A rendkívül kedvezőtlen 2007. évi aszályos időjárás és 3,7 t/ha-os szerény országos termésátlag után 2008-ban a kedvező évjárat következtében jók a terméskilátások. Országosan kedvező képet mutatnak a kukorica-
állományok. A hektáronkénti tőszámok megfelelőek, a csapadékos évjárat ellenére a kukoricatáblák nincsenek elgyomosodva, illetve a vegyszeres gyomirtás hatékonynak bizonyult. Megfelelő a tápanyagellátás, amit a kukorica sötétzöld színe is bizonyít.
A kedvező terméskilátások természetesen több tényezőnek köszönhetők: korszerû biológiai alapok (hibridek) vannak a köztermesztésben, az alkalmazott agrotechnika megfelelő, még akkor is, ha pl. a vetésváltással, a kedvező elővetemény megválasztásával – kényszerhelyzet miatt is – gondok vannak. Hiszen a kukorica jelentős területi arányánál, és a kialakult birtokméret miatt sokszor kénytelenek a termelők a kukoricát monokultúrában termeszteni, ami kedvezőtlen a talaj hasznos vízkészletének túlzott mértékû igénybevétele, kihasználása miatt is, de kedvezőtlen az amerikai kukoricabogár lárvakártétele miatt is. A kukorica legkedvezőbb előveteménye az őszi búza, őszi árpa.
A 2008. évi időjárást röviden értékelve megállapítható, hogy Debrecen, Hajdúböszörmény térségében már 2007. őszén (október–november–december) 60 mm-rel több csapadék hullott a 30 éves átlagnál, 2008 áprilisában, júniusban és júliusban 152,6 mm-rel hullott több csapadék a sokévi átlagnál. Ez azt jelenti, hogy összességében 212,6 mm-rel esett júliussal bezárólag több csapadék a 30 éves átlaghoz viszonyítva (ábra).
Ugyanakkor a téli félévben és 2008-ban a havi középhőmérsékletek magasabbak voltak a sokévi átlagnál. Azonban az enyhe tél és a meleg, csapadékos tenyészidő kedvezett a kártevők felszaporodásának is. Az ország különböző részein jelentős kárt okozott a csővégek megrágásával a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armipera Hübner) lárvája. A gyapottok-bagolylepke az európai mediterrán régióból időnként, rendszertelenül északra vándorolva megjelenik a Kárpát-medencében is. A kártétel: a lárva a cső végének megrágásával okoz kárt, mechanikai sérülést. A terméskiesés bár nem túl jelentős, de ettől nagyobb probléma, hogy a csővégi sérülés utat nyit a különböző gombás betegségeknek. A mechanikai sérülésen keresztül fertőződhet a kukoricacső (1., 2., 3. kép).
A lárva bármelyik hibridben kárt tesz, a hibridek között nem válogat. 2008-ban a lárva kártétele némileg a vetésidővel összefüggést mutat. A korábbi vetésidejû állományokban nagyobb volt a fertőzés mértéke. A gyapottok-bagolylepke lárvájának kártétele nyomán talán a legveszélyesebb a csőpenészek, pl. a csőfuzárium fellépése, mely ennek nyomán megjelenhet bármelyik kukoricahibriden (4. kép).
A lárva kártétele ellen a védekezés nehéz, és körülményes. A megfelelő védelmet valószínû csak a speciális GMO-os hibridek biztosítanák. A gyapottok-bagolylepke 1993 óta folyamatosan jelen van. A meleg és száraz klímát kedvelő faj a tapasztalat szerint a hazai hidegebb teleket nem volt képes átvészelni, azonban a kilencvenes évek első felétől az enyhébb időjárás, a száraz meleg nyarak következtében jelentősen felszaporodott, és a kukoricán kívül számos más növénykultúrában (napraforgó, dohány, lucerna stb.) is képes jelentős károkat okozni. Különösen nagy kárt okozhat a csemegekukoricában.
Védekezni, mint említettem nagyon nehéz, főleg a megfelelő időpontot kiválasztani és emellett nehézséget okoz a magas növény is. 2008-ban a kedvező időjárás következtében különösen magasak a kukoricák.
A fiatal lárvák ellen, főleg csemegekukoricában, célszerû rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejû piretroidokkal, szerves foszforsav észterekkel, kitinszintézis-gátlókkal és egyéb hatásmechanizmusú szerekkel védekezni (pl. Karate, Zolone, Sprinter 240 SC, Steward 30).
A rovarölő szerek kiválasztásakor, valamint a kijuttatáskor legyünk figyelemmel a méhek védelmére is. Természetes ellenségei: Trichogramma pintoi, illetve a Trichogramma evanescens petefürkész. Dipei biológiai rovarölő szer hatóanyaga a természetben is nagyon gyakori Bacillus thuringiensis krustaki (BTK) baktériumtörzs által termelt toxinkristály.
Összefoglalva: a 2008-as év időjárása kedve-zett a kukorica számára. Jó terméseredmények várhatók. Azonban az említett gyapottok bagolylepke lárvája az ország különböző részein a legkülönbözőbb hibrideknek jelentős mértékben okozott mechanikai sérüléseket a csővégeken. Ennek nyomán pedig várható a csőfuzárium (Fusarium spp) és más csőpenészek fellépése.
Az eddigi tapasztalatok nyomán a fuzáriumfertőzés előfordulhat a fentiekben említett gyapottok-bagolylepke lárvája okozta mechanikai sérülések nyomán, a legkülönbözőbb genetikai tulajdonságú, és különböző tenyészidejû hibrideknél. Azonban nem olyan mértékben, hogy az jelentősebb károkat okozzon a humán táplálkozásban és az állatok takarmányozásában, mivel a fuzáriumfertőzés és a toxintermelő képesség között nem tapasztaltunk szoros összefüggést.
Dr. Sárvári Mihály egyetemi docens
–Boros Beáta Ph.D. hallgató
Debreceni Egyetem AMTC
Növénytudományi Intézet
