A szőlőültetvények telepítését megelőzően el kell készíttetni a “Talaj alkalmassági “ szakvéleményt , amelynek részleteiről az AGRONAPLÓ 2003/1-2 és a 3 számában számoltunk be.

Amennyiben a terület talajtani szempontból alkalmas szőlő telepítésre, úgy az erre kijelölt szolgálat elkészíti a “Tápanyag feltöltési “ szakvéleményt a szükséges talajvizsgálat alapján.

A SZŐLŐÜLTETVÉNYEK ALAPTRÁGYÁZÁSÁNAK ELVI ALAPJAI

A szőlőtelepítését megelőző alaptrágyázás célja, hogy az ültetvény folyamatos, kedvező tápanyagellátását biztosítsuk. Az alaptrágyázás során a talaj P, K, Mg esetenként a Ca tartalmának növelése fontos. Nem vonatkozik ez a N adagolásra, mert annak mennyiségét, a kijuttatás idejét és módját számos egyéb tényező határozza meg.

Az alaptrágyázás során a szervesanyag/szervestrágya és a műtrágya adagolás együttesen biztosítja a talajok kedvező tápanyag szolgáltató képességét, amely a sikeres telepítés feltétele.

A szervesanyag adagolása több szempontból is kedvező :

-javítja a talaj víz és levegőgazdálkodását , a talaj fizikai tulajdonságait,

n javítja a talaj biológiai tevékenységét, pufferképességét, kiegyenlítő képességét

n növeli a talaj könnyen felvehető makro és mikroelem tartalmát / 10 tonna szervestrágya 40-50 kg N, 20-25 kg P/2O/5 és 50-60 kg K/2O , szervesanyag tartalma 150-180 kg /.

Mindez arra mutat, hogy szervestrágya adagolással elsősorban a talaj N és K tartalmát

növeljük, de ezen kívül növeli a mikroelem készletet is.

Homoktalajokon a szervesanyag/szervestrágya adagolás, amennyiben a humusztartalom 1% alatt van feltétlenül szükséges / 80-100 tonna/hektár , amelynek 50 %-a magasabb szervesanyag tartalmú lápfölddel helyettesíthető Erdőtalajok esetében , amennyiben a humusz-tartalom a 0-60 cm-es talajszintben 1-2 % , úgy 50 tonna/hektár szervesanyag /szervestrágya bedolgozása javasolt.

Az alaptrágyázás, a készletező trágyázás fontos szempontja, hogy a talaj P,K és Mg tartalmát növeljük , és ezzel az ültetvény tápanyagszükségletét hosszú távon biztosítsuk.

A szőlő foszfor -igénye viszonylag szerény / 10 tonna/hektár termés esetében 22 kg a kivont P mennyisége / , ennek ellenére fontos szerepe van a gyökérképződésben, tehát a telepítést követő életszakaszban, de a későbbiek során is meghatározó az élettani szerepe.

Lényeges, hogy a talajban lévő illetve a talajba adagolt foszfor vegyületek elmozdulása, mobilitása igen csekély. Éppen ezért csak akkor hatékony a foszfor műtrágyázás, ha azt a gyökérzónába, a 30-60 cm-es talajrétegbe juttatjuk. Ezt pedig csupán a telepítést megelőző forgatás során tudjuk biztosítani.

A szőlőültetvények tápanyag gazdálkodása, termőképességének biztosítása szempontjából kitüntetett szerepe van az optimális KÁLIUM-ellátásnak. Számottevő a szőlő által kivont kálium mennyisége / 10 tonna terméssel hektáronként 71 kg káliumoxid a kivonás /.

A szőlő kálium-ellátásában a talaj kolloidok felületén adszorbeált és kicserélhető, továbbá a talajoldatban lévő kálium mennyisége a meghatározó, mindez a fizikai talajféleséggel és az agyagásványok minőségével van szoros kapcsolatban.

A gyakorlati szaktanácsadásban az u.n. “könnyen felvehető”, könnyen kicserélhető , továbbá a talajoldatban lévő K mennyiségét a termőhelyi kategória és a fizikai talajféleség alapján határozzák meg. Homoktalajon egy viszonylag csekélyebb AL- oldható káliumtartalom is jó ellátottságnak felel meg , mert itt csekélyebb a K-megkötődés, míg egy nagyobb agyagtartalmú , kötöttebb talajon nagyobb a kívánatos K-érték a jelentősebb K-megkötődés miatt.

A magnéziumnak a szőlő életfolyamataiban ugyancsak nagy szerepe van , fontos a fotoszintézisben, a szénhidrátok képzését irányító enzimrendszer aktivitásában, befolyásolja a P felvételét, a P-transzportot. A szőlő Mg felvétele viszonylag csekély /15 kg 10 tonna termés esetében/hektár / ennek ellenére élettani szerepe meghatározó.

Hazai körülmények között a talajok Mg ellátottsága általában megfelelő, hiánya elsősorban a túlzott K adagolás vagy a magas Ca tartalmú talajokon így a karbonátos homoktalajokra telepített ültetvények esetében fordul elő. Amennyiben a talaj oldható Mg tartalma 60 mg/kg értéknél kevesebb, úgy az alaptrágyázási javaslatban a Mg trágyázásra is javaslatot kell adni.

ÖSSZEFOGLALÓAN megállapítható, hogy a szőlőtelepítést megelőző tápanyagtartalom növelése az ültetvény további sorsát- eredését, termőképességét, élettartamát - számos vonatkozásban meghatározza.

Alapvető szempont, hogy telepítést megelőzően a talaj P és K tartalmát rendezzük, és amennyiben ez szükséges a talaj Mg és Ca tartalmát is növeljük.

Az alap vagy készletező trágyázás meghatározó szempontja, hogy a telepítést megelőzően ismerjük a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait, s azon kívül a könnyen felvehető tápanyagok mennyiségét. Hazai körülmények között “AL” kivonószerrel történik a talajok P és K tartalmának meghatározása . Ehhez kapcsolódó “ határértékeket “ a MÉM-NAK munkatársai dolgozták ki.

A talaj P tartalmának értékelése a termőhelyi kategóriák és a talaj pH értéke, illetve mésztartalmának , a talaj K-tartalmának értékelése a fizikai talajféleség és a termőhelyi kategória alapján történik.

Csekély szerves és szervetlen kolloidtartalmú talajokon, ahol számottevő lehet a K és a Mg tápelemek elmozdulása , kilugzása, egy viszonylag kisebb K-tartalom kialakítása /100-150 mg/kg /, míg a magasabb agyagtartalmú csernozjom vagy erdőtalajok esetében 250-300 mg/kg értéket tartanak kedvezőnek

Fontos szempont, hogy az alaptrágyázásban megadott mûtrágyák mennyiségét úgy kell megosztani, hogy homoktalajok esetében 700 kg/ha , míg kötöttebb talajokon 1400 kg/ha összes hatóanyagnál több mûtrágyát egyszerre ne jutassunk ki .

Célszerű, ha a telepítésre kerülő területre a telepítést megelőzően előveteményként zöldtrágya növényt termesztünk - rozs, bükköny, csalamádé - és a szükséges műtrágya egy részét a vetést megelőzően a talajba bedolgozzuk, majd a zöldtömeget a visszamaradó műtrágyával együtt a talajba juttatjuk.

Amennyiben alaptrágyaként KCl -t használunk, - és ez a gyakorlat - úgy a műtrágyázást egy téli periódus kövesse, azért, hogy a műtrágyával bejuttatott Cl és Na iónok ne okozzanak kárt.

A talaj tápanyagtartalmának növelése a TALAJVIZSGÁLATOK ALAPJÁN történjen.

A szükséges tápanyag mennyiségének megadása azért nem lehetséges, mert a telepítésre kerülő területek korábbi években igen eltérő szerves és műtrágyázásban részesültek. Éppen ezért szükséges, hogy a telepítést megelőzően meghatározzák a talaj könnyen oldható tápanyagtartalmát , és a szükséges tápanyagot ennek alapján kell kijuttatni .

Ez nem csupán ökonómiai, hanem ökológiai , termesztéstechnológiai szempontból is a termelő alapvető érdeke.

Tóthné dr. Surányi Klára a mg. tud. kandidátusa

Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodási Tanszék