A mezőgép kiállítás fontos kísérőeseményeként „A hazai mezőgépészeti kutatás-fejlesztés legújabb eredményei” címmel hívott össze konferenciát a Gépipari Tudományos Egyesület Mezőgépipari Szakosztálya, a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézete és az MTA Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottsága.
Az előadásokat Kiss Péter, a Gépipari Tudományos Egyesület Mezőgépipari Szakosztályának elnöke nyitotta meg, és hirdette ki, melyik, az AgrárgépShow-n kiállított gép lett az év mezőgépe 2014-ben.
Az ünnepélyes díjátadó után elsőként szólalt fel Mezei Tibor, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar munkatársa, aki az eke vonóerő-csökkentés egy új megoldás kísérletét mutatta be. Mezei Tibor és a szakmai kutatócsoport hipotézise szerint a különféle talajformák különféle rugózású ekét igényelne. Megoldás lehet, hogy az acélrugót légrugóra cserélik, amelynél a rugóállandó légnyomástól függ. A kísérleti, vizsgáló berendezéssel való munkák során – amit a Szent István Egyetem vályogos homok talaján végeztek – kiderült, hogy a légrugóval megtámasztott eketest vonóerő-szükséglete a merev keretes eketesthez képest viszonyítva csökken. Továbbá a légrugó nyomás szabályozásával megtalálható a művelési sebességhez tartozó legkisebb vonóerő. A mesterséges gerjesztéssel összességében vonóerő-nyereség mutatható ki, ezzel egy időben azonban megnő a légfogyasztás is. Mindent összevetve így 10 százalék körüli nyereséget is elérhetünk.
Mezei Tibort követte Dr. Kerényi György, aki új, univerzális és hatékony gabonahántolót mutatott be. A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának egyetemi docense által prezentált fejlesztés az Euréka pályázat keretein belül valósult meg, az MM. Malomgyártó Kft. felkérésére. A családi vállalkozás háztartási malomipari termékek gyártásával foglalkozik; alapanyagaikat és alkatrészeiket pedig magyar gyártóktól szerzik be. Most egy új géppel kísérleteznek, ami követelményei a következők: a gépnek 80 kg/órás munkavégzést kell bírnia, hántolnia és több gabonafajtát kell feldolgoznia, a hántolt gabonát szeparálnia kell (amit manuálisan lehet beállítani), hálózati áramról lehet üzemeltetni és túlnyomórészt fából készül – csakúgy, mint a cég egyéb termékei is. A gép esetében a hántoló funkció a legfontosabb, amit a fejlesztők ütközéses hántolással oldanak meg. A gép előnye többek között, hogy mobilis, könnyen telepíthető, bárhol üzemeltethető, 220 volttal működik, és különböző gabonafajták hántolására is alkalmas.
Dr. Német Béla témavezető a komlói TeGaVill Kft. kutatás-fejlesztési projektjét mutatta be: a lágy szárú növényi szármaradványok aprító, daráló, tisztító rendszerének fejlesztését. Mint azt Német Béla ismertette, jellemző, hogy a lágy szárú növények esetében csak a magtermékre koncentrálunk, holott a lágy szár feldolgozása sem elhanyagolható, sőt, tüzelőanyagként, takarmányként felhasználva is kiváló. Az ezt feldolgozó, előállító telepített géprendszer képes lesz finom darálékká aprítani a szántóföldről betakarított, különböző gabona- és olajos magvú növények szármaradványait.
Ez a finom porapríték mezőgazdasági, ipari és tüzelési felhasználásra is alkalmas lesz. Eddig itthon, jelenleg a lágy szárú biomassza körülbelül évi 15–20 millió tonna, amit hulladékként kezelünk. Nem csak itthon, de Európa-szerte is, azzal a különbséggel, hogy ott nagyobb mennyiségű lágy szárt dobnak ki, anélkül, hogy hasznosítanák – így a gép nem csak a magyar, de a külföldi piacot is kiszolgálná.
Ezután Gubacsi Imre, az Omikron Kft. ügyvezető igazgatója a sorközkövető kultivátorhoz kialakított védősáv-szabályozó rendszert mutatta be. A családi vállalkozás feje kiemelte, a rendszer nem csak itthon, de külföldön sem található meg, a régióban senki nem gyárt ilyen gépet, éppen ezért hiánypótló. Hatékonyságával nő a termelékenység, ráadásul ez a megoldás olcsóbb is.
A konferenciát Gurmai László, a Claas Hungária Kft. munkatársa zárta, a cégen belüli, új mezőgép konstrukciók teszteléséről, validálásáról szóló előadásával. A multinacionális cégnél – tudhatta meg a hallgatóság Gurmaitól – nem csak termelés, de fejlesztés is zajlik. A Claas-nál egyszerre több fejlesztési projekt is zajlik, például gabona vágóasztalok, speciális adapterek, szállítókocsik, készülékek tervezése, csomagolástechnika fejlesztése. A kész termék validációja több lépésből áll: funkcionális és szilárdságtani vizsgálat is történik a cégnél, ezt követik a szántóföldi kísérletek. Csak Magyarországon több mint harminc gazdasággal áll kapcsolatban a cég, összesen 40 ezer hektáron.
Hardi Judit
A kiátáson, immár második alkalommal, átadták az „Év magyar mezőgépe, 2014” innovációs díjat is. A zsűri nem volt könnyű helyzetben, az AgrárgépShow kiállításon huszonegy cég termékeit nézték át. Végül az a gép került ki a versenyből, ami magyar mezőgépgyárban készült, magyar konstrukció alapján, és nem csak a hazai piacon, de más országokban is nagy számban értékesítik. Huszonegy termékből három maradt fenn az ítészek rostáján, győztes pedig a békési Optigép Kft. által gyártott, forgalmazott 16 soros NAS-1670 típusú, napraforgó betakarító adapter mezőgép lett. A gép teljesérésű napraforgó betakarítására szolgál, és a világon szinte egyedülálló módon 16 soros, merev vázas, 70 centiméter sortávú gép bármilyen korszerű, nagy teljesítményű kombájnhoz jól illeszthető. 10 km/h sebességgel is minimális veszteséggel (0,4-0,5%) dolgozik.
Patkás Jánosnak, az Optigép Gépgyártó- és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatójának Dr. Jóri J. István professzor, a bíráló bizottság elnöke adta át a díjat: az azt megtestesítő Dísz- oklevelet és a hozzá tartozó értékes kristályvázát.
A cikk szerzője: Hardi Judit
