Ezúttal pillantsunk bele a Növénytermesztés, növényvédelem aktualitásai címmel meghirdetett kerekasztal-beszélgetésbe, melynek résztvevői voltak Pálfay Gábor fejlesztő - BASF, Jordán László és Lukács József a NÉBIH elnökhelyettesei, Sándorfy András marketing vezető – DowAgroSciences, Pelczéder Tibor szakmai és marketing vezető – Alpha Vet Kft.
Megismétlődhet-e a sárgarozsda fertőzés, illetve a pocokkár jövőre?
PG: Az idei esztendő időjárásának okán nemcsak a kultúrnövények számára, hanem a sárgarozsda betegségnek is biztosítva volt az optimális létfeltétel. Sárgarozsda-fertőzéssel utoljára 2001-ben találkozhattunk, a köztes időben is jelen volt a kórokozó, de mivel nem volt számára optimális a feltétel, nem szaporodott el ekkora mértékben, mint az idei esztendőben. Sajnos a termelők későn kapcsoltak, rutinból, csak a lomb- és kalászvédelemre koncentrálva védekeztek, pedig időben, a megfelelő tartamhatással bíró növényvédő szerekkel hatékonyan tudunk védekezni a sárgarozsda ellen. Az időjárási körülményektől függ majd, hogy megismétlődik-e jövőre a fertőzés, ennek valószínűsége nagy, hiszen sok fertőző anyag maradt a területeken.
LJ: Mivel az állami fajtakísérletekben nem védekezünk a sárgarozsda ellen, természetesen ott is megjelent a betegség. Nemcsak az időjárás és alkalmazott technológia, hanem fajtafüggő is a fertőzés mértéke, éppen ezért az idei fajtakísérleteinkben már lesznek fajtaspecifikus kísérletek a sárgarozsda betegségre vonatkozóan. A vetőmag-szaporító területeken is találkoztunk sárgarozsda fertőzéssel, bár jóval kisebb mértékben, ami egyértelműen mutatja a vetőmag-előállító gazdaságok magasabb szintű technológiai felkészültségét.
JL: A növényvédelmi előrejelzési rendszer fontosságát hangsúlyozta, mely előrejelző hálózat jelenleg teljes átalakulás alatt, pontosabban újra felépítési stádiumban van. A Növényorvosi Kamara, a NAK és a Növényvédelmi Hatóság közös projektje remélhetőleg a jövő évben már kézzelfogható eredményeket tud felmutatni. Az idei sárgarozsda probléma egyértelműen rávilágított a növényvédelmi szakemberek kulcsfontosságú szerepére. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy rutinból cselekedjünk, hanem váratlan helyzetekben is okszerű döntéseket kell hoznunk!
Mezei pocok kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy lássuk, mi várható a következő évben, tudnunk kell azt, hogy mi történt az elmúlt időszakban. „Elmaradt” a tél, elmaradt a hóolvadás, ami a pocokjáratok elárasztásában játszik nagy szerepet, ezáltal természetes úton képes kordában tartani a pocoknépességet. Fontos az összehangolt, nagy kiterjedésű védekezés, különben nem vezetnek eredményre az egyes, elszigetelten végzett kezelések. Az augusztus végi adatok alapján a mezei pocok állomány nem omlott össze, nagyjából a tavasszal mért szinten van, amikor is kiadtuk az engedélyt a REDENTIN-re. Csalódás, hogy a felszaporodást nem sikerült megállítani, viszont a mezei pocok elleni védekezés eredményességének szempontjából optimizmusra ad okot az őszi sok eső.
SA: A sárgarozsda fertőzésre való fogékonyság elsősorban fajtakérdés. Az ez irányú nemesítésre az utóbbi években – mivel az utolsó fertőzés 2001-ben volt Magyarországon – nem fektettek igazán nagy hangsúlyt. Ha felszaporodik egy gombabetegség, az a következő évre is áthúzódhat, főleg akkor, ha az időjárási körülmények azt lehetővé teszik. Jelenleg a klímaváltozás azon periódusát éljük, amikor a változások szélsőséges módon jelentkeznek, az ebből adódó kártételeket pedig a növényvédelmi szakemberek tudását, felkészültségét igénybe véve vagyunk képesek megfelelő módon kivédeni. A tudott, de nem várt eseményekre tehát egyrészt nemesítési oldalról, másrészt technológiai oldalról tudunk felkészülni és hatékonyan reagálni.
PT: Lehet, hogy tavasszal megfelelően védekeztünk a mezei pocok ellen, de a pocok- állomány most is kint tartózkodik a területen, mint ahogy azt a hivatalos adatok is alátámasztják. A csapadékos időjárás kitolta a vetésidőt, viszont ha a gradáció magától nem omlik össze viszonylag rövid időn belül, akkor egész télen dézsmálni fogják a vetéseket és a pockok számára kedvező időjárás esetén újrakezdődhet a gradáció. Az a szakszerű védekezés, amivel tavasszal látszólag megoldottuk a problémát, már nem biztos, hogy télen is megoldható lesz. Egyrészt azért, mert október végéig szól a REDENTIN felhasználási engedélye, másrészt pedig télen a vadkárveszély miatt kétséges az engedélyezett felhasználás. Ezért lenne fontos a forgatásos talajműveléssel – szántás, tárcsázás – való gyérítés is.
Fémzárolt vetőmag használata
LJ: Európában elsőként Magyarországon született törvény a vetőmag minőségéről 1895-ben. A nemzetközi kimutatások alapján hazánk a világon az első öt legnagyobb vetőmag-előállító ország közé tartozik. Hazánkban a kalászos fajok esetében a felújítási arány, azaz a minősített, fémzárolt vetőmag használata nemzetközi mércével is magas színvonalú volt a 2000-es évek közepéig, aminek köszönhetően a gabonatermelés stabil ágazatává vált a magyar mezőgazdaságnak. Ilyen előzmények után megdöbbentő és aggasztó az az adat, hogy amíg az őszi búza vetőmag-felújítási aránya Csehországban 62%, Franciaországban és Nagy-Britanniában 55% és Olaszországban is 50%, addig Magyarországon 2013. év őszén alig érte el a 25%-ot.
A piacképes minőségi árualap előállításának, a nyomon követhetőség biztosításának kiinduló feltétele a minősített, fémzárolt vetőmag használata. Kizárólag az ellenőrzött keretek között megtermelt, minősítő bizonyítvánnyal ellátott vetőmag garantálja a fajtatisztaságot és a használati értéket. A vetőmaggal szemben támasztott minőségi követelmények közül az egyik legfontosabb, hogy mentes legyen a különböző betegségektől, állati kártevőktől és gyomnövények magvaitól. Egészséges vetőmag használata esetén van lehetőség arra, hogy alacsonyabb vetőmag-felhasználással a növények egyenletesen, hiánymentesen keljenek, és a jól fejlődő, kiegyenlített növényállományból magas terméshozam legyen elérhető. A továbbszaporítás során, illetve az árutermesztésben felhasznált fémzárolt vetőmag megőrzi mindazokat a nemesítés során elért genetikai képességeket, biológiai értékeket, amelyekkel az adott fajta rendelkezik. Hazánkban jogszabály írja elő, hogy a továbbszaporításra és árutermesztésre forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot hivatalosan minősíteni, fémzárolni kell. Az ennek ellentmondó magatartás illegális vetőmag-forgalmazásnak minősül.
A nem fémzárolt, az árutermesztésből meghagyott és visszavetett mag használata többlet-munkaráfordítást, minőségvesztést, az ismeretlen vetőmagminőség okozta megnövelt magmennyiség miatt többletköltséget, a visszavetett magban előforduló kórokozók és gyommagvak miatt pedig megemelkedett növényvédelmi kockázatot és költségeket jelent.
A minősített vetőmag használatának egyik legfontosabb feltétele a biztonságos és eredményes termesztésnek, ezért minden, az áruját értékesítésre termelő gazda jól felfogott érdeke, hogy a garanciát jelentő minősített, fémzárolt vetőmagot vessen!
SA: A kalászos vetőmag fajták túlnyomórészt magyar nemesítő vállalatoktól származik. Ezért sem mindegy, hogy a magyar szellemi értékek egyrészt hogyan tudnak érvényesülni, másrészt mekkora mértékben tudják a magyar gazdákat támogatni. Elemi érdekünk, hogy a vetőmag legyen nyomon követhető és a hazai körülmények között nemesített fajták mellett tegyük le a voksunkat, hiszen itt lehet a legjobb fajtákat kinemesíteni az erre a területre való értékesítésre.
(Szeptemberben Szegeden a DowAgroSciences új napraforgó, kukorica, és repcenemesítő állomást adott át: 42. oldal – a szerk.)
Vancsura József, a GOSZ elnöke, e kerekasztal-beszélgetés levezető elnöke ráirányította a figyelmet a repcevetések kapcsán a termelők azon aggodalmára, miszerint nem megoldott a repcebolha elleni hatékony védekezés.
Sándorfy szerint jogos az aggodalom, hogy a hatóanyag-korlátozást követően ezen kártevők még hangsúlyosabban fognak megjelenni tábláinkon. A NURELLE D tökéletes védelem a kártevők ellen, kiváló hatás ősszel repcebolha, repcedarázs, kis káposztalégy és mocskospajor lárvák ellen. Őszi káposztarepcében ősszel egy, tavasszal szintén egy alkalommal juttatható ki. Kelőfélben lévő repcében erős bolhakár esetén a rögök alatt károsító földibolhákat is elpusztítja. Tartamhatása miatt a kialakult mocskospajor fertőzést megállítja.
Véleménye szerint újra középpontba kerül a növényvédelmi szaktanácsadó nélkülözhetetlen szerepe, aki időben észleli a problémát és a megfelelő szert javasolja a kezelésére, megfelelve ezáltal azon fontos követelményeknek, mint a hatékonyság, a jó gázosodás, a hideg időben használhatóság és kellő taglózó hatás.
