Fokozatnélküli traktor hajtómûvek üzemeltetési jellemzõi

Agro Napló
A ma gyártásra kerülõ traktorokban számos formája megtalálható a különbözõ erõátviteli rendszereknek. A traktorokban a motort, mint az erõgépek fõ eleme követi a hajtómû, ezek csoportja a gyártók kínálata alapján adott típusokon belül is változhat, hiszen egy erõforrás több erõátviteli rendszeren keresztül is mûködtethetõ egy-egy gazdálkodónál.

A traktorral elvégzendő feladatok sora határozza meg, hogy – az előnyök és hátrányok figyelembevételével – milyen erőátviteli rendszer használata indokolt, melyik alkalmas a gép gazdaságos üzemeltetésére.

Az erőátviteli berendezéseknek fő feladata a teljesítmény-átvitel. Az alapfeladat ellátásával egyidejûleg azonban több járulékos feladatot is végre kell hajtani. Ilyen járulékos feladatok a következők:

  • az erőfolyam szükség szerint megszakítható legyen;
  • az erőfolyamon keresztül a teljesítmény elágaztatható legyen az összes hajtott elemhez;
  • a nyomaték, szükség szerinti arányban, elosztható legyen az elágazások irányában;
  • a kerék, vagy a hajtott munkaeszköz fordulatszáma és nyomatéka módosítható legyen, az áttételek változtatása a motor főtengelyének fordulatszámához és nyomatékához viszonyítva;
  • a forgástengelyek térbeli elhelyezése megoldhatóvá váljon;
  • a forgásirány változtatható legyen (előre- és hátramenet lehetővé tétele).

A fokozatnélküli traktor hajtómûvek fő mûködési elve hidrosztatikus erőátviteli rendszerként üzemel, melynek fő mûködési módja az alábbiak szerint történik. Hidrosztatikus erőátviteli mód esetén a motor által meghajtott hidraulikaszivattyú nyomásból származtatott energiát juttat el hidraulikus csővezetékrendszeren keresztül a járószerkezetet meghajtó hidromotorokig. Főként olyan erőgépeken kerül beépítésre e rendszer, ahol viszonylag nagy nyomatékokat kis fordulatszámok mellett kell biztosítani (pl. traktorok, targoncák, rakodógépek), s az irányváltoztatás is gyakori. A hajtás folytonossága mindaddig fenntartható, amíg a folyadék áramlása biztosított a rendszeren belül. Ha a folyadék áramlása megszûnik, akkor a hajtáslánc erőátvitele megszakad. A fordulatszám és a nyomaték változtatása a hidraulikus körbe épített áramlásirányító szelep mûködtetésével fokozatmentesen megvalósítható. Az erőátviteli rendszer teljesítményelágaztatása a hidraulikus rendszeren belül – csővezetékek segítségével – bármennyi hidromotorhoz elágaztatható. A forgásirány változtatása a hidraulikus körbe épített útváltó szelepek igénybevételével végezhető el.

A traktorok erőátviteli rendszereinek elvi felépítése megegyezik a többi gépjármûvével, de kialakításukkor a munkavégzés jellegétől függően figyelembe kell venni az alábbi mezőgazdasági sajátosságokat:

  • az üzemidő jelentős részében 10 km/h-nál kisebb, esetenként mászó sebességgel (0,5–2,5 km/h) történik a munkavégzés;
  • a szállítást végző traktorok sebessége elérte a 30, gyors traktoroknál a 40, 50 km/h-t (egyes esetekben a max. haladási sebesség 80 km/h is lehet);
  • majori munkák, rakodás esetén gyakori az előre-, hátrameneti irányváltás;
  • a munkaeszközök meghajtása céljából teljesítmény elágaztatás szükséges (mellső vagy/és hátsó TLT-hajtás);
  • szükséges a tartósan nagy vonóerő kifejtés (pl. talajmûvelés esetén),
  • egyes munkák megkívánják a haladási sebesség pontos tartását (tápanyag-utánpótlás, növényvédelem);
  • gyakori a tartós munkavégzés hátramenetben;
  • ahhoz, hogy sebességváltás közben ne álljon le a gépcsoport, szükséges az erőfolyam megszakítása nélküli terhelés alatti kapcsolás lehetővé tétele;
  • a forgattyús-, a sebességváltómû- és a hátsóhídház gyakran olyan merev szerkezeti egységrendszerré van összekapcsolva, amely egyben a traktor tartóvázszerkezetének feladatát is ellátja.

A mezőgazdasági erőgépekkel szembeni elvárások (pl. termelékenység, hatásfok stb.) növekedése eredményezte azt, hogy kifejlesztették a tengelykapcsoló mûködtetése nélkül is, azaz terhelés alatt kapcsolható erőátviteli elemeket. E agrotechnikai és mûszaki jellemzők folyamatos igényeinek való megfelelés, valamint a gyártói oldalon megjelenő – versenyképességet javító – folyamatos fejlesztés hozta előtérbe a fokozatnélküli hajtómûvel szerelt erőgépek szerepét és elterjedését. A fokozat nélküli hajtómûvek egyik csoportja sebességcsoportonként kapcsolhatók fokozatmentesen (pl. ékszíjhajtású variátor – arató-cséplő gépeknél). Másik csoportját alkotják a teljes sebességtartományon belül fokozatmentesen kapcsolható hajtómûvek.

A traktorvezető szempontjából tekintve ergonómikus a fokozatnélküli váltás lehetősége, valamint az ilyen rendszerû sebességváltók kezelése, hiszen nincs szükség nehéz fizikai erőkifejtésre, sem lábbal, sem kézzel, hiszen mind a fel-, mind a lekapcsolást a vezetőtől függetlenül a belső elektronikai egységek végzik, így folyamatos munkavégzés történik anélkül, hogy a terhelési viszonyokat a traktorvezető jelentősen befolyásolná.

Előnyei:

  • könnyû, gyors kezelhetőség; a haladási sebességfokozat megválasztása igazodik a motor terheléséhez;
  • nagyobb területteljesítmény, jobb mûszaki kihasználtság;
  • automatizálható a sebességfokozatok közötti váltás;
  • állandó motor-járószerkezet áttétel választás esetén csökken a fajlagos hajtóanyag-felhasználás.

Hátrányai:

  • a több mûködő elemből adódóan kisebb a sebességváltómû hatásfoka, mint a mechanikus vagy hagyományos sebességváltóké;
  • magasabb beruházási költségû.


Napjainkban a kapcsolható sebességfokozatok száma és a traktor motorteljesítménye között kevésbé található közvetlen összefüggés, mint a korábbi évtizedekben. Miért is van szükség a fokozatnélküli traktorhajtómûvek alkalmazási körének szélesítésére? A traktor hajtómûvek sebességhatára is kitolódott, mivel a mászófokozatot 0,5–2,5 km/h sebességtartományban kell tartani, addig a maximális haladási sebesség 40–50 (vagy akár 60!) km/h. A sebességtartományon belül nemcsak a sebességfokozatok száma a meghatározó, hanem a fokozatok elosztása és a sebességek fokozatonkénti átfedése is. Akkor mondhatjuk kedvezőnek a traktor sebességváltók fokozatelosztását, ha a munkagépek üzemeltetéséhez energetikailag minél több fokozat áll rendelkezésre az agrotechnikailag optimális tartományban (4–12 km/h). Természetesen a fokozatnélküli sebességváltók esetén könnyebb megtalálni az energetikai szempontból legkedvezőbb fokozatot, de ilyen váltómûvekkel rendelkező erőgépek esetén oda kell figyelni, hogy a munkavégzéshez szükséges alapbeállításokat az üzemeltető megfelelően válassza ki (pl. motorfordulatszám beállítása).

A fokozatnélküli váltómûvel szerelt traktorok üzemeltetése során a célfeladatok a termelési profilnak megfelelően eltérőek, mint a hagyományos váltómûvel rendelkező erőgépeké. A traktoros gépcsoport üzemeltetési sajátossága minden üzemeltetési módban más, ez a végrehajtandó munkafeladatokkal magyarázható. A traktorra – mind a traktormotorra, mind pedig a traktor járószerkezetére – változó jellegû terhelés hat. Ez elsősorban a talajviszonyoktól, a munkagéptől, a gumiabroncs és a talaj közötti kapcsolattól, valamint a terület lejtésétől függ. Traktoros gépcsoportnak a motorterhelés, illetve a vontatási terhelés befolyásolása érdekében kezdték el széles körben alkalmazni a terhelés alatt kapcsolható fix és fokozatnélküli hajtómûveket. A motorok tüzelőanyag jellegmezőjének alacsony fajlagos fogyasztás értékei szûk tartományban helyezkednek el a fix fokozatú és ehhez fix áttételi aránnyal rendelkező hajtómûveknél: az üzemeltetés során a munkapontok az esetek kisebb százalékában esnek ebbe a szûk tartományba. Ebben a szûk fordulatszám- és teljesítménytartományban való üzemeltetést a fokozatnélküli hajtómûvek (elektronikus) szabályozásával ez megoldott. Az automata üzemmódban a motor és a váltó elektronikus szabályozás bekapcsolt állapotában a rendszer a motor terhelési viszonyainak megfelelően igyekszik a hajtóanyag fogyasztást optimális értéken tartani.

Több kutatási feladat és számos vizsgálati eredmény is alátámasztja, hogy a fokozatnélküli hajtómûvel szerelt traktor motorszabályozási- és erőátviteli rendszerének összhangja optimálisabb, mint a terhelés alatt kapcsolható (csoport vagy full powershift) váltóval rendelkező erőgépeké. A traktor így alkalmas nem csak a hagyományos erőgéppel végzett szántóföldi munkák végrehajtására, hanem szállítási feladatok folyamatos üzemben történő gazdaságos véghezvitelére is.

A fokozatnélküli sebességváltómûvek fejlesztése többcélú, egyrészt a traktorvezető számára növelni a komfortérzetet, és megkönnyíti számára a kezelést, valamint több lehetősége nyílik odafigyelni a munkaminőségre, másrészt a motor teljesítményének minél hatékonyabb kihasználásával kedvezőbb hajtóanyag-felhasználás, és ezáltal kedvezőbb traktor-munkagép üzemeltetési hatásfok elérésével.

A gyakorlati tapasztalatok és az elvégzett (összehasonlító) vizsgálati eredmények alapján a következő megállapítások tehetők a fokozatnélküli váltómûvel szerelt erőgépekkel szemben:

  • a fokozatnélküli hajtómûvel szerelt erőgépek jobb gyorsulási tulajdonsággal és alacsonyabb fajlagos hajtóanyag-fogyasztással rendelkeznek;
  • az alacsonyabb hajtóanyag-fogyasztás legfőbb oka az alkalmas időpontban végrehajtott motorfordulatszám változtatás;
  • a szállítási vizsgálatok esetében szembetûnő előnyök mutathatók ki a powershift és a fokozatnélküli hajtómû közötti különbségre.

A gyors és pontos számítógépes technikának eredménye a motor és a fokozatnélküli hajtómû tökéletes összhangja. A menet közbeni szituációtól, a terheléstől és a menetsebességtől függően folyamatosan alkalmazkodik egymáshoz a motorfordulatszám és a fokozatmentes hajtómû áttétele. Így megvalósítható az optimális fogyasztás, a minimális károsanyag-kibocsátás és a gazdaságos, tervezhető üzemeltetés.

A legújabb fejlesztési irányok az elektronikus és elektrohidraulikus vezérlés fejlesztése a fokozatnélküli váltóknál is, ez az automatikus szabályozás terén is megmutatkozik, mivel a legtöbb traktorgyártó már rendelkezik a fokozatnélküli váltómûvel szerelt erőgéptípussal, melyekben automatikusan állítható a sebességtartomány. A mikroprocesszoros vezérléssel megoldottá vált az ilyen váltómûvek korszerû kezelése – elsősorban – a nagy teljesítménnyel rendelkező traktoroknál.

Gyakorlati tapasztalatok és vizsgálati eredmények is azt mutatják, hogy a fent ismertetett sebesség-váltómûvek mezőgazdasági alkalmazási területeken jól beváltak, kedvező tapasztalatokkal rendelkezünk a fokozatnélküli sebességváltók üzemeltetésével kapcsolatban is.

Természetesen csak olyan gazdaságok számára érdemes ilyen – nagyobb beruházási költséggel járó – fokozatnélküli sebességváltó-mûvel rendelkező erőgépet vásárolni, ahol az éves gépkihasználás biztosított. A nagy talajtömörödésû, változó talajellenállással rendelkező területeken érdemes a magasabb beruházást igénylő, fokozatnélküli váltómûvel szerelt erőgép vásárlása, hiszen a kapcsolási idő csökkentésével növelhető a területteljesítmény a mechanikus kapcsolású, vagy szinkronizált sebességváltó-mûvel rendelkező traktorokkal szemben.

A cikk szerzője: Kassai Zsolt

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Traktoros homlokrakodók

Traktoros homlokrakodók

Európában a mezőgazdasági rakodási munkák nagyobbik részét a traktoros homlokrakodók végzik. A családi kisgazdaságok szinte mindegyikében megtalálható...

Kék ikon keskeny nyomtávon

Kék ikon keskeny nyomtávon

Már közel 40 éve része a Landini gyár stratégiájának a specializáció és az erőforrások technológiába való integrálása. Az első gyümölcsösök számára te...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?