2024. május 6. hétfő Ivett, Frida

A gyümölcsfa-permetezõgépek és szakszerû üzemeltetésük

Agro Napló
Gyümölcsültetvényekben az eredményes védekezéshez megfelelõ permetezõgépet kell alkalmazni, és a gépet az adottságoknak megfelelõen helyesen kell üzemeltetni.  

 

Jelenleg a permetezőgépek rendkívül nagy választéka kapható, a 2007 évi gépkatalógusban több, mint 1000 gyümölcsfa permetezéshez alkalmas típus található. A nagy kínálat lehetővé teszi, hogy mindenki az igényeinek és lehetőségeinek megfelelő típust válassza. Nem könnyû feladat azonban a méretben, felszereltségben, kivitelben, és nem utolsó sorban, árban igencsak különböző gépek között eligazodni.

A permetezőgép döntő mértékben meghatározza a védekezések teljesítményét és minőségét, a termelés eredményességét, ezért a vásárlás előtt célszerû alaposan tájékozódni, a számba vehető ajánlatokat mérlegelni, a kiszemelt gépet alaposan megvizsgálni.

A permetezőgépek kiválasztásánál általános irányelv, hogy célszerû igényes kivitelû, jó minőségû, üzembiztos típus mellett dönteni. Figyelembe kell venni többek között a telepített növények faját, fajtáját, korát, a telepítési módot, a kezelendő terület nagyságát, a terepviszonyokat, valamint az üzemeltető erőgép felépítését, teljesítményét. A védekezéseknél a költségek nagyobb részét a vegyszerek teszik ki, a korszerû permetezőgépek nagyobb ára a vegyszerek megtakarítása, illetve jobb hasznosulása révén általában gyorsan megtérül. A permetlé egyenlőtlen kiszórása vagy a gyakori üzemzavarok, meghibásodások a gép beszerzési költségénél lényegesen nagyobb károk forrása lehet.

A permetlé tartályok térfogata a függesztett gépeknél előforduló 200–300 litertől a vontatott típusoknál jellemző 2000–4000 literig terjed. Még nagyobb különbségek tapasztalhatók akkor, ha az árakat vizsgáljuk: kapható függesztett gép 200 ezer Ft alatti áron, de van nagyobb és speciális igényeket kielégítő gép, amelynek az ára meghaladja a 10 millió Ft-ot is. A drágább gépek nemcsak nagyobb méretûek, hanem általában felszereltségük jobb, kivitelük lényegesen igényesebb, várható élettartamuk is nagyobb.

Az 5–10 hektáros területen alkalmazhatók a kisebb, 300–600 literes tartállyal szerelt gépek. Általában hegesztett idomacél vázon helyezkedik el a polietilén permetlé tartály, a szivattyú, valamint a nyomásszabályozó és kapcsoló armatúrák a manométerrel. Két vagy háromkamrás membránszivattyú szállítja a permetlevet a szórófejekhez. A függesztett gépeknél fontos szempont, hogy olyan traktor álljon rendelkezésre, amellyel a stabilitás a gép felszerelése és feltöltése után is megfelelő marad. Az egyszerû kivitelû, olcsó gépek üzembiztossága és tartóssága nem mindig kielégítő, megfelelő üzemeltetésükhöz megfelelő hozzáértés és nagy gondosság szükséges. A kis tartályméret miatt gyakori tankolásra van szükség, és ez ezért a teljesítményt korlátozza.

Nagyobb felületeken 1000–3000 dm3-es tartállyal vontatott permetezőgépek alkalmazása lehet célszerû, ezekkel gyorsabb és gazdaságosabb munka végezhető. Ebben a kategóriában a legnagyobb a választék, különböző kivitelû, felszereltségû és minőségû gépek kaphatók.

Ezeken a gépeken a legtöbb esetben 3–6 kamrás, 15–20 bar nyomású membrán-szivattyút alkalmaznak a folyadék szállítására. A permetlé tartály fontos tartozéka a pontos szintjelző, amely segítségével követni lehet a tartályban lévő folyadék mennyiségét, így a töltést a kezelendő terület nagyságának megfelelően lehet elvégezni.

Gyümölcsösökben leggyakrabban a megfelelő hatótávolság elérése, és a lombkorona egyes zónáinak egyenletes kezelése okoz nehézséget. Ezért is fontos a szórószerkezet helyes megválasztása, mert az eldönti, hogy milyen minőségben tudjuk az adott ültetvényben a munkát elvégezni. Ha különböző ültetvények kezelésére van szükség, akkor különösen fontos, hogy a gép állítási lehetőségei (légteljesítmény, a szórás iránya stb.) megfelelőek legyenek.

Az ültetvényekben általában ventilátoros szórószerkezetekkel juttatható ki megfelelő minőségben és teljesítménnyel a permetlé, és a sûrûbb lombozatú ültetvények is eredményesen kezelhetők. A ventilátor légárama a cseppeket a munkasebességtől függően nagyobb távolságra is eljuttatja, megmozgatja a lombozatot, így a megfelelő behatolást, a levelek fonákoldali fedését is biztosíthatja.

A gépeken leggyakrabban légszállításos axiálventilátoros szórószerkezeteket alkalmaznak (1. ábra). A gép kiválasztásánál feltétlenül figyelemmel kell arra lenni, hogy az ilyen gépek teljesítményigénye általában jelentős, ezért üzemeltetésükhöz megfelelő teljesítményû traktor szükséges. Ez különösen a nagyméretû axiálventilátorok esetében fontos szempont. Hiába vásárolunk ugyanis 50–60 000 m3/h légteljesítményû ventilátorral felszerelt gépet, ha csak 50 LE teljesítményû traktorunk van. Ezzel nem lehet megfelelő fordulatszámmal a gépet üzemeltetni, nem érhető el a kívánt munkaminőség, a traktort túlzottan igénybe vesszük, ami idő előtti elhasználódáshoz, meghibásodáshoz vezet.

 


 



A korszerû axiálventilátorok általában kétfokozatú hajtómûvel készülnek, és a lapátszög állításával is szabályozható a kibocsátott levegő mennyisége, illetve sebessége. A kilépő légsebesség nem haladja meg a 25–30 m/s-ot, a levegő gyorsan lefékeződik, ezért ha a szórófejek és a lombozat között a szórási kúpszög kialakulásához szükséges távolság megvan, akkor a növények sérülése kizárható. A permetezés minőségét jelentősen befolyásolják az alkalmazott szórófejek. A fúvókák, illetve a folyadék megvezetésére alkalmas magjuk rendszerint bronzból, rozsdamentes acélból vagy kerámiából készülnek. A kopásállóság, illetve az élettartam ennek a sorrendnek megfelelően jelentős mértékben növekszik. Tehát nagyobb éves teljesítménnyel üzemelő gépekhez feltétlenül érdemes kopásálló fúvókákat választani, mert így a szükséges állandó szórásteljesítmény és a megfelelő munkaminőség hosszabb időre biztosítható. Az olcsó, igénytelen fúvókák alkalmazása a pontatlanságokból adódó hibák mellett a gyakori cserék miatt jelentős költségnövekedést is okoz. A különböző védekezési feladatokhoz eltérő kialakítású és méretû fúvókák alkalmazása lehet célszerû. A korszerû gépeken rendszerint kettős szórófejek vannak, amelyeket elfordítva különböző kivitelû, vagy méretû fúvókák mûködtethetők megfelelő szögbe állítva. Erre gyakran van szükség, hiszen az egyes ültetvényekben a lombozat mérete a különböző irányokban és magasságokban eltérő lehet. Ezek a szórófejek megfelelő helyzetbe állítva el is zárhatók.

A ritkábban alkalmazott légporlasztású permetezőgépeknél a radiálventilátor légárama a cseppek képzését és szállítását is biztosítja. A permetezés iránya rendszerint jól állítható, azonban a viszonylag kisebb mennyiségû levegő – különösen kisebb ventilátornál – a kilépés után rövid távolságon belül lefékeződik. Ezért a légporlasztású gépek elsősorban intenzív ültetvények kezelésénél jöhetnek számításba, alkalmazásuknál kerülni kell a nagyobb munkasebességek alkalmazását.

A védekezések hatékonyságát a lombozat kezelésének egyenletessége mellett a veszteségek nagysága jellemzi. A jelenleg alkalmazott technológiáknál jelentős, 15–40%-os, a lemosó permetezésnél pedig 80–90%-os veszteségek is adódnak. A veszteségek mértékének csökkentésére számos fejlesztés történt, és ma már ilyen megoldások is szerepelnek a gépkínálatban.

A permetveszteségek egyik oka az, hogy a kezelt ültetvényekben rendszerint nem folyamatos és egyenletes a lombfal. A veszteségek csökkentése érdekében ilyen ültetvényekben különösen előnyösen alkalmazhatók a növényérzékelő berendezéssel felszerelt permetezőgépek. A Kertitox permetezőgépeken mûködő infravörös rendszerek a szórófejek magasságában érzékelik a lombozatot, illetve annak hiányát, és ennek függvényében szelepek segítségével pillanatszerûen nyitják, illetve zárják a szórófejeket, tehát csak ott történik szórás, ahol van lombozat. A növényérzékelő berendezéssel végzett kezelés a vizsgálatok szerint egyenértékû a folyamatos permetezéssel. A permetlé megtakarítás mértéke természetesen nagymértékben függ az ültetvény lombozat folyamatosságától. Fiatal ültetvényekben, amelyekben a növények lombozata nem ér össze, vagy a tavaszi első permetezéseknél a megtakarítás elérheti a 40–50%-ot. Összefüggőbb lombozat kezelésénél is lehet általában 10–20% közötti megtakarítással számolni. A berendezések alkalmazása a permetlé megtakarítás, illetve az üzemidő jobb kihasználása következtében a területteljesítmény 10–20%-os növelését is eredményezi. Előnyös, hogy ezek a növényérzékelő berendezések nemcsak új, hanem használt gépekre is felszerelhetők.

Az eredményes védekezés érdekében a megfelelő géptípus kiválasztása és alkalmazása mellett fontos a szakszerû üzemeltetés. Ennek során a gép adottságait és az ültetvény jellemzőit egyaránt figyelembe kell venni. A permetezőgépek helyes beállítása tehát csak valamennyi fontos tényező számbavételével és megfelelő gondossággal történhet. Az üzemi nyomást általában a 15–20 bar tartományban célszerû megválasztani. Ezeknél a nyomásoknál már megfelelő méretû cseppeket képeznek a szórófejek. Nagyobb nyomás használata nem célszerû, mivel jelentősen növekszik az energiaigény és a szivattyú igénybevétele.

A szórófejeket, illetve a szórószerkezetet a növényzet elhelyezkedésének megfelelően kell irányítani úgy, hogy a cseppek a célfelületre jussanak, és elkerülhető legyen a permetlé talajra rakódása, elsodródása, vagy elpárolgása. Feltétlenül biztosítani kell, hogy a lombozat belsejébe és felső részére is elegendő mennyiségû hatóanyag jusson. Ehhez célszerûen megválasztott munkasebesség szükséges. Figyelembe kell venni, hogy a sebesség növelése minden esetben a hatótávolság és a penetráció csökkenését eredményezi. Haladás közben ugyanis a ventilátor légárama a nyugalomban lévő levegő hatására elterelődik és lefékeződik (2. ábra). Ezért, ha kisebb teljesítményû ventilátor áll rendelkezésre, és a hatótávolság, illetve a penetráció nem megfelelő, az egyedüli megoldás a haladási sebesség csökkentése. A kisebb munkasebesség a területteljesítményt ugyan kedvezőtlenül befolyásolja, azonban a védekezés eredményessége szempontjából a legfontosabb szempont a megfelelő mértékû és egyenletes kezelés biztosítása.

 


 



Mivel a fedettség függ a területegységre kiszórt folyadék mennyiségétől, gyakran előfordul, hogy a lombozat távolabbi részein a fedettséget nagyobb permetlé-felhasználással igyekeznek növelni. Ez azonban a védekezés hatékonyságát rontja, és vegyszerpazarlással jár. A nagy fajlagos szórásmennyiség alkalmazása esetén ezenkívül nagyobb a gép- és eszközigény, kisebb a teljesítmény, nő a védekezés költsége.

Gyümölcsültetvényekben tehát csak megfelelően kiválasztott gép szakszerû üzemeltetésével érhető el a növényvédő szerek hatékony, környezetkímélő kijuttatása, és biztosítható a termés kellő mennyisége és jó minősége.



Dr. Dimitrievits György

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!