Így lehet elérni, hogy a gumiabroncs túlterhelés nélkül hordozza a gép súlyát, megfelelő hatásfokkal transzformálja a motorteljesítményt vonóerővé, felvegye az oldalirányú erőket (kormányzásnál, lejtős területi munkáknál), a talajban ne okozzon az elkerülhetetlennél nagyobb tömörödést, a talajegyenetlenségekből származó lengések csillapításával megfelelő vezetési komfortot biztosítson, és nem utolsó sorban hosszú, a hátsó kerekeken legalább 4000-5000 üzemóra legyen az élettartama. Utóbbi kritérium természetesen fontos az első kerekek gumiabroncsaira is, de itt fokozottabb a kopás, ezért – különösen az összkerék-hajtású traktoroknál – nagy figyelemmel kell lenni a méretkiválasztásra.
A segéd-mellsőkerék hajtású traktoroknál az első kerekek méretei kisebbek, mint a hátsók. Az átmérőkülönbségekből fordulatszám eltérés adódik. A megfelelő kormányozhatóság, az első híd és az osztómû túlterhelésének megakadályozása, az idő előtti gumikopások mérséklése miatt ezért az úgynevezett előrefutás (sietés) biztosítása szükséges, azaz az első kerekek többet forduljanak, mint a hátsók.
A kisebb méretû elsőkerék ugyanazon a haladási távolságon külső átmérőjétől függően 25–35%-kal több fordulatot tesz meg, mint a hátsó, ami intenzívebb bordakopáshoz vezet. A rendellenes kopások fellépése ellen fontos, hogy a hátsó és az első kerék egymáshoz viszonyítva kerékcsúszásmentesen gördüljön. Ez akkor lehetséges, ha dinamikus gördülési kerületük aránya megegyezik az osztómû áttételével. Utóbbi mértéke a különböző konstrukcióknál általában 1,2–1,5 (2–5%) között kerül meghatározásra. Ha az első kerekek esetleges gumicseréjénél a gyári előírástól eltérő méretû és típusú gumiabroncsot kívánunk felszerelni, akkor a hátsó gumiabroncs dinamikus gördülési kerületének és az adott traktor osztómû-áttételének ismeretében kiszámított első gumiabroncs dinamikus gördülési kerülethez a legközelebbi méretet kell választani a csereabroncs katalógusából. A kiválasztásnál figyelembe kell venni a maximum 5%-os előrefutási tûréshatárt, és természetesen a terhelési és sebességviszonyokat. Egyszerû számítással az alábbi képlet szerint ellenőrizni lehet az előrefutási értéket:
Ismert, hogy a belső levegőnyomás változtatásával a gumiabroncs külső átmérője és ezzel arányban a gördülési kerülete változik. Ha a belső levegőnyomás az első gumiabroncsokban nő, akkor az előrefutás értéke nagyobb lesz. Ha a hátsó gumiabroncsokban nő, akkor az előrefutás értéke csökken. Ezek az összefüggések fordítva is igazak. Annak érdekében, hogy a segéd-mellsőkerék hajtás előnyeit kihasználjuk, és elkerüljük az osztómû, illetve az első kerekek gumiabroncsainak idő előtti tönkremenetelét, a méretkiválasztásnál érdemes és egyben szükséges a fentiek szerint eljárni. Fontos, hogy az „e” értéke mindig pozitív szám legyen.
Mint látható, a geometriai méretek mellett nagyon fontos a körülményeknek megfelelő helyes belső levegőnyomás beállítása, üzemelés közbeni folyamatos ellenőrzése, korrigálása, hiszen elsősorban ettől függ a teherbírás, a vonóerő kifejtés, a talajnyomás, a lengéscsillapítás, a fékhatás és az élettartam, míg az első kerekek esetében a biztonságos kormányozhatóság.
A különböző belső levegőnyomásokhoz arányosan változó terhelhetőség tartozik. Ismert, hogy a gyártók a szántóföldi névleges terhelésadatokat radiál traktorabroncsokra 40 km/h, diagonálnál 30 km/h sebességhez adják meg. Magasabb sebességtartományban a különböző belső levegőnyomásokhoz tartozó terhelhetőséget csökkenteni kell, alacsonyabb munkasebességeknél a terhelés azonban jelentősen (akár 150%-ra) növelhető. Az erre vonatkozó irányszámokat a gumikatalógusok tartalmazzák.
Mint a különböző összkerék-hajtású jármûveknél, így a traktoroknál is kellő figyelmet kell fordítani fentiek mellett az első futómû kerekeinek összetartására (spur), a dőlésszögeire és utánfutására. Ezek helyes beállítása biztosítja a megfelelő kormányozhatóságot és önbeállást.
A kerékösszetartás mérésére ma a legalkalmasabb eszköz a lézeres mérőberendezés. Az előírt értékre történő beállítással minden traktornál megelőzhetjük a rendellenes bordakopásokat. Ugyancsak befolyásolja a kopások mértékét a nem megfelelő kerékdőlés szög. Az előírtnál nagyobb, akár pozitív, akár negatív dőlésszög az abroncsok széleit koptatja erőteljesen. A nem megfelelő utánfutás pedig az önbeállást nehezíti. Utóbbi két futómû paramétert általában a traktoroknál nem lehet állítani, de azoknál, amelyeknél erre lehetőség van, érdemes figyelni rájuk a költségtakarékosság érdekében is.
Antos Gábor
A cikk szerzője: Antos Gábor
