
Az EUMET (www.eumet.hu ) kimutatása szerint a mai észlelésig, 2009-ben 0,5°C-kal magasabb a hőmérséklet a 100 éves átlagnál. Ha a www.met.hu adatait vizsgáljuk, akkor azokból szintén kitûnik, hogy az április és május nagyon meleg volt, valamint az is látszik az ábrákból, hogy az időszak azért volt „csak” 0,5°C-kal melegebb, mert voltak a megszokottnál jelentősen hidegebb napok is (május 14., május 30.), amelyek nagymértékben „javították” az átlagot, így a hónap ilyen irányú megítélését is. A www.dekalbmet.hu oldalon régiós részleteket is láthatunk, melyek magyarázattal szolgálhatnak növényeink jelenlegi állapotára. Ha ezen régiós adatokat vizsgáljuk, akkor egy teljesen más kép alakulhat ki bennünk (1. ábra).
Joggal sejlik fel bennünk a 2003-as és a 2007-es aszály-tragédia, mikor terméseink jelentős részét elveszítettük. 2009-ben a március, április és májuson keresztülhúzodó szárazság és nagy meleg majd minden fontos kultúránkat érintette. Szenved a repce, a gabona, országosan nagyon heterogén képet mutat a napraforgó és a kukorica is.
Vizsgáljuk meg a kukorica 2009-es tenyészidőszakára jellemző meteorológiai adatokat. A met.hu csapadékadatai szerint márciusban a déli országrészben a sokévi átlag 60–80%-a hullott, míg az Alföldön csak az 50%-a. Szent György havában a legcsapadékosabb helyeken is csak 60–80%-a esett a sokéves átlagnak. (Ezt a kevés csapadékot nem kísérte heves vihar és mennydörgés, így ha hihetünk a népi hiedelmeknek, akkor nem számíthatunk kiemelkedő termésekre 2009-ben.) Ha ehhez hozzávesszük a hónap első két dekádját jellemző 15°C feletti napi átlaghőmérsékleteket, akkor könnyen belátjuk, hogy a kukorica keléséhez nem voltak meg az ideális feltételek. A május igen meleg volt, átlagait tekintve hektikus. Júniusban Medárd sem hozott jelentős és kedvező változást, azonban az elmúlt másfél hét igazolta a klímaváltozással riogatók jóslatait, hiszen régen vagy talán sosem látott viharok, jégesők és hirtelen lezúduló nagy ennyiségû csapadékok súlyosbították a helyzetet. A lenti ábrák a havi hőmérsékletek eltéréseit jellemzik a sokéves átlagoktól. (2. ábra)
Az időjárási adatok rövid és nem a teljességre törekvő áttekintése után nézzük, hogy ezen környezeti tényezők hogyan hatottak a kukorica korai fejlődésére, illetve milyenek a további kilátásaink. Irodalmi adatokból is kitûnik, hogy a kukorica keléskori erélye korrelál a termésben realizált eredményével. Természetesen a hazánkéhoz hasonló termesztési környezet jelentősen befolyásolja a kukorica korai fejlődését. Az egyes genotípusok eltérő stratégiákat alkalmazhatnak a szélsőséges korai stádium átvészelésére és az elkövetkező időszakra történő felkészülésre. A gyökérváltás időszakában – mikor az elsődleges gyökerek átadják helyüket a bojtos gyökérzetnek – a növények nagyon érzékenyek a környezeti hatásokra, így nem csodálkozhatunk a kukorica heterogén kelésén és jelentős eltéréseket mutató korai fejlődésén, hiszen a talaj felső rétege, amelyből a kukorica veszi a vízet és a tápanyagot, olykor teljesen kiszáradt ezen a tavaszon. Egyes genotípusok hosszabb szárazság esetén energiájuk jelentős részét a gyökérrendszerük fejlesztésére és minél mélyebbre juttatására fordítják. Ezen fajták nagyobb eséllyel vészelhetik át a virágzási időszakot szárazság esetén, annak ellenére, hogy júniusban fejlettségük esetlegesen gyengébb képet is mutat.
A magas hőmérséklet és a vízhiány komplex stressz képében jelentkezik növényeinken. A levélsodródás kialakulása a déli órákban jellemző, ebben a napszakban egyértelmûen megfigyelhető ez a súlyos vízhiányt egyértelmûen megmutató jelenség (3. ábra).
A korai időszakban fellépő nagy meleg azért okoz gondot, mert gátolhatja a gyökérfejlődést, így az amúgy is limitált mennyiségben jelenlévő víz sem elérhető a növények számára. A lelassult fejlődés a talajárnyékolást is nehezíti, ami tovább súlyosbítja a kialakult helyzetet és a gyomoknak – amelyek a bemosó csapadék hiányában sikertelenné váló korai gyomirtások miatt eleve nagyobb tőszámmal rendelkeznek idén – jobb versenyhelyzetet biztosít.
Többször foglalkoztunk már a virágzási időszakban fellépő szárazság- és hőstressz negatív hatásaival, amelyek jelentősen befolyásolhatják a kukorica terméseredményeit. A most következő időszak szintén igen jelentős lesz a kukorica számára, ugyanis a növények most érik el azt a fenológiai állapotot, ami közvetlenül megelőzi a virágzást, illetve bizonyos élettani folyamatok tekintetében már annak részét képezi. Vonatkozó irodalmi adatok szerint is a potenciális csőméret a bibeszálak megjelenésekor már determinált. A csövön elhelyezkedő szemsorok száma a kukorica 12 leveles korában határozódik meg, míg a soronkénti szemszám 12 leveles kortól a nővirágok megjelenéséig dől el és ezen tulajdonság nagyon érzékeny a környezeti hatásokra, míg az előbb említett termésképző elem inkább a genotípus függvénye. A kukorica 1-2 héttel közvetlenül a virágzás előtt igen érzékeny a hő- és a szárazságstresszre is, hiszen ezen időszakban a végső szemtermés is meghatározódik. A nagy meleg és a szárazság 3-4%-os napi veszteséget is okozhat ebben a periódusban, míg egy száraz szezonban 5–10%-os termésdepressziót mérhetünk a 12–14 leveles állapotban fenálló környezeti stressz hatására. Ennél nagyobb terméscsökkenés csak közvetlenül a virágzásban lehetséges, ekkor akár 50%-os is lehet a veszteségünk. Ezen jelenségek nem csak hazánk mezőgazdaságát sújtják, hanem világszintû problémát okoznak, gazdálkodók, családok tömege szenved és keresi a megoldást.
A Monsanto elkötelezett abban, hogy megoldást találjon ezekre a problémákra, hiszen a kutatási eredményekből tudjuk, hogy a klímaváltozás hatásai rosszabbak lehetnek, mint azt eddig sejtettük. Afrikában 2050-ben a termesztési időszak bizonyosan melegebb lesz, mint bármikor előtte.
A talajfelszín 5,2°C-kal lesz melegebb, mint napjainkban, ha nem tudjuk csökkenteni az üvegház gázok kibocsátását. Ennek megfelelően a Monsanto mindent megtesz, hogy a szárazságtoleráns kukorica mihamarabb a gazdálkodók rendelkezésére álljon. A kutatások jelenlegi állapota szerint ez 2012-re valósulhat meg.
2009-ben a Monsanto megnyitotta új kutatási központját Gothenburg-ban. A 6 millió dolláros beruházás célja, hogy a jövő egyik legfontosabb kihívásának számító kérdésekre kapjunk választ. A kutatások fő területei a vízhasznosítás alapvető folyamatainak megértése, a vízet jobban hasznosító genotípusok nemesítése, fejlesztése és a kukorica szárazságtûrése. A lehetséges megoldások között szerepelnek a genetikailag módosított szárazságtûrő genotípusok kialakítása, amelyek a hagyományos nemesítés útján létrehozott toleráns fajták kombinációi, illetve azok továbbfejlesztett változatai lehetnek, hiszen a száraz körülmények között szelektált gének mindenképpen felhasználásra kerülnek az új fajtákban. A világviszonylatban napi szinten elköltött 2 millió dollár biztosíték lehet számunkra és a gazdálkodóknak is, hogy kutatásaink továbbiakban is jelentős előrelépést jelentenek számunkra.
A már beindított programok és célirányos kutatások eredményeit már a magyar gazdálkodók is élvezhetik és segítségükkel tompíthatják a környezet hatásait, megbízhatóbb és magasabb terméseket realizálhatnak.
Melyek ezek a programok, mik ezek az eredmények?
Szárazságtûrés szántóföldi tesztek (4. ábra), kísérletek, élettani vizsgálatok és molekuláris alapkutatások indultak a növények élettani folyamatainak megértése, valamint a fejlesztési munka eredményessége érdekében. Szárazságtûrés kísérleteinkben Chile-ben és California-ban kontrollált körülmények között vizsgálhatjuk genotípusainkat. A váltott generációkban végrehajtott kísérleteink segítségével a Magyarországon fejlesztett vonalak, létrehozott új kombinációk a következő évi kísérletbe állítás előtt keresztül mehetnek a déli kontinensbeli kontrollált kísérleteken, amelyek célirányosságunkat segíti, hatékonyságunkat növeli.
A kísérletek elvi alapja, hogy az ilyen úton kiválasztott szülővonalakat, hibrideket meghatározott fenológiai stádiumában és meghatározott mennyiségben kijuttatott, illetve megvont vízadagokkal teszteljük (vetéstől a meghatározott fejlettségig eltelt napok száma, GDU-hőösszeg meghatározás). Mindez segít nekünk meghatározni, hogy az adott populáció, vonal vagy fajta milyen érzékenységi karakterrel rendelkezik, illetve, hogy az egyes kombinációk hogyan használhatók a termékpaletta felépítésében, a gazdálkodók kiszolgálásában a kérdéses agroökológiai környezetben. Ugyanezen szortiment Magyarországon is soktényezős kísérletekben kerül vizsgálatba, ahol mélyíthetjük tudásunkat, bővíthetjük célirányos tapasztalatainkat.
Élettani vizsgálataink eredményeitől azt reméljük, hogy a kérdéses fenológiai stádium biológiai hátterének megismerésével a kiválasztás hatékonyságát növelhetjük, a téli agronómiai kísérletek orientációját alakíthatjuk. Eddigi eredményeink segítségével olyan új fajtákat sikerült a magyarországi piacra juttatnunk, mint a DKC4490 (FAO360), DKC4964 (FAO390), DKC4889 (FAO410), DKC5170 (FAO440) és DKC5276 (FAO460). Ezen hibridek – az igen száraz 2003-as, 2007-es évek eredményei alapján joggal remélhetjük, hogy – megbízható megoldást jelentenek majd a hazai, igen hektikus termesztési környezetben is. Hibridjeink fejlesztésekor és kiválogatásakor a magas terméseredmény és alacsony betakarításkori nedvességtartalom mellett a megbízhatóság és évjárat-stabilitás is kiemelt szempont!
A gazdálkodók döntése mindenkor visszaigazolása fejlesztési munkánknak. A korábban bevezetett DKC3511 hibridünk mindenki által jól ismert szárazságtûrése és megbízhatóan magas termése méltán emelte felhasználását 100 000 ha fölé Magyarországon. A fent említett új hibrideket magyarországi bevezetésük után 2009-ben már 75 000 ha-on vetették el a gazdálkodók, ami szakmaiságukat dicséri, hitüket és bizalmukat igazolja.
Szárazságteszt eredmények, 2008-2009 tél, Chile
Azon hibridkombinációinkat, amelyek perspektívikusak, a magyarországi környezeti kihívásoknak megfelelően, szárazságteszt-kísérletekben vizsgáljuk, ahol a fent leírtak szerint a virágzás és a szemtelítődés egyes fázisaiban leállított és ellenőrzött mennyiségû öntözéssel, különböző típusú stressznek tesszük ki a fajtákat és figyeljük reakciójukat. Ezen vizsgálatok eredményei alapján megbízható válaszokat kaphatunk hibridjeink speciális fenológiai érzékenységére, illetve az egyes genotípusok pozitív tulajdonságaira. Eredményeink alapján – ezek a 2007-es száraz évben Magyarországon is visszaigazolódtak – éréscsoportjában kimondottan jól szerepelt a már jól ismert és elismert DKC3511, a FAO400-as éréscsoport korai alacsony termetû, erektív hibridje a DKC4889 és a FAO400-as éréscsoport közepének új ígérete, a DKC5170. A FAO300-as éréscsoportban átlag fölött szerepelt a DKC4490, amely 2007-ben Magyarországon is bizonyított és örömmel nyugtázhatjuk, hogy a DKC4995 és más másodéves fajtajelöltjeink is igen jól vizsgáztak! A FAO400-as éréscsoportban a DKC4889-en és a DKC5170-en túl a DKC4983 hibridek is kíválóan szerepeltek.
Ezen eredmények, kiegészítve a hazai, több, mint 75 000 kisparcellás kísérleti hálózat által biztosított tapasztalatokkal, megerősítenek bennünket abban, hogy portfóliónk szélesítése biztos alapokon nyugvó genetikai bázis esszenciája, ami tovább segíti a Dekalbot, ezen túl a magyar gazdálkodókat és velük a magyar mezőgazdaságot! Kutatásainkat tovább folytatjuk, hamarosan készen állunk, akár genetikailag módosított szárazságtûrő fajtákkal is, de hagyományos nemesítéssel, azokat kiegészítve a modern technológia adta lehetőségekkel már most a gazdák rendelkezésére állunk.
Könczöl Péter, nemesítő
Monsanto Hungária Kft.
