1. Kérdés:
Az egyszerûsített területalapú támogatások igénybevétele esetén is kell teljesíteni a HGGY-t, vagy csak a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásait kell betartani? (Különösen a vetésforgó miatt érdekes)
Válasz: Az egyszerûsített területalapú támogatások igénybevétele esetén csak a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásait kell betartani.
2. Kérdés:
Belvíz miatti vis maior bejelentés esetén az érintett területre jár-e valamilyen mértékû támogatás, ha a gazdálkodó semmit sem tud az adott területre elvetni, mert olyan későn lehet rámenni a földre? Vagy csak akkor jár támogatás, ha az engedélyezett növények közül mégis sikerül valamit elvetni?
Válasz: Amennyiben a gazdálkodó a megfelelő formanyomtatványon bejelentette a vis maior esetet az MVH-hoz, és a vis maior esetet az MVH bizottsága elfogadta, akkor abban az esetben is jár a teljes agrár-környezetgazdálkodási támogatási összeg, ha nem tud az adott évben a területre vetni semmit.
3. Kérdés:
Ha lesz lehetőség 2006. májusában szántóföldi alapprogramból átlépni integrált szántóföldi célprogramba, akkor megfelel az alapprogramhoz vett bővített talajvizsgálat és majd csak az 5. évben kell teljes körû talajvizsgálatot végeztetni?
Válasz: Ebben az esetben csak a toxikus elemekre kell talajvizsgálatot végeztetni az átlépést követően. A célprogram váltásra vonatkozó kérelmet a 40/2006. (V. 24.) FVM rendelet értelmében a kérelemre vonatkozó gazdálkodási év megkezdése előtt, legkésőbb június 30-ig lehet benyújtani. A célprogram váltás jóváhagyása a rendelkezésre álló forráskeret mértékétől függ.
4. Kérdés:
A gazdaság teljes területe 23 ha, ebből 6 ha terület van benne az AKG gyepgazdálkodási célprogramban, a gazdaság többi területén szántóföldi növénytermesztés folyik, de nem AKG támogatással. Az AKG gyepterületek intézkedésénél nincs talajmintavételi kötelezettség, és nem kell tápanyag-gazdálkodási tervet készíteni. Ezek elkerülése miatt nem vitte be a gazda a szántóföldi területeit egyik célprogramba sem. Ilyen esetben hogy kell értelmezni a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait? A be nem vitt, de a gazdasághoz tartozó szántóföldön van-e talajminta vételi és tápanyag-gazdálkodási tervkészítési kötelezettség?
Válasz: A HGGy előírásai szerint az öt éves támogatási időszak alatt egyszer szûkített talajvizsgálatot kell elvégeztetni a szántó mûvelési ágú területeken, de nem kell tápanyag-gazdálkodási tervet készíteni a talajvizsgálati eredmények alapján.
5. Kérdés:
Osztatlan közös tulajdonban van az AKG programba bevitt terület. Az első évben a kérdező gazdánál megtörtént a talajminta vétel, majd a következő gazdálkodási évben másik gazdának sorsolták ki a talajmintával lefedett területet. A program utolsó évében levett talajminta már a sokadik helyen lévő területről fog lekerülni, így a mintavétel eredménye nem lesz összehasonlítható. A tápanyag-gazdálkodási terv mire elkészül, már utópia lesz, nem pedig terv, mert a gazda már a sorsolás alapján a sokadik területen gazdálkodik. Ilyen esetben hogy lehet betartani az előírásokat?
Válasz: Az osztatlan közös tulajdonban lévő területet jogosulatlanul hozta be a gazdálkodó a támogatási rendszerbe. Az osztatlan közös tulajdonban lévő, vagy az abból kimért olyan területet, ami „máshová lett kimérve”, mint amiről a támogatási határozat szól, részleges vagy teljes visszavonással, az előzőekben felvett támogatási összegek visszafizetése nélkül ki kell vonni az AKG támogatásból!
6. Kérdés:
Amennyiben ökológiai gyepgazdálkodás célprogramban 21%-os területi túligénylésem van, és nem tudom a túligénylést megszüntetni, akkor az ökológiai gyepgazdálkodás célprogramon kívül a SAPS, állatjóléti, valamint az AKG magas genetikai értékû lófajták támogatásaiból is kizárnak?
Válasz: A területi túligénylésért járó szankció csak a túligényléssel érintett jogcímekre vonatkozik, és azon belül a célprogramba bevont területet érinti.
7. Kérdés:
Az euróban megadott támogatások forintra számítása milyen szabályok szerint, milyen árfolyamon történik?
Válasz: Minden év elején az Európai Központi Bank határozza meg az átváltási árfolyamokat. Jelenleg 1 euró 252,87 forintnak felel meg.
8. Kérdés:
Mi számít monokultúrának?
Válasz: A monokultúra a 137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet alapján olyan növénytermesztési rendszer, amelyben egy adott földterületen minden évben ugyanazt a növényt termesztik. Monokultúrának számít például a két évben egymás után vetett, de eltérő hasznosítású kukorica (csemegekukorica után szemes kukorica stb.) is.
9. Kérdés:
Mi történik, ha a támogatott például a program 4. évében elhalálozik, nincs aki átvegye tőle a támogatást, és átvállalja a kötelezettségeket? Visszafizettetik-e az örökösökkel a korábban felvett támogatásokat?
Válasz: A 109/2004. (VI. 9.) FVM rendelet alapján az ügyfél halála vis maior esetnek számít, az örökösöknek nem kell visszafizetni a korábban felvett támogatásokat, de a vis maior esetet be kell jelenteni az MVH-nak.
10. Kérdés:
Fajtakísérletben részt vehet-e egy AKG-ban (integrált szántóföldi növénytermesztés célprogramban) résztvevő gazdálkodó?
Válasz: Abban az esetben, ha a gazdálkodó betartja az előírásokat, és a célprogramban jogosult növényt termeszt, akkor igen.
11. Kérdés:
Jelenleg megváltoztak a blokkazonosítók (az utolsó 3 számjegye). A GN-ben hogyan kell vezetni? Amikor a kifizetési kérelem beadásra került, akkor még a régi blokkazonosítók voltak érvényben (akkor is, amikor elkezdődött az AKG második éve) ezért a naplóban is az szerepel. Most viszont a területalapút már az új blokkazonosítók alapján kell igényelni, így hogy lehet összevetni a SAPS-os és AKG-s parcellákat? Adott ellenőrzés esetén melyiket veszik figyelembe?
Válasz: Az AKG ellenőrzések során a régi blokkazonosítókat veszik figyelembe, így a gazdálkodási naplóban is ezeket kell szerepeltetni. Az új blokkazonosítók a következő gazdálkodási évtől szerepeljenek a gazdálkodási naplóban, amikor már a kérelmekben is ezek szerepelnek.
12. Kérdés:
Osztatlan közös tulajdonban lévő terület lett az AKG programba bevonva, most az osztatlan közös földterület állami kimérése után máshova kerül a gazdálkodó parcellája, van-e ilyen esetben szankció, ha a más helyen kimért parcella területe a korábbihoz képest változatlan, és ha kisebb?
Válasz: Az osztatlan közös tulajdonban lévő területet jogosulatlanul hozta be a gazdálkodó a támogatási rendszerbe. A 107/2005. (XI. 24.) FVM rendelet 5. §-a alapján az osztatlan közös tulajdon kiméréséből adódó területcsökkenés nem minősül jogosulatlanul igénybevett támogatásnak. Az osztatlan közös tulajdonban lévő, vagy az abból kimért olyan területet, ami „máshová lett kimérve”, mint amiről a támogatási határozat szól, részleges vagy teljes visszavonással, az előzőekben felvett támogatási összegek visszafizetése nélkül ki kell vonni az AKG támogatásból!
13. Kérdés:
Repce utáni sûrû árvakelés másodvetésként elfogadható-e, ha később zöldtrágyaként lesz leszántva?
Válasz: Nem.
14. Kérdés:
Szántóterülettel vesz részt a gazdálkodó az AKG-ban, a második gazdálkodási évben a terület a Nemzeti Park fennhatósága alá kerül. Az AKG-nál be kell tartani a HGGY-t az természetes, de a Nemzeti Park előír még pl. a parcellák szélén 7 m-es vegyszermentes sávot, mely esetben nem biztosított a gyommentesség maradéktalanul. Szankciónál-e az MVH ilyen Nemzeti Park előírás miatti HGGY nem teljesítés esetén?
Válasz: Az MVH csak a HGGY és a jogcím specifikus előírásainak betartását ellenőrzi! Amennyiben szabálytalanságot talál az ellenőrzések során, abban az esetben a megfelelő szintû szankcióval sújtja a gazdálkodót, függetlenül a Nemzeti Park előírásaitól.
15. Kérdés:
Az uniós szőlőselejtezések beindulása után sok integrált szőlős szeretné az ültetvényét kivágni. Tervezik-e, hogy büntetlenül kiengedik ezeket a területeket, úgy, hogy pl. integrált szántóba mûvelnék az 5 év leteltéig?
Válasz: A jelenlegi jogi szabályozás erre nem ad lehetőséget. Amennyiben a gazdálkodó kivágja a támogatási rendszerbe bevont ültetvényét, az eddig kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül, amit vissza kell fizetni.
16. Kérdés:
Megerősítését kérem annak, hogy a Gazdálkodási Napló vezetésénél a növényvédelmi megfigyeléseket ki-ki maga is elvégezheti, nem kell erre külön, fizetett szolgáltatót igénybe venni?
Válasz: A Gazdálkodási Naplóban vezetendő növényvédelmi megfigyelést a gazdálkodó maga is elvégezheti, de javasolt növényvédelmi szakember bevonása.
17. Kérdés: Az integrált célprogramok esetében a jogosult növények köre mikor kerül kiterjesztésre? Ebbe a körbe bele tartozik majd a szamóca is?
Válasz: Az integrált célprogramok esetében tervezzük a jogosult növények körének kiterjesztését, melybe már bele fog tartozni a szamóca is.
18. Kérdés:
Állandó és naponta ismétlődő kérdés, hogy az árvizek, belvizek levonulása után, lehet-e változtatni a vetésszerkezeten (pl. másodvetés nem tervezett növénnyel stb.), vagy egyszerûbb ugaroltatni a levonuló víz után a területet? Hogyan alakul a be nem tervezett helyzetben a támogatás.
Válasz: Igen lehetséges úgy, hogy az MVH által a vis maior esetek bejelentésére rendszeresített formanyomtatványon a vis maior eset bejelentésekor fel kell tüntetni a vis maior megszûnése után termeszteni kívánt növényt, amennyiben van ilyen.
19. Kérdés:
A most kiküldött blokkazonosító térképeken megváltozott a blokkszám. Érinti-e ez az idén a Gazdálkodási Napló vezetését?
Válasz: Az AKG ellenőrzések során a régi blokkazonosítókat veszik figyelembe, így a gazdálkodási naplóban is ezeket kell szerepeltetni. Az új blokkazonosítók a következő gazdálkodási évtől szerepeljenek a Gazdálkodási Naplóban, amikor már a kérelmekben is ezek szerepelnek.
20. Kérdés:
Az új bokktérképen néhány esetben csökkent a támogatható terület nagysága, mi legyen az 5 éves vállalással?
Válasz: MVH formanyomtatványon kell változásvezetést benyújtani. Amennyiben a blokkban gazdálkodók nem értenek egyet a támogatható terület csökkentésével, kérhetnek felülvizsgálatot. Ha azonban a felülvizsgálat megállapítja, hogy a terület valóban nem támogatható, akkor a gazdálkodónak vállalnia kell az esetleges jogkövetkezményeket (jogosulatlanul igénybe vett támogatás, szankció).
21. Kérdés:
KAT esetén is csak olyan személynek lehet a területet átadni 5 éven belül, aki megfelel a jogosultsági kritériumoknak?
Válasz: Igen.
22. Kérdés:
KAT esetén is lehet erdősítésre váltani az 5 év során?
Válasz: Nem, KAT esetében a gazdálkodó 5 éves mezőgazdasági tevékenység folytatására vállalt kötelezettséget.
23. Kérdés:
AKG füves élőhely kezelése célprogram esetében kell-e talajmintavétel?
Válasz: Nem.
24. Kérdés:
A tulajdonos átadja az NFA-nak a földjét 5 éven belül- ez polgári per, vagy vis maior?
Válasz: Egyéni megegyezéssel rendezhető, amennyiben az NFA nyilatkozik arról, hogy a területen folytatják a támogatási rendszer előírásainak a betartását, vagy amennyiben ez nem lehetséges, akkor polgári peres úton érvényesítheti a gazdálkodó az érdekeit.
25. Kérdés:
Hol van, illetve van-e szabályozva, hogy a trágyaszarvas mennyi ideig lehet a tábla szélén?
Válasz: Csak nitrátérzékeny területeken van erre vonatkozó előírás, melyet a 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet szabályoz. Ezen rendelet értelmében a nitrátérzékeny területeken kettő hónapig lehet a trágyaszarvas a tábla szélén.
26. Kérdés:
A monokultúrát megszakítja-e a másodnövénynek vetett zöldtrágya növény?
Válasz: Igen.
27. Kérdés:
A szakaszosan vetett csemegekukoricát (május 1-től augusztus 31-ig) júliusban hogyan tudják ellenőrizni? A GN-ból olvasható, a területen a szakaszos vetés valószínûleg látható, de a teljes terület még nem lesz bevetve.
Válasz: Ebben az esetben a Gazdálkodási Naplóra támaszkodik az ellenőrzés.
28. Kérdés:
A főnövényként vetett zöldtrágya keverék az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban milyen „néven” fusson? – amire a legjobban hasonlít, – egyéb növény?
Válasz: A zöldtrágya keveréket az egyéb növények közé kell besorolni.
29. Kérdés:
A nyáron elvetett, de ki nem kelt pillangós másodvetéssel eleget tett-e a termelő a HGGY 2. c pontjában meghatározott kötelezettségnek?
Válasz: Amennyiben a másodvetésként elvetett pillangós kultúra nem kelt ki, abban az esetben a gazdálkodó nem teljesítette a HGGY 2. c előírását.
30. Kérdés:
A bérhízlalás állománya beleszámít-e az állatállományba? A termelő megkapja az állományt, de nem az ő tulajdona, hizlalja, ezért díjban részesül. Miként kell ezt az állatállományt figyelembe venni? A HGGY előírásait ez esetben is be kell tartani?
Válasz: A bérhízlalás állománya nem számít bele az állatállományba, de a HGGY előírásait ezen állatállományra is be kell tartani.
31. Kérdés:
Erdő beleszámít-e az összterületbe? Az erdő a földhasznosítási összesítőben szerepel a Gazdálkodási Naplóban. Miként kell figyelembe venni. Gyakorlatilag nem illik bele a mezőgazdasági területbe (ezért erdő a neve), a HGGY előírásai között nem igazán fedeztem fel erdőre vonatkozó előírást. Mit kell betartani az erdő kapcsán?
Válasz: A Gazdálkodási Napló földhasznosítási összesítőjénél az összterületbe beleszámít, de a HGGY nem tartalmaz ezen területekre vonatkozólag semmilyen előírást.
32. Kérdés:
Ideiglenes trágyakazal létesítése mezőgazdasági tábla szélén: nitrátérzékenyen 2 hónapra lehet a nitrátrendeletben megfogalmazott jó mezőgazdasági gyakorlat alapján. A HGGY-ben a nem nitrátérzékeny területen gazdálkodók részére nincs ez előírva. Nincs korlátozás a nem nitrátérzékeny területen gazdálkodókra e tekintetben, akár meddig tárolhatják a trágyát a tábla szélén?
Válasz: A nem nitrátérzékeny területeken a trágya tábla szélén tárolására nincs korlátozás, de javasoljuk a 2 hónap figyelembevételét ezen területeken is.
33. Kérdés:
A termelő átadja a területét egy másik gazdának, cserébe egy másik területért. Mindketten érintettek az AKG kapcsán és mindkettő területet bevitték. Így ésszerûbb lenne a földhasználat. Mit kell tenni, hogyan lehet kérelmezni?
Válasz: Mind a kettő gazdálkodónak kötelezettség-átvállalási kérelmet kell benyújtania a területileg illetékes MVH-hoz.
34. Kérdés:
Az integrált szántóföldi növénytermesztés kapcsán a termeszthető növények köre szûk. Az oktatói segédanyag 48. oldalán azt írják, hogy a másodvetésbe vetett növénynek is jogosult növénynek kell lenni. Ha pillangóst vagy zöldtakarmányt akar vetni másodvetésben, akkor logikailag az őszi káposztarepce, a lucerna és esetleg a (takarmány)káposzta jöhet szóba. Ha nincs állat, akkor szinte csak repce lehet, az is zöldtrágyaként végzi. Ha másodvetésben termesztem a repcét, akkor fővetésben a repce mikor következhet? Megtehetem-e azt, hogy a saját gazdaságomban előállított repce magját vetem el zöldtakarmánynak? Gyakorlatilag nem takarítom be a termést, tehetem-e, hogy nem fémzárolt vetőmagot vetek (másik gazdától veszek repcemagot)? Kizárólag takarmánycélra nemesített repcefajta termesztése az elfogadott, vagy egyéb, például olajra nemesített fajta is?
Válasz: Amennyiben másodvetésben termeszti a gazdálkodó a repcét, abban az esetben fővetésben közvetlen utána nem következhet repce. Abban az esetben vethet saját gazdaságában előállított repcemagot, ha az a repceállomány, melyből a gazdálkodó magot fog, fémzárolt vetőmag felhasználásával került elvetésre. Nem csak takarmánycélra nemesített repcefajta termesztése az elfogadott, egyéb repcefajta is termeszthető.
35. Kérdés:
Elhalálozott kedvezményezett esetén kinek kell részt vennie a kötelező gazdaképzésen?
Válasz: Halálozás esetén az örökös részt vehet az oktatáson, amennyiben nem jelenik meg, akkor sem érheti szankció, ezt vis majorként fogjuk kezelni.
36. Kérdés:
Átruházás esetén ki a képzésre kötelezett?
Válasz: Az átruházás esetén mind a két félnek, az átadónak és az átvállalónak is részt kellene vennie az oktatáson. Erre azért lenne szükségünk, mert amennyiben az átvállaló mégsem felel meg az előírásoknak, akkor legalább az eredeti gazdának legyen meg az oktatása.
37. Kérdés:
Az Euro-ban megadott támogatások forintra számítása milyen szabályok szerint, milyen árfolyamon történik?
Válasz: Az adott évben a január 1-jei jegybanki középárfolyam (jelenleg 252,87 Ft körülbelüli összeg).
38. Kérdés:
Mi történik, ha a támogatott például a program 4. évében elhalálozik, nincs, aki átvegye tőle a támogatást, és átvállalja a kötelezettségeket? Visszafizettetik-e az örökösökkel a korábban felvett támogatásokat?
Válasz: Ez vis major esetnek számít, ami azt jelenti, hogy az örökösöknek nem kell visszafizetniük a korábbi 4 évre kifizetett támogatást, amennyiben nem vállalják a kötelezettségeket.
Reméljük, hogy az így összeállt anyag segítséget nyújt a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kapcsán felmerült kérdések megválaszolásában, és így széles körben tarthat érdeklődésre számot.
A cikk szerzője: Dr. Novák László
