Március utolsó napján berobbant a tavasz. Napsütéses, kellemes meleg időszak köszöntött be, s ez tartott egészen április 18-ig. Csapadék gyakorlatilag nem hullott ebben az időszakban, s ez a talajok gyors kiszáradásához vezet.
A gyors felmelegedés és a tartósan magas hőmérséklet hatására felgyorsult a növények fejlődése, igyekeztek behozni a március végén tapasztalt fejlődésbeli elmaradásukat. Ez mutatkozott meg teljes szépségében a csonthéjasok virágzása során. A kajszi gyorsan elvirágzott, általában jól kötött, egyelőre biztatóak a terméskilátások. A kajszi virágzásának vége felé kinyílt a cseresznye és az őszibarack, s 1-2 nap múlva a meggy és a szilva, gyakorlatilag minden összevirágzott. A meggy még teljes virágban volt, amikor (április 13. tájékán) megkezdődött a körte és az alma virágzása. A szántóföldeken is hasonlóan gyors fejlődés vette kezdetét, az őszi árpa szárba szökken, az őszi búza a bokrosodás vége állapotot érte el (délen 1-2 noduszos fejlettségû), a repce virágzati tengelye kiemelkedett, a növények virágzása megkezdődött.
Az előbbi időjárás csökkentette – a kimondottan száraz vidékeken megakadályozta – az ilyenkor szokásos gombás betegségek fellépését. Visszatérően, minden tavaszon megfertőzi a virágzó csonthéjas fákat a csonthéjasok moníliás virág- és hajtásszáradása betegsége, de az idén úgy tûnik, hogy elmarad a kórokozó számára kedvező hûvös, csapadékos időjárás, így elmarad a kórokozó fertőzése is. A meleg és száraz időjárás nem kedvezett az őszibarack tafrinás levélfodrosodás betegségének és az alma varasodás fellépésének sem. Nem ilyen kedvező a kép a kártevők tekintetében, a levéltetvek ősanyái kikeltek, s gyorsan szaporítják fel a kialakuló kolóniákat. Elsőként jelent meg a levélpirosító ribiszke-levéltetû, majd a közönséges levélpirosító alma-levéltetû, s vele együtt a zöld alma-levéltetû. Természetesen a többi faj megjelenése folyamatos. A kialakuló kolóniák ellen érdemes a felszaporodás szakaszában védekezni. Gyümölcsösökben megjelentek a sodrómolyok, korai kártételük alacsony szinten maradt. Szántóföldön a kora tavaszi védekezések egyik kiemelt eleme a repce kártevők elleni védelme. Az idén repceszár-ormányosok március közepétől aktivizálódtak, előfordulásuk általános. A felmelegedés hatására rövid idő alatt felkeresték a repcetáblákat, számuk emelkedő tendenciát mutat, 1-3 (5) db/növény. Március végén – április elején a kártevő megkezdte a tojásrakást a levélnyelekbe. Az első védekezések március végén általában megtörténtek, de a jelentős kártevő tömeg miatt sok helyen meg kell ismételni a kezeléseket. Általában nagyobb gondot okoz a repcefénybogarak tömeges betelepedése a táblákra, a vetésterület
10-20 %-án gradációs mértékû felszaporodást regisztráltunk. A repce- és földi bolhák március végétől jöttek elő, de komoly kárt nem okoznak, illetve a fő kártevők elleni kezelések hatékonyan csökkentik ezek számát is. A repce betegségei közül a fómás levélfoltosság és szárrák elvétve, észlelési szinten, a fejlettebb állományok alsó levelein jelentkezett, de a fertőzés erőssége és a tavaszi induló időjárás nem valószínûsíti komolyabb fertőzés kialakulását.
Az őszi búza állományokban a kórokozók közül a lisztharmat és a helmintospóriumos levélfoltosság jelent meg március végén, észlelési szinten. Az északi országrészen megjelent a szeptóriás levélfoltosság első tünete.
Az elmúlt időszak száraz időjárása általában nem kedvezett a betegségek terjedésének, de a lisztharmat a sûrûbb állományokban lassú felszaporodásnak indult, az alsó leveleken és a szár alsó részén egyre több friss fertőzés tapasztalható. A vetésfehérítő bogarak március 20-a után hagyták el a telelőhelyüket, betelepedésük március végétől észlelhető. Az imágók már megkezdték károsításukat, de az egyelőre csak a gyenge-közepes szintet éri el. A kabócák aktivitása megfigyelhető. Gabonafutrinka kevés helyen fordul elő, főképp a Felső-Jászságban és Bács-Kiskun megye területén, Tolnában kevés helyen okozott károkat, védekezésre csak kevés helyen került sor.
Az őszi búza bokrosodásának végén károsítását abbahagyja, tehát ebben a tenyészidőszakban már nem kell foglalkozni vele. Az őszi árpa táblákban helyenként megjelent a hálózatos levélfoltosság és a gabonalisztharmat, egyelőre még csak észlelési szinten.
A következő időszakra az időjárás előrejelzés változékonyabb napokat ígér, kismértékû lehûlés mellett többször eső várható, s ez alapjaiban változtatja meg a növényvédelmi helyzetet. A kalászos táblákon várhatóan erősödik a levélbetegségek fertőzése, elsősorban a lisztharmat és a helmintospóriumos betegségek támadására kell számítani. Meleg és csapadékos időjárásban viszonylag korán bekövetkezik a búza kalászhányása, ez indokolja a kalászfuzáriózis elleni védekezés előkészítését. Több éve nem tudjuk a fuzárium belső magfertőzöttséget 15% alá vinni, s ez súlyos technológiai hiba. Május elején várható a vetésfehérítő bogarak lárvakelése, amely időpontra indokolt egy védekezést időzíteni, s ezzel egy menetben elintézhetjük a betelepedő levéltetveket is.
A repce védelmében továbbra is a kártevők elleni védekezés adja a feladatok gerincét.
A tömeges repcefénybogár kártétel mellett már a virágzás alatt megjelent a repcebecő-ormányos és a repcebecő-gubacsszúnyog támadására is számítani kell.
A kikelt kapásnövényeket a barkók támadják meg. Kártételük általában alacsony szinten maradt, de az utóbbi években számukat tekintve lassú emelkedést lehetett regisztrálni, ami indokolja a területek ellenőrzését, s szükség esetén a védekezés elvégzését.
Tóth Miklós MgSzHK NTAI
