Ennek jogszabályi hátterét a 2005. szeptember 20. napján kiadott 1698/2005/EK rendelet adja. A szabályozás 2007. január 01. és 2013. december 31. napja között lesz hatályos. A rendelet tulajdonképpen csupán keretet ad a vidékfejlesztési intézkedésekhez, amelyből kiindulva azután az egyes tagállamok kidolgozhatják saját nemzeti vidékfejlesztési tervüket. Mindenesetre a jogszabályban megjelenő támogatási célok és támogatási intenzitások utalnak arra, hogy milyen jellegû és mértékû vidékfejlesztési támogatásokra számíthatunk az elkövetkezendő uniós költségvetési időszakban.
Az AVOP rendszeréhez hasonlóan 40 évnél fiatalabb, első gazdaságukat indító termelők vehetik majd igénybe ezt a támogatási formát, amelynek maximális felső határát 55 000 euró összegben határozta meg a jogszabály.
Olyan vidékfejlesztési jogcím, amelyet már most is sokan vártak, azonban várhatóan nem fog megindulni 2007. januárjáig.
A támogatás mértéke.
Átadóként
– a termeléssel felhagyó, legalább 55 éves, a nyugdíjkorhatárt el nem érő,
– a tagállamban érvényes nyugdíjkorhatárnál 10 évvel fiatalabb, 10 éve gazdálkodást folytató és tevékenységét beszüntető termelő,
– évente 18 000, teljes összegben pedig 180 000 euró támogatást kaphat.
Munkavállalóként
– a legalább 55 éves, a nyugdíjkorhatárt el nem érő, illetve a tagállamban érvényes nyugdíjkorhatárnál 10 évvel fiatalabb,
– a megelőző 5 év során munkaidejének legalább felét mg-i munkával kisegítő családtagként vagy mezőgazdasági munkavállalóként töltő,
– az előző 4 éves időszak során legalább kétévi teljes munkaidőnek megfelelő ideig dolgozó alkalmazott,
– évente 4 000, teljes összegét tekintve pedig 40 000 euró támogatást kaphat.
A gazdálkodási követelmények és a jó mezőgazdasági és ökológia állapot fenntartásával, illetve a munkahelyi biztonsági előírások alkalmazásával kapcsolatban, a mezőgazdasági termelők és erdőtulajdonosok által igénybe vett tanácsadási szolgáltatás 80%-a mértékû támogatás, de maximum 1 500 euró összeg igényelhető.
A korszerûsítési támogatások mértéküket tekintve 4 csoportba sorolhatóak:
• Max. 40%-ot érhetnek el majd általánosan a termelők a nemzeti fejlesztési tervben meghatározott fejlesztési célok megvalósítása esetén.
• 50%-os támogatásban lesznek részesíthetőek a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók és az átlagos termelési feltételek mellett tevékenykedő fiatal gazdálkodók.
• 60% lehet a támogatásintenzitás a kedvezőtlen adottságú területeken termelő fiatal gazdálkodók termelési hátterének korszerûsítése esetén.
• 75%-os támogatásban pedig azok a gazdaságok részesülhetnek a csatlakozó országokban, akik a csatlakozást követő négy éven belül igyekeznek megfelelni a vizek mezőgazdasági nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló jogszabály előírásainak.
Hazánkban az elérhető támogatási mérték 40–60%-ig terjedhet majd a rendelet alapján attól függően, hogy kedvezőtlen besorolású területről van-e szó.
Azok a mezőgazdasági termelők juthatnak ehhez a támogatási formához, akiknek a környezetvédelem, a közegészségügy, az állategészségügy és a növényegészségügy, az állatjólét és a munkabiztonság területén előírásokat kell alkalmazniuk. A előírások betartására irányuló támogatás maximális összege 10 000 euró lesz.
A támogatás maximális összegét a jogszabály 3000 euró összegben rögzíti gazdaságonként. Célja a gazdálkodók speciális élelmiszer-ellenőrzési rendszerben való részvételének elősegítése.
Ez a jogcím már ismert a jelenlegi Nemzeti Vidékfejlesztési Tervből. A jövőben továbbra is cél marad az, hogy a félig önellátó és üzleti tervet benyújtó gazdaságok életben maradását támogatással segítsék. A támogatást átalányösszegû támogatásként éves szinten 1500 euróban meghatározott felső értékig és legfeljebb öt éven keresztül lehet kifizetni.
Nem változik jelentősen a termelői csoportok támogatása sem.
1 000 000 EUR alatti árbevétel szintig 5%–5%–4%–3%–2%,
1 000 000 EUR felett pedig 2,5%–2,5%–2%–1,5%–1% támogatás lesz majd elérhető.
A kifizetéseknek ellentételezniük kell a mezőgazdasági termelők azon többletköltségeit és elmaradt jövedelmét, amelyek összefüggnek az érintett területen folytatott mezőgazdasági termelés terén meglévő hátránnyal. A kifizetésekben olyan mezőgazdasági termelők részesülnek, akik vállalják, hogy az első kifizetés után legalább öt évig folytatják gazdálkodási tevékenységüket a hátrányos helyzetû területeken. A támogatás mértéke a hasznosított mezőgazdasági terület hektárja után számolt 25–250 euró összeg.
Az érintett területeken a jogszabályi előírások betartásával összefüggő hátrányokból származó költségek és elmaradt jövedelem ellentételezése érdekében fizethető majd ki támogatás, szintén a hasznosított mezőgazdasági terület alapján, a kezdeti ötéves időszakban 500 euró, majd ezt követően 200 euró összegig.
Ezzel a támogatási csoporttal kapcsolatban újabb szigorító intézkedések várhatóak, mivel az eddigi programoknak nehezen lehetett mérni a környezetre gyakorolt kedvező hatását. A jövőben annál is inkább ezek a támogatások kerülnek majd várhatóan a figyelem középpontjába, mivel lehetőséget adnak a folyamatosan csökkenő és kieső területalapú támogatások kompenzálására. A növénytermesztésben a rendelet a támogatások mértékét 450–900 euró/ha, az állattenyésztési programoknál 200–500 euró/számosállat-egység összegben rögzíti.
Ez a támogatási jogcímcsoport alapvetően két támogatási formát foglal magába: a jövedelmi pozíciót javítják a létesítési költségek fedezését szolgáló támogatások, illetve az erdősítés által eredményezett jövedelem-kiesés ellentételezésére szolgáló éves hektáronkénti támogatások. Az alapítási költségekre irányuló támogatás maximális intenzitása 70–80% lehet a jogszabály szerint, a jövedelem-kiesés fedezésére irányuló éves támogatás felső határa 150–700 euró/ha összeget tehet majd ki.
E támogatások a speciális előírások betartásával kapcsolatos többletköltségek és a jövedelemkiesés kompenzálásának célját szolgálják. A kifizetés minimális összege 40 euró/ha, felső határa 200 euró/ha lehet majd.
Mint ahogy már korábban is említettem ezek irányszámok, amelyek nemzeti vidékfejlesztési tervek szintjén még pontosításra szorulnak. Mindazonáltal egy irányultságot legalább adnak, és ismeretük talán segítheti a gazdálkodókat a középtávú tervezésben.
Címlapkép: Getty Images
