Czerván György előadás közben
Dr. Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja megnyitójában üdvözölte a vendégek népes táborát, akik nagy érdeklődéssel várták az aktuális kérdéseket központba állító előadásokat. Bár sokszor ér bennünket aszály, és gyakran találkozunk árvízzel, illetve belvízzel, az nagyon ritkán fordul elő, hogy egy éven keresztül szinte valamennyi növény termesztése problémás legyen – emelte ki az előadó. Szinte mindegyik növénynél csak a károkról tudunk beszélni. Óriási veszteségeket szenved el a mezőgazdaság, 400 Mrd forintos aszálykárról beszélünk. Ez olyan tapasztalatokat is jelent, amelyekkel foglalkozni kell. A problémákról nem akkor kell beszélni, amikor már szembekerülünk a nehézségekkel. A 2012-es aszállyal már 2010-ben el kellett volna kezdeni foglalkozni. Akkor kellett volna előre gondolkodni, amikor óriási csapadékbőség érte az országot, hiszen tudjuk jól, hogy a legnagyobb víztároló a talaj. Akkor kell elkezdeni megőrizni a talajnedvességet, amikor van mit – és az 2010-ben fordult elő utoljára. Az előadások a jövő évre, az elkövetkező időszakokra mutatnak megoldásokat, akár a növénytermesztés technológiai elemeihez, akár a talajműveléshez kapcsolódóan.
Petőházi Tamás a Gabonatermesztők Országos Szövetségének ügyvezető titkára elmondta, hogy a 400 Mrd-os bevételkiesésből mintegy 200–250 Mrd érinti a gabonatermesztőket. A búzánál ez még nem volt jelentős, de a kukoricánál már a termés fele elveszett. Ahol már elkezdték a betakarítást, onnan nagyon rossz hírek is jönnek – van olyan régió, ahol 1 t/ha alatti a termés – amely alig tíz százaléka a korábbi évekének.
A nemzetközi kitekintésből is kitűnik, hogy a búzát világviszonylatban sem érte akkora kár, mint a kukoricát. A terméskiesés Magyarországot és Dél-Európa nagyobb részét érinti leginkább a régióból. Ebből következik, hogy a legnagyobb árrobbanás – ahogy az már miniszterelnöki nyilatkozatban is elhangzott – az élelmiszerpiacot érinti. Ennek egyik okozója a szójabab ára: 685 dollár felett van a világpiacon, és ez csak a helyi ár, amelyre a szállítási költséget még rá kell számolni. Aki szóját használ tehát, az jelentős drágulásra számíthat.
Az EU-ban a gabona átlagterülete 14%, ez Magyarországon 31%. Két nagyon fontos problémával kell azonban számolnunk: az egyik az osztatlan közös tulajdon (ezt az unióban sehol másutt nem ismerik!), a másik pedig, hogy nálunk alig 10% a saját területen való gazdálkodás a 90%-os bérelt területtel szemben, míg az EU-ban ez az arány pont fordított.
Magyarországon egyébként is nagy szélsőségek vannak a terméshozamban. A minisztérium 4 millió tonna körüli búzát jósolt erre az esztendőre (2,5 millió tonna a belső felhasználásunk búzából, 1,2 millió tonna étkezési célra, 800 ezer–egymillió tonna szükséges takarmányozásra, 2–300 ezer tonna pedig vetőmag előállításra).
Örülhetnénk is akár, hogy van most 1 millió tonna exportárunk búzából, de ennek mintegy a fele már elhagyta az országot, a másik felére pedig szükség lenne az állattenyésztésben a kiesett kukorica helyett a takarmányozás megoldásához, hogy minél kisebb számban kelljen az állatállományt csökkenteni.
Az unióban is kitűnt, hogy két évvel ezelőttig Magyarországnak volt a legstabilabb vetésszerkezete. Az időjárási problémáknak köszönhetően azonban ez a stabil szerkezet kezd felborulni. A termésátlagok a kontinentális éghajlat miatt nagyon változók hazánkban, és most szembesülünk majd azzal, hogy a csekély kukoricatermés miatt több búza és kalászos kerül majd a takarmányozásba.
Hosszabb távon a világ népességnövekedése, a klímaváltozás, a helyi időjárási anomáliák, a vízhiány fokozódása és a világszinten legsúlyosabban ható termőföldcsökkenés az, amelyekkel számolni kell, illetve hogy lesz-e pénzük innovációra a kormányoknak, vagy a szociális szintű kiadásaik viszik-e el a pénzt. A búza világmérlegének értékelésekor látszik, hogy kisebb a termésmennyiség, mint a felhasználás világszinten, itt tehát már érezhető, hogy magas árszintekre kell számítani egész szezonban. Rengeteg ország gabonamérlege hiányos, több millió tonna étkezési gabona- és takarmányhiány van. Az átlagárakat nézve a betakarítás végének közeledtével a pánik beindul, a hisztéria növekszik, és már több kutatóintézet is jelezte, hogy 100 ezer forintos kukoricaárak is kialakulhatnak hazánkban.
A gabonatermesztők most vannak először olyan helyzetben, hogy igazán el kell gondolkodniuk: segíteniük kell az állattenyésztésnek is. Az állattenyésztők érthetően azonos, vagy közel azonos áron szeretnének takarmányt vásárolni, mint az exportpiaci árak. Jó lenne, ha ezt átgondolnánk, és az állattenyésztők tudnának takarmányt venni azon az áron, és nekik adnánk el a termékeinket. A gabonatermesztőknek tudniuk kell, hogy a legnagyobb felvevőpiacuk a magyar állattenyésztés. Nagyon fontos lenne, hogy ezek a vállalkozások túléljék ezt a szezont – főleg azok, akiknek nincsen növénytermesztés ágazatuk, és a szükségleteik jelentős részét meg kell vásárolniuk. Nekik nagy segítség volna, ha a takarmányalapjuk meglenne.
Dr. Birkás Márta professzor asszony a Mentsük, ami menthető! című előadásában a kárenyhítő művelési fogásokra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a tudásra és a jó szakmai döntésekre rendkívül nagy szükség van ebben az évben. A tapasztalatokból való tanuláshoz vissza kell utalni a 2010-es évre, amikor 959 mm-es csapadék volt átlagosan az országban, de több helyen az 1200 mm-t is meghaladta. Az országos átlag 2011-ben pedig 404,4 mm volt, területenként óriási eltérésekkel – és ezen a legszárazabb éven tesz túl az idei esztendő. A csekély hómennyiség miatt márciusban a talaj már súlyos vízhiányt mutatott, ez pedig később csak fokozódott. Pest megyében például már 2011 augusztusa óta tart a szárazság. Természeti csapásról van szó, ez országosan elmondható. Egyik nagyon komoly baj például a légköri aszály mellett a kukoricánál a szemkötés elmaradása, de országosan jelentős a molykár, ahogy Európában másutt is.
A kárcsökkentés leghatékonyabb módszere a megelőzés, és jól látszik, hogy a magára hagyott őszi szántás tragikus eredményeket hozott. Sok a szeles nap, és azzal is számolni kell, még télen is! A szántások minőségét is így kell értékelni – a szeles nap vizet visz. A tárcsatalp tömörödés is csak rövidtávon hoz eredményt. Kultivátoros műveléssel, illetve a hozzáértően használt korszerű eszközökkel igen jó talajállapotot lehetett kialakítani. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a talaj nitrogéntartalma a nedvességhiány miatt nem állt helyre, és hogy a rögös talajból a víz folyamatosan távozik el! Aki pedig a szalmáját minden évben eladja, az az „unokája földjét éli fel”.
Hosszú távú feladat a talaj kondíciójának függetlenítése a klímától, a jó szerves anyag mérleg. Amelyik talajban humuszcsökkenés van, az sokkal inkább kitett a hőmérséklet-, illetve csapadékstresszel szemben, és elveszíti a hordképességét. A magasra növő gyom is nagyon sok nedvességet képes elhasználni. A talaj éppúgy ki van téve a stressznek, mint minden élő anyag, a szalma védőanyagra tehát úgy kell tekinteni, mint a talaj ruhájára. A védőrétegek egymásutánisága segít a talaj művelhetőségének, nedvességének megtartásában. Az első védőréteg a zúzott és jól terített szalma. Hántáskor ez módosul, így a hántott réteg lesz a második védelem, amelyben bízhat a gazdálkodó. A szalmatakaró idővel csökken, de a leperzselt árva- és gyomkelés maradványaival (ez a harmadik lehetőség) a védelem kiegészül. A felszínt nyáron nem szabad nyitva hagyni. A takarás segíti elő, hogy a talaj jól morzsásodjon, de ez által biztosítható a visszanyirkosítás is. A vízvesztő, szerves anyag vesztő szántást nem szabad nyugtázni, mivel a legkevesebb víz a szántott talajban marad!
Minden gazdálkodónak kötelessége lenne a talajállapot vizsgálat. Tarlóművelés után ki kell menni a földre, megnézni, megásni és megszondázni, hogy megtudják, milyen mûvelésre lesz majd szükség. Ebben a nyár végi hőségben a sekély bolygatás és a kivárás a jobb lehetőség. Esők, és szikkadást követően lehet majd dönteni a mélyebb művelésekről. A nehézségek ne adjanak okot rossz művelésekre. Júliusban országszerte jó lehetőség adódott a lazításra, talán októberben is lesz még rá esély!
Czerván György, a VM államtitkára előadásában az agrárgazdaság aktuális kérdéseiről szólva elmondta, hogy az idei helyzeten valamelyest segít az előző év eredményessége. A tavalyi 1,7%-os gazdasági növekedés több mint a felét a mezőgazdaságnak köszönhette az ország.
Tavalyi külkereskedelmi aktívumunk a csatlakozás óta a legnagyobb volt 2,7 Mrd euró értékben, s ez a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának a 40%-át tette ki. Az idei agrár-külkereskedelmi mérlegünk is kedvezőnek mutatkozik az első féléves adatok alapján: az exportunk 13%-kal növekedett az előző év első félévéhez képest – ugyanakkor az agrárimportunk 4%-kal csökkent.
Az időjárásra jellemzők voltak a hatalmas szórások, akár települési határokon belül is. A legnagyobb problémát a légköri aszály okozta, főleg a kukoricánál. Az őszi búza 3,7 tonnás hektáronkénti átlagot ért el országosan, az előzetes becslés 3,8 t volt. Többen keresik meg a hivatalt azzal, hogy takarmánybúzát jelenleg nem lehet kapni az országban, ez nyilván összefüggésben van azzal is, hogy az idei búzaminőség kiváló. A megyei átlagok 2–5 tonna között mozogtak, az ország különböző részein jelentős eltéréssel.
A rendezvény óta eltelt időszakban realizálódott betakarítási adatok ismeretében az Agro Napló szerkesztősége felkérte az államtitkár urat a kukoricahelyzet rövid értékelésére:
A kukorica esetében a nyári kalászosokhoz képest feszültebb a piaci helyzet, az október 29-i felmérések szerint 98%-os betakarításnál 4,46 millió tonnás a termés. A betakarítási adatok alapján a kukorica termésmennyisége szűken ugyan, de fedezni tudja az ország éves 4–4,4 millió tonnás felhasználását, amelyben szerepel a hazai takarmányszükséglet, a bioethanol célú felhasználás, a vetőmagigény, a kis mennyiségű őrlés és a várható technológiai veszteség is.
Az idei szezonban a hazai kukoricamérleg rendkívül feszített lesz, jelentősebb mennyiségű export árualap nem képződik. Esetleges nagyobb mennyiségű kivitel esetén, a szezon végén importtal kell fedezni a kieső mennyiséget. Az esetlegesen szükségessé váló import a rekordközeli terméssel rendelkező nyugat-európai EU tagországokból, vagy a várhatóan 12,5 millió tonnás idei kukoricaexportot elérő Ukrajnából származhat.
Az aszályos időjárás a kora őszi vetési munkák előkészítését és végrehajtását is nehezítette. Szeptember végén és október elején megérkezett a várt csapadék, mely után könnyebbé vált a gabonafélék talaj-előkészítése, és a már elvetésre került növények kelésére is jó hatással volt. A vetést ez idáig nem hátráltatta váratlan tényező. Az október 29-i adatok szerint az őszi vetési munkák már 90–95%-ban teljesültek. Az őszi búza 1,1 millió hektáron, az őszi árpa 194 ezer hektáron, míg az őszi káposztarepce 200 ezer hektár körüli területen kerül elvetésre.
Visszatérve az előadásra, a kormány tárgyalta a csapadékhiány okozta rendkívüli helyzetet, és néhány intézkedést már hozott is, míg mások folyamatban vannak. A vidékfejlesztési miniszter az egész országra kihirdette az aszályhelyzetet – a kárenyhítési törvény alapján, aki ténylegesen kárt szenvedett, az mindenképpen kaphat a kárenyhítési juttatásból, amelynek 8,3 Mrd forintos alapja a duplája a korábbi évek összegének. Lehetőség van a tényleges károk ismeretében a kárenyhítési alap feltöltésére, hiszen ez egy felülről nyitott alap. November végéig erre mindenképpen sor kerül.
A kárenyhítési törvény szabályozza a szerződésekkel kapcsolatos problémák kezelését a vis maior esetekben is. Nem mindegy azonban, hogy kinek milyen szerződése van. A vis maior szituáció a termeltetési szerződésre jelent megoldást (amikor egy majdani, későbbi termésre szerződik le a termelő). Szintén a kárenyhítési alap kezeli vis maior keretén belül, hogy ha valaki földet bérel, akkor akár egyoldalúan is módosíthatja a földbérleti szerződést a földbérleti díj tekintetében. Vagyis csökkentheti az előre kikötött díjat, erre van jogi lehetőség.
Tavasszal már kérte Magyarország az Európai Bizottságnál a különféle támogatások előlegfizetési lehetőségét – ez a területalapú támogatást jelenti elsősorban, illetve a különleges tejtámogatást. Brüsszel ezt most már hivatalosan is jóváhagyta minden tagállam számára. Október második felében mintegy két hét alatt készen állunk arra, hogy ezt kifizessük, illetve az MVH-n keresztül eljuttassuk a termelőkhöz – mondta az államtitkár. A következő lehetőség, amiben döntött a kormány, az a nemzeti költségvetési támogatások előrehozása, illetve növelése. Ez elsősorban az állattartókat érinti, de rajtuk keresztül persze a gabonatermelőket is. Itt 10 Mrd-os az idei kifizetés a jövő év első félévéről előre hozva. De kedvezményes hitellel is szeretnék segíteni a bajbajutott gazdálkodókat – elsősorban a takarmányvásárlás tekintetében.
Az Agro Napló, mint a rendezvény médiatámogatója, az előadások tartalmán túl is értékes információkkal szolgál olvasói számára.
Czerván György - Gyakorlatilag minden ágazat szereplőit éri az idei kár. Ezt a szûkösebb időszakot meg kell próbálni túlélni, de természetesen kormányzati szinten is szeretnénk segíteni – például a forgóeszköz hitelvásárlás konstrukcióját most úgy alakítjuk át, hogy még kedvezőbb, könnyebben elérhető legyen a gazdálkodók, elsősorban az állattartók takarmányszükségleteinek kielégítésére.
Bízom a parasztemberekben, a gazdálkodókban, hogy amikor ilyen nehéz a helyzet, akkor kitalálják azokat a megoldásokat, amellyel túl lehet ezt vészelni. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy próbáljunk ebben segíteni nekik.
Világtendencia az élelmiszer iránti kereslet növekedése, és amikor gyakorlatilag minden kontinenst érintő időjárási gondok vannak, ez az élelmiszerárak emelkedéséhez vezet. A kormány úgy döntött, hogy alakuljon munkacsoport a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium keretein belül, s közösen vizsgálják meg a lehetőségeket, mi alapján tudjuk kordában tartani az árakat. Alapvetően persze nem a magyarországi időjárás határozza meg az árakat, hanem a világpiaci és a globális tendenciák. Természetesen nekünk is van saját mozgásterünk – a gazdaság kifehérítése, a szürkegazdaság visszaszorítása mind-mind olyan fontos feladat, amely az árak kordában tartását segíti.
Klasszikus téma az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának a kezelése. A fordított áfa technikájának bevezetése a gabonánál már megtörtént, és a legutóbbi kormányülésen az élő sertés, illetve a félsertés fordított áfá-jának esetleges bevezetése is napirenden volt. Mindezek mellett folyamatosan napirenden van egy drasztikus áfacsökkentés bizonyos termékeknél. Ennek már eddig is nagyon sok formáját dolgoztuk ki, és jelenleg is foglalkozunk vele, bízva abban, hogy a közeljövőben sikerül konkrét javaslatot letennünk a kormány asztalára.
Petőházi Tamás - A GOSZ gyakorlati szakembereként magam is kerestem a megoldást, miként tudna együttmûködni az egyetem és a szövetség. Mára megállapodás született arról, hogy a nagyon jól karbantartott szárítópusztai kísérleti kertben ősszel elvetjük a posztregisztrációs kísérletünk búzáit, így minél többen meg tudják tekinteni a táblákat, a jövőben pedig a gödöllői programoknak is része lesz a majd a bemutató, amely lehetőséget ad arra, hogy minél többen megismerhessék az új fajtákat.
Ezek a kísérletek hosszú időre nyúlnak vissza, de sajnos a 2000-es évek elején a biológiai pályázatok megszûnésével megszakadtak. A jövőbeni gödöllői kísérleteink nem tudományos célúak, hanem a termelőknek szólnak majd – a piacon lévő vetőmagokból elvetünk 30 búzafajtát, segítve a fajták közüli választást, a következő évi termelésbe állítást. Eddig ezek a kísérletek 10–12 helyen történtek búzából, és 13–14 helyen kukoricából, de zárt kísérleti telepeken folytak, a nyilvánosság kizárásával. A kukorica tekintetében egyébként kódoltak a kísérletek, kizárva ezzel bármilyen külső befolyásolás lehetőségét. Nagyon komoly kísérletekről van egyébként szó, amelyek nem tudományos célúak, inkább ismeretterjesztők és a választást segítők a mostani igényeknek megfelelően.
Véleményem szerint 2012 őszén katasztrofális a vetőmagpiac, még 180 ezer forintos rozs vetőmagról is hallottam. Az aszályos időjárás a vetőmagszaporítást is tönkretette, rendkívül szûkös a vetőmagkínálat. Úgy gondolom, hogy a vertikális integráció hiányában a vetőmag- forgalmazók, -szaporítók, -nemesítők és termelők integrációjában felesleges körök is vannak, és túl nagy a fajtaválaszték.
Dr. Gyuricza Csaba - Szokásos őszi rendezvényünk az aktuális feladatokhoz igazítva az idén nem szólhatott másról, mint az aszályról és az ahhoz kapcsolódó hatásokról, következményekről – amely ebben az évben extrém volt, és gyakorlatilag minden növényt érintett. Ha valamikor, akkor most igazán aktuális, hogy miként lehet védekezni, és milyen módszerekkel lehet megelőzni a jövőben a hatalmas veszteségeket. A mostani károkat már nem lehet kivédeni, de a jövőre nézve fontos tanulságokat szûrhetünk le. Ilyenkor talán fogékonyabb mindenki az információk befogadására. Hiába mondjuk ugyanis egy csapadékosabb évben, hogy az aszályra fel kell készülni, nem veszik komolyan a gazdák. Amikor elegendő a nedvesség a talajban, akkor a figyelem elsikkad afelől, hogy az aszállyal is számolni kell esetleg a közeljövőben. A mi feladatunk, hogy felhívjuk erre a gazdálkodók figyelmét és ezt tanítjuk az egyetemen is. Ezért is szerveztünk szeptemberben egy tanácskozást, ahol az agrotechnikai védekezések mellett tartottunk egy áttekintést az idei helyzetről, és társrendezőnek ez évben először felkértük a Gabonatermesztők Országos Szövetségét. Velük egyébként egy stratégiai együttmûködést alakítottunk ki, amely a hallgatói szakmai gyakorlatok cseréjére is kiterjed az elkövetkező években, és természetesen a későbbiekben szintén szervezünk közös rendezvényeket.
Az agrárgazdasági államtitkár részletes helyzetértékelésében az állattenyésztésre is kitért, hiszen a növénytermesztésben bekövetkezett aszálykároknak előbb-utóbb ott és a humántáplálkozásban is meglesznek a következményei. Ez ma még csak sejthető, de nyilvánvalóan élelmiszerdrágulásra és jelentős takarmányár-emelkedésre lehet számítani, amelyekre a gazdáknak fel kell készülniük.
Bár a kármegelőző módszerekről, a vízmegtartó és kíméletes talajgazdálkodásról rendszeresen szólnak előadások a programjainkon, a tapasztalatok szerint évtizednyi időnek is el kell ahhoz telnie, hogy a megszokott módszerektől eltérően mûveljék földjeiket a gazdák. A több évtizedes beidegződéseket fel kell adni, és menekülőutakat kell találni, alkalmazkodva az új körülményekhez. A mai egyetemisták már – hazatérve a saját családi gazdálkodásba – egy egészen más szemlélettel fogják azokat az új módszereket és eljárásokat alkalmazni, amelyek a számukra teljesen természetesek. Már látható, hogy kialakulóban van a valódi generációváltás.
-Keresztes Júlia-
www.agronaplo.hu/talalkozzon/82
