A genetikai haladást illetően az első helyen, a termésátlag alapján az USA és Franciaország mögött a harmadik helyen voltunk. A kukorica termésingadozása csak 10–20% volt, míg napjainkban az 50-60 % -ot is eléri. A csapadék sokévi átlaga pl. Debrecen térségében 565 mm, amely az elmúlt száz évben már 40 mm-rel, napjainkban pedig évente 1,5 mm-rel csökken. Ha ez a tendencia megmarad, 100 év múlva Debrecen térségében a csapadék sokévi átlaga már csak 400 mm körül lesz. Az utóbbi 35 évben az elemi károk közül az aszálykár a 40%-ot is meghaladta (1. ábra).
Az öntözést növelni kellene, hiszen ezzel a kukorica termése mellett a termésbiztonságát is növelhetnénk. Az öntözés azonban nagyon költséges agrotechnikai beavatkozás Magyarországon, pl. 2008-ban a 4,5 millió ha szántóterületből csak 77606 ha-t öntöztünk (2. ábra).
Az öntözött növények pedig a zöldségfélék, a kukorica vetőmagtermesztés, rizs, takarmánynövények stb. (3. ábra).
Az árukukoricát az utóbbi 1-1,5 évtizedben nem öntöztük említésre érdemes nagyságú területen, pedig ezt a klímaváltozás, az időjárási szélsőségek növekedése is indokolná. Gondoljunk a 2009 évi időjárás első 4-5 hónapjára, amikor helyenként még a tavaszi vetésû növények keléséhez sem volt elegendő talajnedvesség.
Magyarországon a kukorica országos termésátlaga a 2007-es aszályos évben 3,6 t/ha, a kedvezőbb 2008-ban 7,0 t/ha volt. Ez kedvezőtlen azért is, mert magával vonja az átvételi ár nagymértékû ingadozását. Az energiaárak, a kemikáliák árának és az amerikai kukoricabogár és lárvája elleni védekezés következtében a ha-onkénti termelési költség jelentős mértékben nőtt. Elfogadhatatlan, hogy a 2008. évi kukorica ár csak 18–20 ezer Ft/t volt, a termesztési költséget a hektáronkénti 8 tonnás termésátlag tudta fedezni. Ilyen körülmények között a kukoricaöntözés költségét a termelők már nem képesek finanszírozni. Az öntözővíz drága és kijuttatása is költséges, melyet az államnak kellene támogatni. Ha ez nem következik be, akkor tovább fog csökkeni a kukorica termésbiztonsága. Láthatjuk a 4. és 5. ábrán, hogy napjainkban a korszerû kukoricahibridek termése nagyobb mértékben függ az évjárattól, a vízellátottságtól mint a tápanyagellátástól vagy az egyéb agrotechnikai tényezők hatásától. Hiszen a 2007-es aszályos évben a hibridek termése (kísérleti viszonyok mellett) 8–9 t/ha volt, míg a kedvezőbb évben 12–13 t/ha.
Öntözés hatására 5 t/ha körüli terméstöbbletet lehet elérni, és ennek az árbevételnek kellene az öntözés többletköltségét biztosítani. Kérdés, hogy milyen körülmények között érdemes öntözni és ez milyen hatással van a többi agrotechnikai tényezőkre. Az ökológiai-biológiai és agrotechnikai tényezők között nagyon szoros összefüggés, kapcsolatrendszer van, amely különösen intenzív termesztésnél válik meghatározóvá.
Ha öntözünk, akkor a jobb termékenységû talajokon, mezőségi talajokon célszerû ezt alkalmazni. Nagyon fontos, hogy ehhez a technológiához a FAO 400-500-as (pl. PR37K67, PR35F38. NK Cisco, DKC5143 stb.), potenciálisan nagyobb termőképességû hibrideket válasszunk. Ha öntözünk, nagyobb termés érhető el, ehhez több NPK tápanyagra van szükség. Vizsgálataink szerint egyébként is a hosszabb tenyészidejû hibridek hektáronként 30–40 kg-mal több tápanyagot igényelnek a rövidebb tenyészidejû hibridekhez viszonyítva.
Öntözéses technológia esetén nagyon fontos a tőszám 15–20%-os növelése (hibridtől függően). Hiszen a tőszámot növelve a kukorica egyedi produkciója (csőméret) csökken, de a területegységre vetített termés (az optimális tőszámig) általában nő. Öntözéses termesztéstechnológia esetén még hatékonyabb növényvédelmet, gyomszabályozást kell alkalmazni, hiszen várhatóan a gyomosodás mértéke is nagyobb lesz.
Az öntözésnél van öntözési rend és öntözési mód. Az öntözési rend az öntözés idejét és az öntözővíz normáját (mm-t)jelenti. A kukorica vízigénye legnagyobb június végétől augusztus 10-ig, a virágzás, termékenyülés, szemtelítődés időszakában. Ebben az időszakban 4-5-szöri öntözéssel összesen 150–200 mm vizet kell kijuttatni, természetesen fontos az évjárat hatását is figyelembe venni, ez az öntözővíz mennyiséget jelentősen módosíthatja. A leginkább elterjedt öntözési mód az esőszerû öntözés. Ha öntözünk különösen nagy jelentősége van, hogy az ökológiai viszonyoknak és a ráfordítás színvonalának megfelelő hibridet válasszunk, továbbá, hogy az agrotechnikai tényezőket is az adott hibridre adoptáljuk.
Öntözéssel a kukorica termésbiztonsága nagymértékben növelhető. De az árukukorica öntözése a termelési költségek gyors növekedése miatt csak állami segítséggel (támogatással) válik reálissá.
Dr. Sárvári Mihály, Boros Beáta
A cikk szerzője: Dr. Sárvári Mihály
