A különböző fajtájú, méretû és alakú, igen eltérő ezermagtömeggel jellemezhető magvak vetése a gépekkel szemben számos „szigorú” követelményt támaszt, amelyeket a direkt ilyen célokra kialakított zöldség- és aprómag-vető gépek – a köznyelvben használtan: precíziós kertészeti vetőgépek – biztosítanak. A széles (45–76,2 cm) sortávolságú növények (pl.: cukorrépa, kukorica stb.) magvainak vetésére használt szemenkénti vetőgépekhez képest ezeknél a vetőgépeknél lényeges eltérés az, hogy keskenyebb sortávolságokban, iker vagy többes (sok esetben tandem) sorokban kell a megfelelő munkaminőségi mutatókat (pl. a hosszirányú vetésegyenletességet, a vetési mélységegyenletességet, a keresztirányú adagolási pontosságot) biztosítani. Az is lényeges eltérés, hogy míg a kapásnövényeket kizárólag síkmûvelésben termesztik, a zöldségfélék többségénél ágyásos vagy bakhátas mûvelést alkalmaznak.

A vetés technológiai mûvelete

A „kertészeti vetés” munkamûveletének jó minőségû kivitelezéséhez elengedhetetlen a megfelelően átmunkált, a talaj felső 8-10 cm-es rétegében aprómorzsás, laza kertészeti-vetőágy kialakítása. Ezen technológiai munkamûveletre a különböző lazító+porhanyító+simító+visszatömörítő talajmûvelő eszközökkel felszerelt (kombinált) magágykészítő gépek, ill. az alapmûvelések után alkalmazott rotációs talajmarók a legalkalmasabbak. A talajnedvesség megőrzése, valamint az energiatakarékosság szempontjából előnyösek az olyan mûveleti gépkapcsolások (pl.: talajmaró+ágyáskészítő+vető gépkombinációk), amelyekkel a vetéssel egymenetben több munkamûvelet elvégzésére nyílik lehetőség.



A zöldség- és aprómag-vető gépek egyedi vetőegységekből épülnek fel, amely vetőegységek (az egyes vetőkocsik) önállóan végzik a magvak kijuttatását. A különböző szerkezeti egységből összeállított soronkénti vetőkocsik egyszerre több technológiai mûveletet is elvégeznek:

• a talajfelszín elsimítása, a rögök félreterelése a vetősorokból az állítható rögterelővel;

• a talaj vetősávjának előtömörítése a mellső tömörítő kerékkel;

• a vetőbarázda kialakítása a különböző csúszócsoroszlyákkal;

• a vetőmagvak kiadagolása a vetőszerkezetből a barázdába, vetőmag-pótlás a magtartályból;

• a magvak lenyomása a barázdafenékre a keskeny magnyomó kerékkel;

• a vetőmagvak lezárása, a barázda betakarása, feltöltése a magtakarókkal;

• a talajfelszín elmunkálása, visszatömörítése a hátsó tömörítő kerékkel.



A vetőgépek általános felépítése

A zöldségfélék vetőgépei függesztett kivitelben készülnek, az üzemeltető erőgéphez hárompontos függesztő berendezéssel kapcsolódnak. A gépek vázát zártszelvényû gerendely képezi, de a sûrûsoros, tandem kivitelû gépeken két gerendely is megtalálható. A gépek gerendelyeihez – könnyen oldható – kengyelekkel és tartóbilincsekkel az egyes vetőelemek (vetőkocsik) vannak felerősítve. Egy-egy vetőelem önállóan végzi a vetést, így a kézi változatokban 1–2; az egytengelyes kertitraktorokra függesztett változatokban 1–4; míg a nagyobb munkaszélességû gépeknél 3–18 elem – ez tandem elrendezésben 32-soros is lehet – közös vázra kapcsolása képezi a vetőgépet. A vetőkocsik többségénél – a jobb, egyenletesebb talajkövetés és a pontosabb vetési-mélységtartás érdekében – paralel-tandem felfüggesztést alkalmaznak, de az egyszerûbb gépeknél a csuklós-karos vagy a paralelogramma felfüggesztésû vetőelemek találhatók meg. Az egyedi vetőkocsik egy-sor, iker-sor vagy hármas-ikersor vetésére alkalmas magadagoló szerkezettel vannak ellátva, így a gépek a sûrûsoros (min. 50 mm sortávolságú) vetésre, valamint a sávos (szórt)vetésre is alkalmasak. A magadagoló szerkezetek alatt elhelyezett vetőbarázda-nyitó csúszócsoroszlyák – a kívánalmaktól függően – egysoros, ikersoros vagy háromsoros maglehelyezést tesznek lehetővé. A különböző kialakítású sornyitó csoroszlyák választéka lehetővé teszi, hogy a termelő – a megfelelő magadagoló szerkezettel kombinálva – azt a sor- és tőtávolság elrendezést, ill. tősûrûséget válassza, amellyel a célnak megfelelően tudja befolyásolni a termesztendő növény tenyészterületét és méretét. A gépek vetőelemeire szerelt ékalakú rögterelők eltávolítják a vetősorba eső rögöket és a talajfelszín utólagos simítását is elvégzik. Az egyes vetőelemek mellső talajtömörítő kereke gumiborítású Farmflex vagy (sima) acélhengeres kivitelû, míg a hátsó tömörítő kerék – az előzőkön kívül még – konkáv tömörítő kerék, rácsos pálcás henger is lehet. A sávos és ikersoros vetéseknél széles (gumiborítású vagy acélhengeres) tömörítő kerekek zárják le a talaj felszínét. A gépek vetőelemei keskeny kialakításúak, így biztosítva az iker-soros vetésnél megkívánt agrotechnikailag optimális sortávolságok beállításának lehetőségét.

A „kertészeti” vetőgépek vető/adagoló szerkezeteit a járókerekekről lánc(le)hajtások (előtéttengely és több fokozatú hajtómû közbeiktatásával) biztosítják. A különböző lánckerekek áttételeinek változtatásával, a hajtómû fokozatok átállításával a megkívánt tőtávolságok – széles tartományban és sok fokozatban – állíthatók be. A járókerekek felszerelése, áthelyezhetősége – a más szemenkéntvető gépektől eltérően – biztosítja, hogy a zöldség és aprómag vetése nemcsak a síkmûvelésû termesztésnél, hanem ágyásos és bakhátas mûvelés esetében is megoldható.



Magadagolók, vetőszerkezetek

A zöldségfélék vetőgépeinek magadagoló/vető szerkezeti egysége mechanikus vagy pneumatikus rendszerû lehet. A hazai gyakorlatban a mechanikus rendszerûek közül a palástcellás, a lyukszalagos és a merítőkanalas (kanalas-sejtes) megoldások az elterjedtebbek. A pneumatikus rendszerû vetőszerkezettel rendelkező gépek között a szívólégárammal mûködő, a kettős-pneumatikus (szívó-nyomó légárammal mûködő) vetőszerkezetek az ismertebbek. A pneumatikus vetőszerkezetû gépek mûködéséhez szükséges vákuumot (ill. légnyomást) az üzemeltető erőgép TLT-jéről meghajtott ventilátor biztosítja.

A vetőgépek legfontosabb szerkezeti egységei a magadagoló szerkezetek. Ezek a

• palástcellás rendszerûeknél: a vetőtárcsa palástján kialakított különböző számú és nagyságú cellával ellátott celláskerekek a maglesodró hengerrel, valamint a magkilökő lemezzel;

• a lyukszalagos rendszerûeknél: a végtelenített (gumi/textil betétes) szalagok, amelyek különböző átmérőjû és számú furatokkal ellátottak;

• a merítőkanalas megoldásoknál: a haladási irányra merőleges tengelyû (forgó) tárcsára szerelt fix vagy vezérelt mozgást végző kanál alakú sejtek;

• a szívó légárammal dolgozó rendszereknél: a lapos (sík) vetőtárcsák, amelyek különböző (0,5–3,0 mm) átmérőjû és (18–120 db) furatszámú furatokkal rendelkeznek, valamint külön lesodró választja le a magvakat;

• a kettős-pneumatikus vetőszerkezeteknél a szívó-oldali keskeny vetőtárcsák különböző furatokkal (furatsorokkal), valamint a nyomó-oldali magleválasztó és tisztító rendszerek.



Valamennyi vetőszerkezet fontos jellemzője a magadagolási intenzitás, a magadagolás sebessége, amely nagyban befolyásolja a vetőgépek üzemeltetési sebességét. Az egyes magadagoló szerkezetek esetében – a munkasebességtől és a kivetendő mag megkívánt sûrûségétől függően – az adagolási intenzitás nagyon különböző. Ezen mérőszám – a magadagolási intenzitás – értékei 3,6 km/h (1 m/s) munkasebességnél ~ 4–12 db mag/sec, míg 7,2 km/h (2 m/s) üzemeltetési sebességnél ~ 20–50 db mag/sec közötti is lehet. Általánosságban: a mechanikus magadagoló szerkezetek a nagyobb méretû magvakat a kisebb sebességek esetén, míg a (kettős) pneumatikus vetőszerkezetek inkább az apróbb magvakat nagyobb sebességek esetén kedvezőbben vetik ki.

A vetőgépek választéka

A kertészeti vetőgépek választékának hazai vonatkozásában a mechanikus és a pneumatikus adagoló szerkezeti rendszerû zöldség- és aprómag-vető gépek is megtalálhatók. A mechanikus rendszerû adagolókkal rendelkező gépek egyszerûbb kivitelükkel és jelentősen kisebb gépárakkal „bírnak” a pneumatikus vetőszerkezetû gépekkel szemben.

A gépválasztékban a német ACCORD Miniair (S) speciális zöldségvető gépeivel – 3–24 sorok között – síkmûvelésû-, ágyásos- és bakhátas-termesztés esetén is kivethetők az apró magvak. A gépek kettős pneumatikus rendszerû vetőszerkezetéhez 29 tárcsasorozat rendelhető alá – ez 19 különböző növény aprómagvait takarja –, egysoros és ikersoros változatokban, 36 tőtávolság beállítási lehetőséggel. A ventilátor vákuumának hatására a furatokra tapadt magvakat – a többes adagolást gátló maglesodró után – a vetőtárcsa alsó pontjánál az ún. atmoszféra fúvóka választja le a vetőtárcsáról és hullatja azokat a magbarázdába. Ezután közvetlenül, egy másik fúvóka – nyomólevegővel – megtisztítja a furatokat az esetleges léha és törött magvaktól. A vetőgépeket merev és hidraulikusan felhajtható gerendelyekkel, sávos mikrogranulátum kijuttató adapterekkel is kínálja a gyártó.

A francia RIBOULEAU gyártmányú Monosem MS modellek 2–18 soros változatokban, kettős pneumatikus vetőszerkezettel, 1,2–6,6 m munkaszélességben készülnek. Vetőtárcsáik 18–180 furattal,  0,5–2,5 mm furatátmérővel rendelkeznek, a minimális sortávolság 14, ill. 20 cm lehet, a tőtávolságok 1,0-35,5 cm között állíthatók be. A vetőgépek tömege 300–1850 kg közötti és Microsem inszekcitid kijuttató berendezésekkel is felszerelhetők.

A lengyel vetőgép-gyártók mechanikus vetőszerkezetû kanalas-sejtes – Rolmasz-KRUK – és a lyukszalagos – Weremczuk-ALEX – gépeikkel vannak jelen a piacon. A vetőgépek a kézi egysoros kiviteltől 12-sorosig készülnek, minimális sortávolságuk 25 cm, vetőmag-ládáik ûrtartalma ~ 0,45 l, teljesítményigényük max. 40 kW.

Az angol Stanhay Webb Ltd. nagy pontosságú lyukszalagos (Stanhay Robin 870, 985) és kettős pneumatikus vetőszerkezetû (Singulaire 785) aprómag-vető gépeket is gyárt. Legújabb fejlesztésük a Stanhay Star kettős pneumatikus vetőszerkezete 1-2-3- és 4-ikersorban képes az aprómagvak kiadagolására. A 12 vetőkocsiból felépülő vetőgép soronként 2 literes magládával rendelkezik, sormûtrágyázó és mikrogranulátum kijuttató adapterekkel is felszerelhető, merev és hidraulikusan felhajtható gerendelyes változatai vannak.

A zöldség- és aprómag-vető gépek legnagyobb választékát az olasz gépgyártók kínálják. A vetőgépek 2–28 vetőegységből épülnek fel, és az egyes változatok kettős pneumatikus vetőszerkezettel, merev vagy hidraulikusan felhajtható gerendellyel készülnek. Közülük az AGRICOLA ITALIANA vetőgépei minden zöldségféle precíziós vetésére alkalmasak. A vetés paramétere és a gép szerkezeti összeállítása teljes egészében a zöldségféle, ill. a gazdálkodó igényeihez igazítható. Szerkezeti kialakításuk lehetővé teszi a vetőegységek (vetőkocsik) egyszerû, könnyû mozgathatóságát, biztosítva ezzel a megfelelő sortávolság könnyû beállítását. A vetőkocsik szóló, ikersoros és tandem ikersoros kivitelben készülnek, így a vetett sorok száma sokféleképpen variálható, a központi (Norton) váltómû biztosítja a könnyû és gyors fokozatváltást, lehetővé téve ezáltal az egyszerû tőtávolság állítást. A vetőgépek 39–59 kW motorteljesítményû univerzális erőgépekkel üzemeltethetők.

Az olasz GASPARDO Olympia, Orietta, V20, V12 és V5 precíziós vetőgépei 2–12 vetőegységes kivitelben, kettős pneumatikus adagoló rendszerrel az aprómagvak igen pontos kiadagolására képesek. Közülük a V5 típusokat az extra igényességû ikersoros vetéshez fejlesztették ki. Egy-egy vetőkocsin kettő (TWIN típus) vagy három (TRIS típus) elem található meg, így a vetőkocsik ikersoros vagy triplasoros vetésre alkalmasak úgy, hogy minden sornak külön magtartálya és vetőtárcsája van. A felszerelhető vetőkocsik száma max. 8 db. A Twin vetőelemek esetén az ikersorok távolsága 5–10 cm között állítható, Tris vetőelemek esetében a triplasorok közötti sortávolságot 5,0–7,5 cm között lehet beállítani. A meghajtó (talaj)kerekek függőlegesen 20 cm-ig állíthatók bakhátba történő vetéshez.

Hasonló paraméterekkel rendelkeznek az olasz SFOGGIA Calibra és Delta vetőgépei is. A Calibra vetőegységei változtatható sorszámúak, így pontosan a növénykultúrák igényeihez igazíthatók. Tagonként 1-soros, a 2-soros Twin és a 3-soros vetést végző Tris kivitel is kiválasztható. A vetőegységek rendelhetők tandem kivitelben – dupla vetőtaggal, 6–14 cm-ig állítható sortávolsággal – és Trio kivitelben egységenként három vetőtaggal. A vetés tőtávolsága 0,92–27,07 cm között választható meg. Opcióban rendelhető tartozékok: nyomjelző (kézi, mechanikus, automatikus, hidraulikus mûködtetésû), mennyiségszabályzós mûtrágya- és mikrogranulátum-szóró, több fajta tömörítő-kerék, teleszkópos gerendely stb.

A hazai gyártók közül a VARGA Gép- és Készülékgyártó Kft. kézi (G-1) és gépi (GSZV) kanalas rendszerû vetőgépeket gyárt. Az egyes vetőkocsikból 2–12-soros vetőgépek állíthatók össze, és egy géphez 11 garnitúra, különböző nagyságú és alakú kanáltípus tartozik. A vetőegységek karos (csuklós) felfüggesztésûek, a vetési mélység 0–10 cm között fokozat nélkül állítható be. A csúszócsoroszlyák által nyitott vetőbarázdát takarólemez tölti fel, és egy gumikerék tömöríti vissza a vetősávot, amely (egyben) a kanalas adagolótárcsát lánckerékáttételen keresztül hajtja meg. Az egyes tőtávolságok a kanalas kelyhek számával (ez egy tárcsánál max. 24 db lehet) és a lánckerék meghajtás áttételével 2,5–100 cm között állíthatók be. Az egyszerû és könnyû építésû gép teljesítményigénye – a vetőegységek számától függően – 10–28 kW.

Vezérelt kanálkelyhes adagolókat épít gépei vetőszerkezetébe a HERMEX Gépgyár és Kereskedelmi Kft. is, amely típus a jól ismert Nibex elterjedt változata. A Hermex 100 típusú gépek 3–18 db vetőegységből épülnek fel, függesztett és féligfüggesztett kivitelûek, a kanalas vetőtárcsák meghajtását a járókerekek biztosítják.

A hazai gyártók közül a DELTAGRO Kft. átemelő lyukszalagos és kettős pneumatikus vetőgépeinek különböző (2–10 soros) változatait Multi-Vet precíziós vetőgép család típus alatt gyártja, ill. forgalmazza. A gépek elemenkénti vetőszerkezeti hajtással, vagy központi meghajtással is készülhetnek.



Gépbeállítási ajánlások, üzemeltetési tanácsok:

• a vetőegységeket (vetőkocsikat) a megkívánt sortávolság – illetve osztástávolság – szerint szereljük fel a gépek gerendelyére;

• az egyes vetőegységeket a feladatuknak megfelelő – 1-2-3-soros, vagy sávos csoroszlyákkal lássuk el;

• a vetőegységek felszereltsége a kivetendő maghoz – annak agrotechnikailag megkívánt optimális igényeihez – igazodjon;

• a mechanikus vetőszerkezetû gépeknél a kivetendő mag méretének/alakjának megfelelő celláskerék, lyukszalag, illetve kanalas tárcsa kerüljön beépítésre és azokhoz a megfelelő lesodrót, kilökő éket alkalmazzunk;

• a pneumatikus vetőszerkezetû gépeknél a vetőmaghoz igazodó (furatszámú és furatátmérőjû) vetőtárcsát, vetődobot építsünk be, és a maglesodrókat elemenként – több próba alapján – állítsuk be. A megfelelő adagoló szerkezetek kiválasztásához a gépek kezelési utasításában részletes útmutatás található meg;

• a kettős pneumatikus vetőszerkezetû gépek esetében – a kivetendő magfajtának megfelelően állítsuk be a vákuumot, illetve a túlnyomást. (Lásd: gépek kezelési utasítása);

• a megkívánt tőtávolságokat az adott vetőgép lánckerék, fogaskerék, vagy variátoros ékszíjtárcsa áttételének módosításával lehet beállítani. Beállítás után felszíni próbavetéssel ellenőrizzük annak helyességét;

• a vetési mélységet szintén elemenként lehet beállítani. Erre a gépeken fokozat nélküli (csavarorsós), vagy 2,5–5,0 mm-es fokozatokban van lehetőség;

• a vetőgépek üzemeltetésére – a tőtávolság és a magadagolási intenzitás figyelembevételével – az adott vetőmagtól, az adagolószerkezettől függően 3–6 km/h ajánlható.

 



Mûszaki jellemzők

Az elmúlt év elején jelent meg a „Mezőgazdasági gépek katalógusának adatbázisa 2007” on-line kiadvány, amely a piacon kapható mezőgazdasági gépeket, közöttük a zöldség- és aprómag-vető gépeket is – főbb mûszaki adatokkal, forgalmazókkal és árakkal – tartalmazza. A gépkatalógusban öt ország 12 gyártójának 21 alaptípusú zöldség- és aprómag-vető gépe található meg, s közel 350 különböző felszereltségû változata közül választhatnak a felhasználók. Az táblázatban néhány, az országban használt – jelenleg is forgalmazott – zöldség- és aprómag-vető gép főbb mûszaki jellemzői és hazai forgalmazói találhatók meg.

Dr. Fûzy József