Szakterülete a piackutatás, ám a mezőgazdaság már tíz éve is közel állt a szívéhez – édesanyja szülei ugyanis székely parasztemberek voltak. „Én magam is erdélyi származású vagyok, ezért is tetszett meg nagyon az állás, hiszen szívesen dolgozom nem csak a magyar, de a román piacon is. A mezőgazdaságról korábban nem sokat tudtam, mindössze annyit, ami emlékem volt róla gyermekkoromból. Sokat dolgoztam ugyanis együtt anyai nagyszüleimmel: a szénakészítés minden fázisát imádtam (kézzel kaszáltunk, terítettünk, forgattunk, takartunk és jármos szekérrel hordtuk be a szénát a csűrbe), a kapálással azonban ki lehetett kergetni a világból. Meg hát a pityókabogár szedést is szerettem – amiben gyakran volt részem a csíki nagyszüleimnél, a pityóka hazájában... Az állatokat is nagyon szerettem, nagyszüleimnél disznók voltak és mindenféle baromfi, nagybátyáméknál pedig tehenek és lovak. Apai ágról is kaptam közvetett módon egy kis adalékot a mezőgazdasághoz: nagyon sokat jártunk fel ugyanis a Hargitára, apai nagyapám egyike volt a hargitai turizmus kezdeményezőinek. A Hargitán pedig mindig is voltak esztenák, így gyermekkoromban nem egyszer akadt dolgom a juhok megfejésével. Nem egyszerű, de mókás a dolog, az biztos.”
Mikor az ügyvezetői szerepbe csapott, Bartók Béla – saját elmondása szerint – még nem tudta, milyen fába vágja a fejszéjét. Romániában úgy vette át a céget 2004-ben, hogy a volt ügyvezető felesége volt az egyetlen alkalmazott. Ő is csak nyolc hónapig volt még jelen a cég életében, aztán gyakorlatilag teljesen az alapokról kellett újra felépítenie a céget. Bezárta a bukaresti irodát, és kolozsvári székhellyel újraindította a tevékenységet.
Itthon is csak Schmitt Pál „tartotta a lelket” a Kleffmannban a cég vezetésének átvételekor. „Pali nyugdíj előtt állt már, és mikor az előző ügyvezető távozott, ő is úgy gondolta, hogy más munka után néz. Mikor azonban meghallotta, hogy egy »székely gyerek« veszi át az ügyvezetői szerepet, a maradás mellett döntött – hiszen Pali maga is csíkszeredai születésű. Nagyon sokat köszönhetek neki, együtt raktuk össze újra ezt a céget. Pali – ha lehet így mondani – a magyar növényvédős társadalom egyik nagy veteránja, mindenkit ismer és őt is ismeri mindenki. Fiatalos lendülete meghatározta a cég mindennapjainak hangulatát – még a nyugdíjazása után is húsz-harmincévesek energiájával dolgozott.”
Így indult Bartók Béla karrierje a Kleffmannál – szinte a semmiből kellett újjáépíteniük a céget. Nehéz is volt az első két-három év: az építkezésről, a szakmai és emberi kihívásokról szólt. „Számomra az itteni munka, a szakmai kihívások, amikkel szembesültem, csemegének számítottak. Végzettségem szerint ugyanis szociológus vagyok, a kutatás módszertanra szakosodtam, és rögtön az első évben egy egészen különleges módszertani problémával kellett szembesülnöm, amit szerencsére sikerült megoldani. A mezőgazdasági piackutatás ugyanis nem olyan, mint mikor egy egyszerű lakossági felmérést, avagy politikai közvélemény-kutatást végzünk, mert míg ott minden ember egyenlő és egyformán számít, itt minden egyes gazdaság más és más. Össze sem lehet hasonlítani egy 2-3 hektáron gazdálkodó őstermelőt egy tízezer hektárt művelő nagygazdasággal. Persze emiatt nehezebb is helyes eredményeket adni, főleg itt a kelet-közép-európai régióban, ahol a pár hektáros területtől a több tízezer hektáros gazdaságig találni mindenfélét.”
A Kleffmann akkoriban nemzetközileg használt módszere úgy tűnt, nem tökéletes: a Németországban jól működő mintavételi és súlyozási eljárás nem hozott megfelelő eredményt a közép-európai birtokszerkezetek mellett. Bartók Béláék azonban megtalálták a helyes súlyozási eljárást, amit ma már Brazíliától Kínáig egységesen használ a Kleffmann Csoport. „Sosem felejtem el, 2004. szeptember 14-e, hajnal három óra volt, éppen a romániai adatokon dolgoztam, és nem értettem, mi a baj velük. Akkor jött a szikra, az ötlet, amit a mai napig használunk. Persze nem volt egyszerű elfogadtatni azonnal nemzetközi színtéren. Miután már két éve használtuk Magyarországon és Romániában és a tapasztalatok alapján tökéletesítettük az eljárást, bemutattuk a cégközpontban. A helyi pozitív tapasztalatok és bizonyított eredmények ellenére komoly vitát kavartunk: felmerült a kérdés, hogy az általunk alkalmazott módszer máshol is helyesen működik-e? A magunk részéről mindig is biztosak voltunk benne, hiszen matematikailag kimutatható, levezethető volt, hogy jó, és helyes, amit csinálunk. Ezzel együtt is még évekig tesztelték más országokban is, de 2008-2009 óta az egész világon az általunk kifejlesztett módszert alkalmazza a Kleffmann Group.”
A Kleffmann cégcsoport alapításának ötlete egyébként egy német gazda fejéből pattant ki. A fiatalember – lehetett 24-25 éves akkoriban – éppen a földeken dolgozott, mikor egy piackutató kereste fel és kérdéseket tett fel neki. Mikor az idegen elment, Burkhard Kleffmann elgondolkodott: ő, mint mezőgazdász, sokkal jobb, irányzottabb kérdéseket tenne fel. Meg is alapította a kilencvenes évek legelején a saját piackutató vállalkozását, és hamar terjeszkedni kezdett. Fiatalos merészsége meghozta gyümölcsét: azon kevesek közé tartozott, aki 1993-ban az éppen a rendszerváltás első nehézségeivel küszködő kelet-közép-európai országokban leányvállalatokat alapított. Néhány év elteltével pedig már Európa határain kívül is terjeszkedni kezdett a cég – kisegítve például a mezőgazdaság szerkezeti átalakulásai miatt éppen nehéz helyzetben lévő kelet-közép-európai régiót a mezőgazdaságban hasító brazil piaccal.
És hogy mit adott a Kleffmann szakmailag és emberileg a jubiláló ügyvezetőnek? „Sikerélményt. Kifejezetten szeretem a mostani munkámban, hogy egy adott szakterületre nyerhetek komoly és mély betekintést. Régebben, mikor még a távközlésben dolgoztam piackutatóként, azt is nagyon élveztem, hiszen a kilencvenes évek végén robbant azon a területen a piac, rengeteg újdonsággal tudtunk foglalkozni, rohamtempóban terjedtek az új technológiák. Amikor az egyetemet befejeztem és piackutatóként elkezdtem dolgozni, akkor még jellemző volt a piackutató cégekre, hogy nem igazán szakosodtak iparágakra. Inkább a módszertani szakmai szakosodás volt jellemző, de ugyanaz a kutató foglalkozott a bankszektorral, az élelmiszeriparral, távközléssel, autóiparral, benzinkutakkal, vagy éppen csaptelepekkel. Így az egyes területekkel csak felszínesen tudtunk foglalkozni, hiszen szinte minden nap más és más iparágban tevékenykedő megrendelőnek kellett az információs igényét kielégíteni. Ez is nagyon jó és izgalmas tud lenni, de már amikor a távközlésbe kerültem, én kifejezetten élvezem, hogy csak egy szakmai területen tevékenykedem, és azt valóban mélyen és jól megismerhetem. A mezőgazdasági piac kutatása ugyanezt a lehetőséget jelentette számomra, egy más, hasonlóan izgalmas, vagy inkább még izgalmasabb területen.
Amikor a Kleffmannhoz kerültem, azt hittem, engem nem nagyon érdekel a mezőgazdaság világa. Aztán szép lassan rájöttem, hogy ez nagyon is fontos nekem. A székely paraszt ősök pedig kopogtattak: na, gyerek, hazaértél. Olyan szép ez a szakma, és annyi elhivatott emberrel találkozom, akik valóban szeretik, amit csinálnak. Az a szép benne, hogy az élet alapjaihoz, a gyökerekhez és a családhoz kötött foglalkozás. Ez pedig nagyon meg tudja ragadni az embert.
A szakmai kihívások és sikerek mellett nagyon fontos számomra a közösség, amiben dolgozom. Nagyon motiváló, hogy egy fiatal, lelkes, szakmailag nagyon igényes és elkötelezett csapattal dolgozhatok. Mindenki szereti a munkáját, igazán jó a csapat, szakmailag és emberileg egyaránt.”
Ha mégis kiszáll a számok világából, Bartók Béla a családjával, három szép, okos lányával tölti a szabadidejét, és sportol, amennyit csak tud. Gyerekkori szenvedélye a síelés, de szeret sziklát mászni, vagy éppen motorkerékpárt döntögetni a kanyarokban. Bármi jöhet, csak éppen kint lehessen a természetben.
Márfi András szintén szociológus végzettségű, aki piackutatói állás után kutatva került a Kleffmannhoz. „Korábbi munkahelyemen is hasonló területtel foglalkoztam, bár inkább az internetes tartalomelemzés, »adatbányászat« volt a feladatom. Rengeteg szakterületen tevékenykedtem, többek között autógyártó cégnek végeztem piackutatást, mértem a kampányok hatékonyságát. Ez utóbbi munkahelyemet nagyon szerettem, a 2008-as válság azonban megingatta a cég pozícióját: már nem nagyon tudtak komoly szakmai kihívást jelentő feladatot adni. És bár szerettem az ottani légkört, a munkatársaimat, új munka után néztem. Miután a Kleffmannhoz behívtak interjúra, máshová már nem is mentem el – itt ragadtam. Igaz, a mezőgazdasághoz nem sok közöm volt: jószágot korábban is láttam, sőt szántóföldet is, de komolyabban már soha nem gondoltam bele, mi is tartozik a mezőgazdaságba. Édesanyám ukrán, az ő családjában nagy hagyományai vannak a tágabban értelmezett őstermelői létnek. Nagyapám halász volt, így a halakat jól ismerem, bár mindez a tudás messze állt a mezőgazdaságtól. Azóta persze sokat tanultam és tanulok még ma is.”
Márfi András 2010-ben kezdett el csoportvezetői pozícióban dolgozni a Kleffmann-nál, 2013-tól pedig már key account managerként tevékenykedik. „Igyekszem nem csak a mezőgazdasági szakismereteimet bővíteni, de elsősorban a piac átfogó ismerete a fontos számomra. A piaci dinamikák ugyanis nagyon fontosak azon a területen, ahol én dolgozom. Nem beszélve az ügyféllel való kapcsolattartásról, akiknek a szempontjából szintén elengedhetetlen, hogy tisztában legyek az aktuális, mezőgazdasági felhasználás oldaláról nézett trendeknek. Ismernem kell nem csak a mi adatainkat, de a piaci változásokat, a jogi szabályozási környezetet is. Legyen szó bármilyen változásról, földtámogatási szabályváltozásról, földtörvényről – képben kell lennem.”
Az ügyfelekkel való kapcsolattartásért is Márfi András felel: elsősorban ő jár kiállításokra, ahol megismerkedhet a gazdákkal, a piac és a szakma újdonságaival. Ahogy a kutatáshoz kapcsolódó, ügyfelekkel való kommunikáció is az ő felelőssége. „A lényeg, hogy összetartsam a külvilág és a cég belső világának kapcsolatát és koordináljam az információáramlást.”
Jelenleg 10 állandó munkatárs dolgozik a Kleffmann magyarországi leányvállalatánál. Rajtuk kívül külsősök is segítik a munkát, például a call centeres munkatársak, akik száma változó, valamint a kérdezőbiztosi hálózat alkalmazottai – 35-40-en, attól függően, milyen kutatást végeznek. Ők járják az országot és kérdezik személyesen a gazdákat.
Apropó, gazdák! Hosszú évek munkája, hogy kiépítsék a bizalmas, jó kapcsolatot a gazdák és a cég között. Miután viszonylag kicsi az ország, így a mintavételi számok is korlátozottak, ezért gyakran előfordul, hogy évente többször »zaklatják« a gazdákat. „Igyekszünk fenntartani egy motivációs rendszert – magyarázza Bartók Béla – hiszen a gazdákkal fenntartott jó kapcsolat nélkül képtelenség is lenne jól végeznünk a munkánkat. Éppen ezért több szaklappal karöltve igyekszünk a gazdákhoz visszajuttatni a segítségükkel kimutatott adatokat, információkat. Egyik ilyen partnerünk például az Agro Napló. Úgy gondoljuk, hogy ez mindenki számára kedvező: nyer vele a gazda is, hiszen információhoz jut, az újság is és mi is. A mezőgazdasági kiadókkal való együttműködés másik formája, hogy szaklapot ajándékozunk a válaszadó gazdáknak. 2007-ben indítottuk el ezt az együttműködést, és az évek minket igazolnak – jó ötlet volt.”
A gazdákkal való kapcsolattartást nagyban segíti egy olyan munkatárs, aki maga is az agráriumból érkezett a Kleffmannhoz. Csősz Mihály az operatív csoportot vezeti a Kleffmann csapatában. Az agrármérnök öt éve dolgozik a cégnél. „Termelőgazdaságból jöttem a Kleffmannhoz, onnan, ahol más aspektusok érvényesülnek, mint itt. Ennek nagy hasznát veszem a mindennapi munkámban, hiszen más szemszögből is látom a dolgokat – nem csak a statisztikák, adatbázisok irányából, ami – az igazat megvallva – nem volt éppen a kedvenc szakterületem az egyetemen. Azért jelentkeztem erre az állásra anno és azért is szeretem a mai napig a munkámat, mert különböző szemszögekből vizsgálhatom a számomra fontos területeket. És most már bevallhatom, hogy még a statisztikát is sikerült megkedvelnem a Kleffmannál.”
Fontos számára, hogy találkozzon a termelő kollégákkal, akik visszajelzést adnak arról, amit a cégnél csak a statisztikákból ismerhetnek meg. „Mi a Kleffmann-nál a nagy átlagot, a fő piaci tendenciákat látjuk, de ha kimegyünk terepre, az apró részleteket is megismerjük. Kell ez a pluszinformáció és a személyes találkozás, tapasztalat, hogy azt a későbbiekben felhasználhassuk, amikor valami problémába ütközünk. Nagyon sokszor jó ötleteket adhatnak ezek a találkozások, ha finomítanunk kell egy-egy módszeren, koncepción, ahhoz, hogy a legjobban végezhessük a munkánkat, és hitelesen tudjuk felmérni a piacot.”
Nem meglepő, hogy közel állnak Mihályhoz a termelők: ő maga is mezőgazdaságban nőtt fel, szülei a mai napig gazdálkodnak. „Hajdú-Bihar megyében nőttem fel, a mezőgazdaság az életem része. Ez pedig megkönnyíti a mostani munkámat is. A régebbi tapasztalataimból is sokat hasznosítok, de sokat tanulok most is: például a gépekről, amik régebben nem álltak olyan közel a szívemhez, de a gépes vonatkozású kutatásaink kapcsán gyakran napirendre kerülnek.
A Kleffmann csapatában soha nem unatkozik, hiszen az itt történő munkára nem csak a ciklikusság, de az állandó változás is jellemző. „Minden évben van valami új feladat, új tanulnivaló, aminek köszönhetően soha nem válik unalmassá a munkám. Folyamatosan fenntartja az érdeklődésemet és ez jó, nem is szeretnék mást csinálni.”
Csősz Mihály jelenleg hat ember munkáját felügyeli. Nem ismeretlen számára a vezetői szerep, korábban egy kertészeti cégnél szintén voltak beosztottjai. „Ez mégis más, mint ami ott volt, hiszen ott inkább fizikai, itt pedig inkább szellemi munkát végzünk. Egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, valahogy itt mégis jobban érzem magam, hiszen azt tapasztalom, a beosztottjaim partnerek a munkában, nem lébecolják el a feladatokat, mindenki igényes önmagával szemben – itt mindenkinél él a belső »kényszer«: a legjobb tudása szerint elvégezni a feladatot.”
Munka után Csősz Mihály is családjával tölti az idejét – két lányával és feleségével sokat túráznak. Más sportokat is szeret, például focizni, vagy éppen futni – ahogy ideje engedi.
Hagara Antal négy éve dolgozik a Kleffmann-nál. „Áprilisban jöttem, bolondok napján, de egyáltalán nem bolondultam meg. Nagyon jó döntést hoztam, mikor a Kleffmann mellett döntöttem. Mindig is tetszett a munkamorál és a vezetőség részéről az a humánus hozzáállás, az alkalmazottak emberszámba vétele, amit korábban más cégeknél sajnos nem, vagy csak részben tapasztaltam meg. Ha túlórázni kell, akkor is megbecsülnek, és csak azt várják el tőlem, hogy én is a magam részéről felelősségteljesen álljak a feladathoz. Én a magam részéről igyekszem szintén korrekt lenni – a cég pedig honorálja ezt a fajta hozzáállást. Ez a légkör pedig mind az anyagi, mind az emberi oldalról nagyon-nagyon fontos.
Hagara Antal leginkább a terepen dolgozik, ami elsősorban a gazdákkal való közvetett kapcsolattartást jelenti. Közvetett, hiszen nem ő beszél a gazdákkal, viszont ő irányítja a terepi és call centeres kérdezőket. „Tapasztalatom szerint a terepen való és a call centeres megkereséseknek is megvan a maga előnye és hátránya. Előbbi esetén talán részletesebb adatokat tudunk gyűjteni, hiszen a négyszemközti, személyes beszélgetés során több impulzust kap az ember. A telefonos beszélgetés vitathatatlan előnye viszont a gyorsaság, a könnyebb elérhetőség. Mindemellett tartom a véleményem: ha a kérdező személyesen megy el a gazdához, árnyaltabb adatokat kap.”
Míg a kérdezők a gazdákkal foglalkoznak, addig Hagara Antal feladata terepen kérdező és a call centerben dolgozó időszakos munkatársak koordinálása, valamint a terepi előkészítő munkálatok elvégzése: a címlisták összeállítása és kiadása. Több száz kérdőív lekérdezése alapos előkészítő munkát igényel, jól kell megválasztani a leendő válaszadókat. Ilyenkor többnyire a korábbi projektekből származó adatokra támaszkodhat, bár egyes felmérésekben igencsak nehéz feladat az adott kutatás szempontjából releváns gazdák kiválogatása. „Minden évben, május végétől október közepéig kisebb megszakításokkal, de folyamatosan nagy panelkutatásokat végzünk. Ezek állandó feladataink, ezenfelül jöhetnek be még pluszmunkák. Ilyen esetben nagyon fontos, hogy összeegyeztessük a különböző projektekben használt címlistákat. A kutatásban megkeresendő gazdák helyes kiválasztása mellett nagyon fontos még a munkánkban, hogy jól összeállított kérdőívekkel dolgozzunk, annak érdekében, hogy végeredményben valóban hasznos, érvényes információkat tudjunk gyűjteni. A kérdőív összeállítása önmagában is egy nagyon összetett feladat, amelynek kialakításában a kutatók és a megbízók együtt dolgoznak. ”
A címadatbázis folyamatos frissítése is komoly munkát igényel, hiszen attól függően lehet felhasználni azokat, hogy éppen hány projekt fut párhuzamosan vagy közel párhuzamosan egymással. Ha két kutatás közel esik egymáshoz időben és térben, értelemszerűen alaposan át kell szerkeszteni és kiválogatni a címlistát, hiszen ez lesz a mintavétel alapja – attól függően, a kutatók éppen mit vizsgálnak. Több kutatást is figyelembe kell venni és az alapján kialakítani egy pontos és megbízható szisztémát – egy jó adatbázis ilyen esetekben nélkülözhetetlen.
A címadatbázis folyamatos frissítése is komoly munkát igényel, hiszen attól függően lehet felhasználni azokat, hogy éppen hány projekt fut párhuzamosan vagy közel párhuzamosan egymással. Ha két kutatás közel esik egymáshoz időben és térben, értelemszerűen alaposan át kell szerkeszteni és kiválogatni a címlistát, hiszen ez lesz a mintavétel alapja – attól függően, a kutatók éppen mit vizsgálnak. Több kutatást is figyelembe kell venni és az alapján kialakítani egy pontos és megbízható szisztémát – egy jó adatbázis ilyen esetekben nélkülözhetetlen.
Hagara Antal számára is a családja az első, na és persze a sport: „legtöbbször kerékpározok, futok, vagy éppen a személyi edzést választom. Szeretem a kosárlabdát is, de azzal vigyáznom kell, hiszen a térdszalag könnyen szakad...”
Nem úgy a szakmai hűség, ami a Kleffmann munkatársait jellemzi. Mint mondják, egy mezőgazdasági piackutató cégnél dolgozni egészen más, mint egy átlagos multinál, ahol gyakran ugrálnak az alkalmazottak egyik szerepből a másikba. Aki az agráriumban tevékenykedik, aki igazán elhivatott, az nem cserél egykönnyen – ez a fajta rajongás pedig nem csak a földeken dolgozókat, de az elemzőket, kutatókat is „megfertőzheti”.
Hardi Judit
A Kleffmann Group független mezőgazdasági piackutató cég mostanában több évfordulót is ünnepel: közel negyed évszázada indította útjára a vállalkozást a névadó Burkhard Kleffmann. Magyarország 1994-ben, azaz éppen 20 éve lett a Kleffmann „család” tagja, tíz éve pedig Bartók Béla vette át a cég vezetését. Vele és munkatársaival beszélgettünk múltról, jelenről, piackutatásról és mezőgazdaságról – születésnapjuk alkalmából.
A cikk szerzője: Hardi Judit
