Lesz-e lehetőség 2014-ben támogatást igénybe venni termelői csoportok létrehozására?
Az EMVA Irányító Hatóságának közleménye alapján a termelői csoportok létrehozásának támogatása jogcím 2014. évben történő megnyitása nem várható.
Földhaszonbérlet és szívességi földhasználat esetén is a biztonságilag védett papírt kell használni a szerződéskötéshez?
Haszonbérleti és szívességi földhasználati szerződés esetén nem kell biztonsági okmányt használni. Azt csak a föld tulajdonjogának átruházásakor (adásvétel) vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalásakor kell alkalmazni. Ettől függetlenül a földhasználati szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
2014. március 1. napjától az adásvételi szerződést négy eredeti példányban kell az illetékes jegyző részére megküldeni kifüggesztés céljából, és ebből egy példányt kell biztonsági okmányon elkészíteni.
A biztonsági okmány védelmi elemekkel (vízjellel, pelyhezőkkel és vegyi védelemmel) ellátott papírlap, amely a jobb oldalán hosszanti irányban 10 mm széles irizáló nyomatot tartalmaz „földátruházási biztonsági okmány” felirattal. Az okmányon megtalálható ezenfelül a következő szöveg is nyomtatott formában: „Kizárólag földtulajdont érintő jogügylet írásba foglalására használható.”
Ha adásvétel folytán tulajdonosváltás történik az általam bérelt földön, az új tulajdonos milyen feltételek mellett mondhatja fel az adott területre érvényes bérleti szerződésemet?
A jelenlegi, új szabályozás szerint már nem lehet tulajdonosváltás esetén felbontani a haszonbérleti szerződést. (Korábban erre még volt lehetőség.)
Erre közös megegyezés híján csak akkor kerülhetne sor, ha a bérlő nem teljesíti a szerződés feltételeit, vagy szabálytalanságot követ el. (Pl. nem fizet, nem műveli a földet, engedély nélkül másnak adja át használatba, vagy természetkárosítást követ el.)
Zártkertekre is vonatkoznak az új földtörvény elővásárlási jogai?
Igen. A törvényi szabályozás már nem tesz különbséget a zártkertek és az egyéb mezőgazdasági területek közt, tehát az elővásárlási jogok is egységesen, az új földtörvény (2013. évi CXXII. törvény) szerint érvényesek.
Állattartó telepet üzemeltető gazdálkodó vagyok. Az állatok révén földvásárlás esetén is előrébb kerülök az elővásárlási jogok sorrendjében?
Szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén igen, amennyiben a telep a föld fekvése szerinti településen legalább 1 éve működik.
Ha nincs közös tulajdonban az Ön által megvásárolni kívánt terület, akkor az állam és a volt haszonbérlő mögé kerülhet be a sorrendbe.
A közös tulajdonban álló föld esetében azonban a tulajdonostárs az állam kivételével mindenkit megelőzhet az elővásárlási sorrendben, tehát a nem tulajdonostárs állattartókat is.
Ha közeli hozzátartozómnak szeretném eladni a földemet, akkor ki kell függeszteni az eladást az új szabályok szerint?
Nem. Az új földtörvény szerinti sem áll fenn elővásárlási jog a közeli hozzátartozók közötti adásvétel esetén, vagyis nincs szükség földkifüggesztésre.
A halastót üzemeltetők is az állattartókkal azonos jogokkal rendelkeznek földhaszonbérlet, illetve adásvétel esetén?
Igen, azonos jogokkal rendelkeznek, de az állategység-számítás egyelőre még meghatározás alatt áll halak esetében.
Az új földtörvény szerint volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki/amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte. A közvetlenül kifejezés mit takar? Elévülhet a volt haszonbérlői „státus”?
Nem évül el. Tehát volt haszonbérlőnek az számít, aki legutoljára (de legalább 3 évig) bérelte a földet, még akkor is, ha már évek óta lejárt a szerződése. (Pl. azóta maga a tulajdonos használja a földet, és nem adta ki másnak bérbe.)
Ha viszont a legutóbbi bérlőt követően valaki bejegyzésre kerül, mint bérlő, akkor már nem ő a volt haszonbérlő.
Mely AKG-s célprogramoknál kötelező zöldtrágyázást megvalósítani?
Az alábbi Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) célprogramoknál a támogatási időszak 5 éve alatt zöldtrágyanövény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása (mely másodvetésben is történhet) legalább egyszer kötelező:
- Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram,
- Tanyás gazdálkodás célprogram,
- Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram,
- Vízerózió elleni célprogram.
A Szélerózió elleni célprogramnál őszi vetésű növények betakarítását követően – amennyiben a következő főnövény tavaszi vetésű – kötelező zöldtrágyanövény termesztése, amelyet tavasszal a talaj művelhetővé válását követően, de legfeljebb a vetést megelőzően két héttel kell a talajba keverni.
Zöldtrágyázás megvalósítása esetén be kell jelenteni az MVH felé – a növényállomány beforgatását megelőzően – a zöldtrágyázásra kerülő növényfajt, a munkálat végzésének helyét és időpontját.
Az AKG Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogramban szükséges-e pillangós növényt termeszteni?
Igen. A célprogram 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül – fővetésű növények tekintetében – az őszi búza, szemeskukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 60%, a pillangós növények részaránya legalább 10% lehet.
Például 100 hektárnyi integrált szántóterület 5 év alatt 500 ha vetésterület, így ennek legalább 10%-án, vagyis legalább 50 hektáron kell pillangós növényt termeszteni az AKG 5 éve alatt összesen.
Amennyiben Önnek is kérdése merül fel, azt várjuk a szaktanacsadas@euroeco.hu e-mail címre, vagy a 06-96/213-788-as telefonszámon! Kérjük, hogy e-mail-ben küldött kérdéseiknél a levél tárgyában tüntessék fel az "Agro Napló" kifejezést! Az EURO-ECO Csoport országos működési területtel rendelkezik, így munkatársai hazánk minden tájáról várják a termelők érdeklődését!
