Ezt azonban még az unió illetékeseinek is jóvá kell hagyni. Az SPS bevezetésére vonatkozó magyar kérelmet a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium augusztusban juttatja el Brüsszelbe. Az SPS-t eddig 17 uniós ország mezőgazdaságában alkalmazzák: a 15 régi tagállamban és 2 újonnan csatlakozott országban, Szlovéniában és Máltán.
Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetése mellett Gráf József, az agrártárca irányítója július végén egy szakmai konferencián – ezt azok a szakmai és érdekképviseleti szervezetek rendezték, amelyek támogatják az SPS jövő év eleji bevezetését – azzal érvelt, hogy az új mezőgazdasági támogatási rendszert azért kell bevezetni, mert így a magyar gazdálkodók számára kedvezőbbek és kiszámíthatóbbak lesznek a támogatási feltételek a mostani uniós költségvetési időszak, azaz 2013 végéig. Ez pedig jelentős mértékben javítaná a magyar gazdálkodók helyzetét, mivel a rendelkezésre álló támogatási forrásokkal előre is kalkulálhatnának a magyar gazdák. Ezért – húzta alá az agrártárca irányítója – az SPS bevezetése nem politikai, hanem gazdasági kérdés.
Az új támogatási rendszer két részből állna. Az egyik az úgynevezett regionális támogatási elem, amelyet a gazdálkodók az általuk folytatott termeléstől függetlenül, alanyi jogon kapnának meg, ha regisztrált mezőgazdasági termelők. Emellett a kiegészítő támogatásra is joguk lesz a gazdáknak. Ezt történelmi alapon számolnák ki minden egyes gazdálkodó számára egyéni módon. Az úgynevezett történelmi alap a 23006-os év termelése lesz. Ennek alapján döntik majd el, hogy a történelmi alapon számolt alapon kinek-kinek mekkora rész jut. A számítás alapja az a gazdasági tevékenység lesz, amelyet a gazdálkodó a szóban forgó évben folytatott.
Mindennek alapján a gazdálkodók 2013. végéig pontosan kiszámolhatják évről-évre, hogy mekkora támogatást vehetnek majd igénybe. Így a támogatás lényegében függetlenné válik a termeléstől, azaz ki-ki olyan mezőgazdasági terméket állíthat elő, amely számára a legkifizetődőbb. Vagyis a támogatás mértéke nem lesz összekötve a termeléssel. Az agrártárca vezetője beszélt arról is, hogy az új támogatási rendszer bevezetése a stabilabb birtokviszonyok megteremtését is eredményezheti egyben a magyar mezőgazdaságban. Erre azért is szükség van Gráf József szerint, mert 2011-ben megnyílik a külföldiek számára a magyar földpiac, és ez új viszonyokat teremt a magyar mezőgazdaságban. Ezeket a változásokat pedig – vélte az agrártárca vezetője – az SPS rendszer bevezetésével lehet a leginkább kezelni a magyar gazdálkodók számára kedvező módon.
Az SPS agrártámogatási rendszer 2009. január 1-jei bevezetését 15 agrárszervezet nyiltakozat aláírásával támogatta. A támogatók: a Baromfi Terméktanács, a Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Húsmarhatenyésztők, Marhahústermelők Országos Szövetsége, a Juh Terméktanács, A Magyar Agrárkamara, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége, a Magyar Parasztszövetség, a Magyarországi Rizstermesztők és Feldolgozók Országos Szövetsége, a Máktermelők és Termelésszervezők Országos Szövetsége, A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Tej Terméktanács, a Vágóállat és Hús Terméktanács valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége.
Tény ugyanakkor az is, hogy az egyik legjelentősebb magyar agrár-érdekképviselet, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) nem támogatja az SPS jövő év eleji bevezetését, mondván, hogy arra még nem készült fel sem az államigazgatás, sem a magyar gazdatársadalom, sőt Brüsszel sem javasolja az SPS bevezetését az újonnan csatlakozott tagországokban, mivel az uniós agrár-döntéshozók szerint 2013 után a jelenlegi egyszerûsített területalapú támogatási rendszerhez hasonló szisztémát kíván bevezetni az unió.
