Az MFB által működtetett Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram 2012-es módosításának köszönhetően két új hitelcél került bevezetésre: termőföld-vásárlási hitelcél nyílt a szabad mezőgazdasági de minimis támogatási kerettel rendelkező termelők részére. Továbbá jelentősen megújult a fiatal gazdák számára elérhető hitelcél, így az induló fiatal gazdák számára (amennyiben nem részesültek EMVA induló támogatásban) teljesen szabad felhasználásúvá vált a hitel. Továbbra is nagyon népszerű a 114/2008. (IX. 5.) FVM rendelet alapján, mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez és fejlesztéséhezfelvett hitelhez és pénzügyi lízinghez nyújtott 50%-os hitelkamat és lízingdíj-támogatási lehetőség.
A Kormány 2011 szeptemberébenvezette be az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Programot (ASZK) a KAVOSZ Zrt. közreműködésében, amelynek célja a KKV kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozások és természetes személyek (többek között a családi gazdálkodók, őstermelők, kistermelők)forgóeszköz finanszírozásának támogatása. A szabad felhasználású hitelt 1, 2 vagy 3 éves futamidővel lehet igényelni,amelynek kamatfizetéséhez 2013 júliusától már 4 százalékpontos támogatást nyújt a VM (így 2,5-3%-ra csökkent az éves kamat). Az ASZK az OTP Bank Nyrt., aSberbank MagyarországZrt., a Takarékszövetkezetek és a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. termékkínálatában érhető elaz Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kedvezményes készfizető kezességvállalása mellett. A mezőgazdasági vállalkozások forgóeszköz finanszírozását segítő MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2012. és 2013. évi módosításai kibővítették a jogosultak körét, és lehetővé tették a beruházásnak minősülő tenyészállat-vásárlás finanszírozását is, továbbá 50%-os, maximum 4 százalékpontos kamattámogatást vezettek be (így 3,5% körül mozog az éves kamat). A Kormány és az MFB 2014 elejétől indította útjára az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogramot, amelynek keretében a kedvezményes feltételek mellé szintén kapcsolódik 50%-os, maximum 4 százalékpontos költségvetési kamattámogatás (így 3,5% körül mozog az éves kamat). A 2011. évi országos kiterjedésű fagyok során kárt szenvedett termelőket a Kormány teljesen kamat- és költségmentes forgóeszköz finanszírozással segítette (MFB Fagykár 2011. Forgóeszköz Hitelprogram), továbbá az igazoltan vis maiort (pl. földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tüzeset, jégkár, fagykár, állatállományt sújtó járványos, fertőző megbetegedés, elhullás) szenvedett termelők számára is rendelkezésre áll a kedvezményes Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram (MFB). Ezeken túlmenően az MFB termékpalettáján található kedvezményes forgóeszköz finanszírozás a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek és 2013 decembere óta az egyéb termékpályákon működő, minősített elismeréssel rendelkező termelői csoportok számára is (Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram), valamintkedvezményes bankgarancia program állt rendelkezésre 2013. második félévéig az élelmiszeripari vállalkozások számára (MFB Élelmiszeripari Bankgarancia Program).
Az MFB hitelprogramok kedvező feltételei közül ki kell emelni továbbá a hosszú futamidőt (beruházási hitelnél 15 év, forgóeszköz hiteleknél 6-7 év), amelyeken belül a tőketörlesztési türelmi idő is rendkívül kedvező, általában 3 év. Forgóeszköz hiteleknél előnyt jelent a Növekedési Hitelprogram (NHP) konstrukcióival szemben az alacsonyabb minimális hitelösszeg, mivel az MFB forgóeszköz hiteleknél minimálisan 1 millió forint, az ASZK-nál 500 ezer forint igényelhető. Az MFB-s hitelprogramokat a közvetítésben részt vevő hitelintézeteknél, illetve egyes esetekben (általában 50 millió Ft feletti hitelösszegnél) közvetlenül az MFB-től is lehet igényelni.
Az MFB által működtetett hitelprogramok esetében gyakorlatilag a forint hitelekre euró kamat kerül felszámításra (az MFB devizaforrásaihoz a központi költségvetés terhére nyújtottárfolyam-fedezeti megállapodásnakköszönhetően), és így hosszú ideig a kamatkedvezmény az euró kamatokés a forintkamatok közötti különbségen alapult (2–4 százalékpontos kamatelőnyt biztosított a piaci kamatozású banki forinthitelekhez képest). 2011 decembere és 2014májusa között azonban a forintkamatok szintje – egyébként örvendetes módon - jelentősen csökkent. A jegybanki alapkamat 7%-ról 2,5%-ra csökkent, amelyet követett a vállalati hitelek kamatainak csökkenésea 2011. decemberi 9,5–10%-ról, a jelenlegi 5,5–6%-ra. A csökkenő forintkamatokkal ellentétben az MFB Hitelprogramok kamatszintje – döntően a devizaforrások lényegében változatlan kamatszintje következtében – nem csökkent számottevően, következésképpena jelenlegi piaci viszonyok között már csak kamattámogatással biztosítható a hitelprogramok kamatelőnye a piaci hitelekkel szemben.
Az MFB Zrt. által működtetett kedvezményes agrárfinanszírozási programok és az ASZK keretében indulásuk óta közel 56,8 milliárd forint hitelkihelyezés történt meg, amely összevetve a mezőgazdaság évi 400 milliárd forintos hitelállományával, illetve 1000 milliárd forintos teljes kötelezettségállományával, további jelentős igényeket jelez. Meg kell ugyanakkor említeni, hogy a szűkös költségvetési források, valamint a hitelprogramok keretében nyújtott állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok gátat szabnak a jelentősen nagyobb keretösszegű és nagyobb támogatástartalmú hitelprogramok indításának. Az MFB-s hitelprogramok felfutását továbbá hátráltatja, hogy a közvetítő hitelintézetek jellemzően elsősorban saját termékeiket ajánlják az ügyfeleknek részben a magasabb árrés, részben a kedvezményes programok állami támogatástartalma miatt felmerülő adminisztrációs többletmunka miatt.
Gyakran hangzik el az MFB Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram kapcsán az az alaptalan kritika, hogy ha vissza nem térítendő támogatást is igénybe vesz valaki, akkor csak a vissza nem térítendő támogatás utolsó részletének MVH általi folyósításakor derül ki, hogy az MFB-s hitel támogatástartalma miatt mennyi támogatást kell levonni a vissza nem térítendő támogatásból. Fontos leszögezni, hogy ez nem a hitelprogram hiányossága. Valójában már az első kapcsolatfelvételkor, de legkésőbb a hitelszerződés megkötésekor tájékoztatják, illetve kellene, hogy tájékoztassák a hitelintézetek a kedvezményezettet a hitel támogatástartalmáról (amelyről az ügylettel kapcsolatos MFB döntést követően az MFB állítja ki a hivatalos támogatástartalom igazolást). A támogatástartalom kiszámítására, nyilvántartására és összeszámítására az Európai Uniós állami támogatási szabályok miatt van szükség, mivel azok előírják, hogy egy adott beruházáshoz maximálisan mennyi támogatást lehet igénybe venni, függetlenül attól, hogy milyen és hány formában részesül benne a kedvezményezett. Tehát ha a kedvezményezett a vissza nem térítendő támogatás igénylésekor a maximális támogatási intenzitást veszi igénybe – tárgyi eszközbe történő beruházás esetében többnyire a beruházás teljes költségének 40%-át lehet támogatásként lehívni -, akkor számítania kell arra, hogy további kedvezményes lehetőséget (pl. kedvezményes hitel és kezességvállalás) ugyanahhoz a beruházáshoz kapcsolódóan csak a vissza nem térítendő támogatás rovására igényelhet.
A KKV-k finanszírozását javító intézkedéscsomag legújabb elemeként 2013. június 1-től bevezetésre került az MNB refinanszírozása mellett működő Növekedési Hitelprogram (NHP), amely alapvetően a kedvezőbb adósminősítéssel bíró ügyfelek számára elérhető konstrukció. 2014. január 1-től már a mezőgazdasági ágazatban jelentős szerepet betöltő őstermelők és családi gazdálkodók is igényelhetik a 2,5%-os éves kamattal nyújtott hitelt, bár az elvárt minimum 3 millió forintos hitelösszeg sokak számára túl magas, különösen forgóeszköz finanszírozás esetében. Az őstermelők és családi gazdálkodók magánszemélyként termőföldvásárláshoz is felhasználhatják a hitelt.Az NHP hitelt uniós támogatás előfinanszírozására is igénybe lehet venni. Az NHP keretében beruházási célra 10 éves futamidővel, míg forgóeszköz finanszírozásra 2014. május 5-től legfeljebb 3 éves futamidővel lehet finanszírozáshoz jutni.
Egyre jelentősebb szerepet tölt be az agrárvállalkozások finanszírozáshoz jutásában az AVHGA, amelynek célja, hogy készfizető kezességvállalás biztosításával növelje azon kisméretű mezőgazdasági és vidéki vállalkozások hitelképességét, amelyek a pénzügyi intézmények számára kielégítő vagyoni vagy jogi biztosítékot nem tudnak felajánlani. Az AVHGA évek óta megfigyelhető egyre bővülő portfóliója 2013-ban rekordnövekedést ért el, amely növekedés jelentős részét az NHP hitelekhez kapcsolódó kezességvállalások tették ki. Az Alapítvány által 2013-ban garantált új és prolongált hitelek összege közel 103,5 Mrd forintot tett ki az előző évben garantált 71,5 Mrd forinttal szemben. Az AVHGA a garanciaszervezetek és a támogató intézmények körében egyedüliként fordít megkülönböztetett figyelmet a piaci feltételek mellett gyakran hitelhez nem jutó őstermelők, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozások és egyéni cégek forráshoz jutásának elősegítésére. Ügyfélkörének 80%-át mikro-, további 16%-át kisvállalkozások teszik ki. Az AVHGA törekszik arra, hogy a kezességet a vállalkozások számára a legkedvezőbb feltételek mellett nyújtsa, az állami támogatások biztosította szabályok között. A teljes kezességgel biztosított állomány több mint 90%-ához ad díjkedvezményt (amely állami támogatásnak minősül). Összevetve a mezőgazdaság 400 milliárd forintos hitelállományát az AVHGA 2013. évi 103,5 milliárd Ft összegű hitelállományra vállalt kezességvállalásával (amely ugyanakkor nem csak mezőgazdasági, hanem egyéb vidéki vállalkozásokat is magában foglal), a kezességvállalás teréntovábbi jelentős növekedési lehetőségek mutatkoznak, amelyet javarészt az uniós állami támogatási szabályok korlátoznak be.
A kezességvállalást tovább segítendő, a KKV-szektor hitelezésének elősegítése érdekében 2013 második félévétől a 94/2013. (X. 10.) VM rendelet alapján a VM kezességvállalási díjtámogatást nyújt a vállalkozásoknak szabad csekély összegű (de minimis) támogatási keretük terhére. 2013. év végéig 33,9 millió forint kezesi díjtámogatás került kifizetésre, amely több mint 27 milliárd forint összegű hitel felvételét segítette elő (elsősorban az NHP-hoz kapcsolódóan).
Bence Szilvia
A cikk szerzője: Bence Szilvia
