A látható hiánytünetek (1. kép) többnyire a szárbaszökés idején figyelhetők meg, a kalászolás időszakában azonban eltûnhetnek. A hiány következményei: késleltetett növekedés, majd terméscsökkenés, minőségromlás. Gyakorló gazdák tapasztalata szerint a gabona kezelése keserûsópermettel növeli a szárszilárdságot, nagyobb kalászokat eredményez és a vadkár is kisebb. Magnézium levéltrágyázási kísérletekben beigazolódott, hogy az olyan gabonaállományok is, melyekben hiánytünetek nem észlelhetők, 5%-ig terjedő többlet szemterméssel reagálnak a keserûsó-oldat permetre. (A keserûsó a növények számára közvetlenül felvehető magnézium-szulfát, hatóanyagtartalma 16% MgO és 13% S. Kereskedelmi forgalomba EPSO Top® néven kerül).
A magnézium felvétele az egész tenyészidőszakban folyamatos
A magnézium nemcsak a klorofillban nélkülözhetetlen, mely a fotoszintézis színtere, hanem több mint háromszáz enzim aktiválásával vesz részt az anyagcserében, különösen az energia-, fehérje- és szénhidrát-anyagcserében. A káliumtól eltérően, melynek felvétele a virágzással gyakorlatilag befejeződik, a magnézium felvétele a gabonanövényeknél egészen az érésig tart. Mivel a magnézium nemcsak a növekedéshez, hanem az optimális szemképzéshez is szükséges (3. kép), a talaj magnéziumellátottsága fontos tényező. Amennyiben ez nem kielégítő vagy kedvezőtlen körülmények, mint pl. a szárazság akadályozza a magnézium felvételét, a keserûsóoldat permetezés termésmeghatározó szerephez jut. A levéltrágyázás azonban semmi esetre sem helyettesítheti a talaj trágyázást. Magnéziumszegény termőhelyeken, pl. a Nyírség, Belső-Somogy és a Duna-Tisza köze homoktalajainak egy-egy részén, a növények magnézium ellátásáról is gondoskodni kell. A magnéziumot őszi alaptrágyaként adhatjuk, pl. Kieserit formájában, laza talajokon 20–30 kg Mg/ha, kötöttebb talajokon 30–40 kg/ha adagban (Kereskedelmi forgalomba ESTA® Kieserit (25% MgO és 20% S) néven kerül.
A gabonafélék a szemtelítődés időszakában sok magnéziumot halmoznak fel. A magnéziumhiányos területeken az érés időszakában nem megfelelő a magnézium utánpótlás, ezért célszerû 5%-os EPSO Top oldattal permetezni a búzát, ami elősegíti az ezerszemtömeg és a termés növelését. 1. alkalmazás bokrosodás és szárbaszökés idején, 2. alkalmazás virágzás és érés időszakában. Legfontosabb az érés idejére eső permetezés, mely elősegíti a zászlós levél asszimilációs képességének fenntartását és a szemtelítődést(ekkor vándorol a levelekben képződött keményítő a magvakba). Minél tovább marad a zászlóslevél zölden (marad meg a klorofilltartalma), annál jobb lesz a szemtelítődés. Ezért nagyon szoros az ezerszemtömeg korrelációja a szem Mg-tartalmával. Kis Mg-tartalom kis ezerszemtömeget eredményez. A gazda ez esetben a keserősóoldat permetezéssel célzottan segíti a termésképzést. Ez a mûvelet átlagosan 700–1500 Ft/ha költséggel igen gazdaságos és hatékony beavatkozás. Az 5%-os keserûsó-oldat alkalmazása abban a stádiumban a legeredményesebb, amikor a kalászok illetve a bugák már teljesen láthatók. Ekkor a magnéziumot nagyrészt a toklász és pelyvalevél, vagyis a szem környezete veszi fel.
Ősszel alaptrágya formájában is kijuttatható: a Korn-Kali® mûtrágyában a magnézium természetes, vízben oldható Kieserit formájában található, ugyanolyan mértékben felveszik a növények, mint a káliumot. Az ebben a formában lévő magnézium felvételét nem befolyásolják a környezeti tényezők, mint pl. a talaj pH-ja. A gyorsan oldódó magnéziumforma (kieserit) mellett a Korn-Kali® együttesen 40% káliumot és ként tartalmaz. A kénhiány nagyon hasonlít a N-hiánytünethez (2. kép).
A kukoricának is sok káliumra van szüksége a keményítőképzéshez. A kukorica nagyon gyorsan növekszik a címerhányás előtti 14 napban és azután mintegy 25–30 napig, amikor sok tápanyagra van szüksége. Ebben az időszakban, vagyis 5–6 hét alatt veszi fel az összes szükséges tápanyagnak kb. háromnegyed részét. A trágyázást ehhez a tápanyagfelvételhez kell igazítani. A fő növekedési szakaszban maximálisan 12 kg K2O-nak megfelelő káliumot vehet fel hektáronként és naponként. A káliumhiány ebben az időszakban olyan károsodáshoz vezet, mely később nem korrigálható. A káliumhiány gyakran kötött, káliumfixálásra hajlamos talajokon figyelhető meg.
A kálium növeli a hideggel szembeni ellenállóságot, javítja a szárszilárdságot, elősegíti a csövek kialakulását. A jó káliumellátás a fajták megfelelő kiválasztásával csökkenti a szárrothadás veszélyét. Kálium-pótlásra sikerrel alkalmazható a Korn-Kali®, mely 4 tápelemet együttesen tartalmaz. Ősszel alaptrágyaként a tarlóra szórva a gabonafélék alá 200–350 kg/ha Korn-Kali®-t juttassunk ki. A kukorica alá 350–500 kg/ha Korn-Kali®-t, mellyel 140–200 kg/ha káliumot, 20–30 kg/ha magnéziumot és 14–20 kg ként juttatunk vissza a talajba.
Dr. Zsom Eszter
zsom.eszter@t-online.hu • Telefon: 30/232-0154
