Új típusú fajták adhatnak választ a globális felmelegedés és a túlnépesedés problémáira. A gabonafélék és más szántóföldi kultúrák nemesítése soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban. Az éghajlatváltozás felgyorsulása még összetettebbé teszi a nemesítők dolgát. A kutatóknak előre kell gondolkodnia, milyen körülmények között kell majd helytállnia egy-egy fajtának, mire engedélyeztetési eljárása lezárul – hangzott el a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. 90 éves jubileumi rendezvényén.
Immár 90 éve szolgálja a hazai mezőgazdaság egyik legfontosabb, stratégiai ágazatát a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. Az általuk nemesített fajták már a '20-as években oroszlánrészt vállaltak a modern magyar mezőgazdaság kialakulásában. A szervezet fennállásának évfordulójára rendezett eseményen a hazai agrárium jövőjéről, az előttünk álló kihívásokról is szó volt.
Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a rendezvényen rámutatott, a vetőmagok kimagasló minősége és a gabonaágazat sikere elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékony választ adjunk a globális folyamatokra. A világszínvonalú magyar agrárkutatásnak köszönhetően hazánk élen jár a problémák kezelésében, a hatékony, gazdaságos növénytermesztésben és a minőségi élelmiszerek előállításában.
Az államtitkár kiemelte, hogy a köztermesztésből kiszorult, régi növényfajtáink fenntartása és népszerűsítése, ezáltal a genetikai sokféleség megőrzése, valamint a piaci igényekhez alkalmazkodó új alternatív fajták nemesítése és termesztése közös feladatunk. A magyar vetőmagok a világ élvonalába tartoznak. Nem tudunk annyit előállítani belőlük, hogy arra ne találnánk vevőt. Az ágazat sikere jól példázza, hogy az összehangolt kutatás-fejlesztés és a gyakorlati alkalmazás az agráriumban kimagasló teljesítményekre képes.
A fejlődési irányokat, trendeket ismertetve Szilágyi László ügyvezető igazgató elmondta; a fő cél a környezeti hatásoknak ellenállóbb fajták nemesítése, a termésátlag növelése mellett. A gyorsan változó környezetben azok a fajták maradnak versenyképesek, amelyek a jelenlegieknél jobban tűrik a szélsőséges termesztési körülményeket. Emellett a Gabonakutató Nonprofit Kft. fokozott figyelmet fordít olyan termékekre, amelyek az egészséges táplálkozás alapanyagai, segítik a betegségek megelőzését és a diétás táplálkozást.
Az ügyvezető elmondta, a tudományos munka záloga, hogy 60 kutató munkatársuk közül 12 fő egyetemi doktor, 17 fő kandidátus, illetve PhD fokozatú, négyen akadémiai doktorok, egy kollégájuk pedig a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Gabonakutató Nonprofit Kft. az utóbbi tíz évben 66 új fajtára és hibridre kapott állami elismerést, valamint Magyarországon és külföldi fórumokon összesen 1366 alkalommal publikálták tudományos eredményeiket.
A rendezvényen a Gabonakutató ügyvezető igazgatója átvehette a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH) által alapított Köztermesztésért Díjat. Az elismerést azon cég, vállalkozás kaphatja, amely itthon vagy nemzetközileg elismert, minőségi terméket állít elő.
Az eseményen átadták a Baross László-emlékérmeket is. Az érmet 40 éve alapította a Gabonakutató vezetése azok számára, akik sokat tettek a szegedi, illetve a teljes hazai növénynemesítés érdekében. A névadó világhírű magyar kutató volt, az 1933-as kanadai világkiállításon bemutatott Bánkuti 1201-es búzafajtája aranyérmes lett. A díjat csak ötévente egyszer adják ki, általában 5-6 szakembernek, de a jubileumra tekintettel ezúttal tízen részesülnek elismerésben. A Gabonakutató munkatársai közül Dr. Szániel Imre, Dr. Beke Béla, Dr. Kálmán László, Dr. Papp Mária és Falusi János. A külsős díjazottak: Marosi Gábor, Máté Tibor, Pájtli József, Pásztor András, Bányai László.
