A dimbes-dombos tájakon elterülő Somogy természeti adottságainak köszönhetően mindig is döntően agrárjellegű megye volt. Termelési típus alapján a gazdaságok zömében – mind a szervezetekben, mind az egyéni gazdaságokban – a növénytermesztő jelleg dominál, mellette valamivel kisebb súlyt képviselnek a vegyes profilúak, ugyanakkor a kizárólag állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok viszonylag kis hányadot jelentenek.

Változatos természeti adottságok: homokos síkság – völgyekkel szabdalt dombság – hatalmas erdőterületek

A Dunántúli-dombság középső részén elterülő Somogy megyének északon a Balaton, délen pedig a Dráva folyó jelöli ki természetes határvonalait. A dombokkal és völgyekkel szabdalt Somogyország hat középtájra oszlik, melyek természeti adottságai rendkívül különbözőek. A Balaton déli partja a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, Belső- és Külső-Somogy, a Kapos és a Dráva folyó völgye elsősorban a szántóföldi kultúrák termesztésének kedveznek, míg a Zselic az erdő és a vadgazdálkodás somogyi „fellegvára”.

A megye éghajlatát délen a mediterrán, dél-nyugati szegletében az óceáni jelleg, észak-nyugaton pedig a kontinentális hatás határozza meg. A napsütéses órák száma évente 2000 és 2050 óra között változik. A csapadék évi összege 650–750 mm, eloszlásában az atlanti-mediterrán befolyás érvényesül, melynek következtében ősszel másodlagos csapadékmaximum alakul ki. Összességében a megye éghajlati, hőmérsékleti adottságai és csapadékviszonyai egyaránt kedvezőek a mezőgazdasági termelés szempontjából.

A somogyi résztájak talajadottságai rendkívül sokszínűek, melyek a vetésszerkezet területi eloszlásában tapasztalható markáns különbözőségek magyarázatául szolgálnak. Belső-Somogyban nagyrészt erdőségi jellegű homok és agyagos homok a talajtakaró.
A Nagyberekben és a Kisbalaton Somogyhoz tartozó részén fekete láptalajok találhatóak. Külső-Somogyban, a Zselicben, a Marcali-háton és a csurgói járás középső és nyugati részén barna erdei talajok vannak, melyek általában lösz anyakőzeten képződött középkötött vályogtalajok. Közülük Külső-Somogy egy részének mezőségi talaja a legértékesebb.

A megye agráriumának gazdasági háttere

Somogy megye ágazati szerkezetében a bruttó hozzáadott érték alapján az országos átlagánál nagyobb szerepet tölt be a mezőgazdaság. Előzetes adatok szerint 2012-ben a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 11,8%-kal részesedett a megye által megtermelt bruttó hozzáadott értékből az országos 4,7%-kal szemben, de a Budapest nélkül számított 7,5%-os arányt is jócskán felülmúlta. E gazdasági ág somogyi súlyát az országban csupán egyetlen megye, Békés szárnyalta túl, ami az átlagnál gyengébb ipar mellett viszonylag erős agráriumra utal. A mezőgazdaság által megtermelt bruttó hozzáadott érték egy lakosra jutó összege 58%-kal meghaladta az országos átlagot, amely hazánk megyéi között a hatodik helyet jelentette.

A megyében megvalósult beruházások nemzetgazdasági ág szerinti összetétele is a mezőgazdaság ágazati szerkezeten belüli viszonylag magas hányadát mutatja. A 2013. évben megvalósított beruházásokon belül ebben az ágban történt a legnagyobb összegű, 10,0 milliárd forintos beruházás, ami a megyei összérték majdnem ötödét jelentette. Országosan ugyanekkor ez a hányad mindössze 5,3%-os volt.

A mezőgazdaság külföldi tőkevonzó képessége Somogy megyében területi összehasonlításban igen kedvező. 2011-ben a megyében működő külföldi tőke 15%-a az agráriumot erősítette, míg országosan ez az arány alig érte el a 0,7%-ot. Somogy részesedése a gazdasági ágban országosan jegyzett összeg 12%-át tette ki. Az agrárágazatban országosan működő 751 külföldi érdekeltségű vállalatból a megyében 55-öt jegyeztek be.

Mezőgazdaság – a legkedveltebb gazdasági ág

A megye kedvező domborzati és éghajlati adottsága ugyan nem párosul hasonlóan kiváló talajadottságokkal, mégis sokan (96%-ban egyéni vállalkozóként) az agráriumot választják Somogyban megélhetésük forrásául vagy a forrás kiegészítéséül. 2013. év végén a regisztrált gazdasági szervezetek egyharmada (közel 20 ezer) jelölte meg főtevékenységének a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászatot. Míg a társas vállalkozások mindössze 7%-a, addig az önálló vállalkozók több mint négytizede tartozott ide. Az egyéni vállalkozók kétötöde mellékfoglalkozásként, egyharmada nyugdíjasként és közel negyede főfoglalkozásúként választotta a mezőgazdasági tevékenységet.

A mezőgazdasági termelés jellemzői

2013. május 31-én Somogy megye 571 ezer hektáros földterületének 51%-án folytattak mezőgazdasági tevékenységet. A termőterület kilenctizedén szántó és erdő található, meglehetősen sajátos megoszlásban, hisz a szántóterület mindössze 1,4-szerese az erdőének. Az erdősültség aránya itt a harmadik legmagasabb az országban. A művelési ágak termőterületből való részesedését tekintve Somogyban az erdő, a nádas és a halastó területek aránya haladja meg az országos átlagokat.

2013-ban 101 ezer hektárról (országosan az ötödik legnagyobb területről) takarítottak be Somogyban kukoricát. A jellemzően Külső-Somogyban, a Marcali-háton és a Dráva melléken elterülő kukoricaföldek nagysága (az országos 8%-a) az elmúlt 12 évet tekintve most volt a legalacsonyabb, a termésátlag azonban még így is szorosan az országos átlag közelében alakult. Az előbbinél feleakkora területen termesztett búza termésátlaga a harmadik legmagasabbnak bizonyult az országban. Belső-Somogy homokos területeinek kenyérgabonájából, a rozsból szintén országos átlagot meghaladó mennyiséget takarítottak be 2013-ban. Hazánk egyetlen cukorgyára a megyeszékhelyen, Kaposváron működik, ennek köszönhetően a megyében már közel 3 ezer hektáron termesztenek cukorrépát. Ezt a növényt 2000-ben az ország negyedik legkisebb területéről, de a 4. legnagyobb terméshozammal takarították be Somogyban. 2013-ban termőterülete ugyan az ország második legnagyobbjának számított, viszont a hektáronkénti termésmennyiség 9%-kal elmaradt a hazai átlagtól. Az olajipari növények termesztése szintén jelentősnek mondható, közülük kiemelhető a repce és a napraforgó, melyeket együttesen közel 44 ezer hektárról takarítottak be a legutóbbi adatok szerint.

A Balatoni medencére jellemző gyümölcsültetvényekről sem szabad megfeledkeznünk, hisz az elmúlt öt év átlaga alapján innen származott az országos őszibaracktermés 8 és a körte 7%-a. Lengyeltóti térségében található Közép-Európa legnagyobb összefüggő dióültetvénye. Szőlőt 3600 hektáron termesztenek, többségében a Balatonboglári borvidék településein.

Állattenyésztés terén a szarvasmarha- és a sertéstartásnak vannak hagyományai a megyében. A létszám hosszú távon a szarvasmarhánál stagnált, a sertésnél csökkent. A 2013 decemberében regisztrált sertésszám kétharmada volt a 2000. évinek, ehhez képest a szarvasmarha-állomány sokkal kisebb mértékben, mindössze 6%-kal zsugorodott.

Dr. Berkéné Molnár Andrea

KSH Pécsi főosztály

A cikk szerzője: Dr. Berkéné Molnár Andrea