Halottam, hogy új rendelet jelent meg az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetéséről. Mikor lehet kérelmezni a megosztást?
Az új rendelet (374/2014. Korm. rendelet) azon osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásokat szabályozza, melyeket 2012. június 1-jéig kérelmeztek a földhivataloktól, tehát a korábbi kérelmek ügyét rendezni, új kérelmezési lehetőséget nem állapít meg!
Új megosztást jelenleg csak saját költségen, a Polgári törvénykönyv alapján lehet kérelmezni, indítani.
NFA földbérleti pályázaton szeretnénk indulni, de nem tudunk állattartást bevállalni? Elfogadható helyette a vetőmagtermelés?
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által kiírt földhaszonbérleti pályázatoknál az állattartás vállalása nem helyettesíthető vetőmagtermesztéssel.
1200 hektár alatti gazdaság esetén minden, az adott pályázaton elnyert hektárra 0,5 állategység vállalása szükséges. 1200 hektár feletti gazdaságnál a teljes területükre (az eddig is meglévő földek és a pályázott földek együttesen) kell ezt az értéket vállalni.
Tehát vagy vállalnak állattartást, vagy enélkül a pályázat érvénytelen.
Egy osztatlan közös táblában tulajdonnal rendelkezem, de nem vagyok sem bejegyzett földműves, sem pedig helyben lakó gazdálkodó. Ha az egyik tulajdonostárs eladná a részét, úgy ebben az esetben kell-e alkalmazni a földtörvény passzusait?
Igen, ebben az esetben is alkalmazni kell a földtörvény rendelkezéseit, tehát csak akkor vásárolhatja meg a tulajdonostárs területét földműves regisztráció nélkül, ha a már tulajdonában lévő és a vásárlással érintett terület együttes mérete nem haladja meg az 1 hektárt. Ha meghaladja, akkor előbb nyilvántartásba kell vetetnie magát földművesként.
Ha az adásvétel elől elhárult a fenti akadály, akkor annyiban válhat egyszerűbbé a vásárlás, hogy tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel esetén elővásárlási jog nem áll fenn, tehát nincs szükség földkifüggesztésre.
Ha nem szűnne meg az adásvétellel a közös tulajdon, a vásárló földműves tulajdonostársnak (Ön, vagy ha van, akkor a többi tulajdonos) akkor is elővásárlási joga lenne mindenkivel szemben (még a helyben lakókkal is), az állam kivételével.
Állandó lakóhelyem Budapesten van, de az állattartó telepünk egy vidéki településen található. Ez esetben, ha az állattartó telep szerinti község területén szeretnénk földet vásárolni, rendelkezünk-e elővásárlási joggal?
Leírása alapján igen, ugyanis az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, rendelkezik elővásárlási joggal. (De csak szántó, rét, legelő /gyep/, vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén.)
Jelen helyzetben tulajdonképpen csak a terület esetleges bérlője, használója (ha nem a tulajdonos használja), az esetleges tulajdonostárs (ha nem egy tulajdonosa van a kínált területnek), illetve az állam előzheti meg Önöket.
Továbbá Önökkel egyenrangú helyen rendelkezik elővásárlási joggal: a többi helyben állattartó telepet üzemeltető; a földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítója és feldolgozója (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös esetén); a biogazdálkodó (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös esetén), vagy szőlő esetén a szomszédos hegyközségi tag.
Ha egy másik jelentkező a fent felsorolt, egyenrangú helyeken áll, akkor egy második rangsorolás dönthet:
Ha így is megegyező a jelentkezők rangsora, akkor egyenrangú a jelentkezés, mely esetben az eladó döntheti el, hogy kinek adja el a földet. Fontos azonban, hogy ezen elővásárlási joggal (az adott településen állattartó telepet üzemeltető) csak akkor lehet élni, ha a vásárló a szerzéssel érintett földre és a már birtokában levő szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott földterületre együttesen legalább 0,5 ÁE/ha állatsűrűséggel rendelkezik.
Amennyiben nem rendelkeznek az előírt állategységgel (ÁE), akkor nincs elővásárlási joguk (mivel egyébként nem laknak helyben), és csak akkor lenne esélyük a föld megvásárlására, ha a jelentkezők egyikének sem lenne semmilyen módon elővásárlási joga.
Gyümölcsszállításnál – ami nálunk fuvaronként maximum 1500 kg – kötelező-e bejelentkezni az EKÁER rendszerbe?
Igen, kötelező, mivel a gyümölcsök – mint a legtöbb mezőgazdasági termény – az ún. kockázatos élelmiszerek közé tartoznak. Esetükben már 200 kg tömegtől vagy 250.000 forint adó nélküli ellenértéktől él az EKÁER bejelentési kötelezettség.
Csak akkor nincs szükség bejelentésre, ha belföldön saját áruként szállítják a terményt egyik helyről a másikra, pl. szüretből a telepre, vagy a termelő két telepe között, vagy esetleg kiviszik a piacra.
Hogyan lehet mentesülni az EKÁER biztosíték-fizetési kötelezettség alól?
A biztosítékadási kötelezettség alól azok mentesülhetnek, akik a következő feltételek mindegyikének megfelelnek: legalább két éve működnek; szerepelnek a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában; a bejelentés időpontjában nem állnak adószám-felfüggesztés hatálya alatt.
Aki még nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, de a biztosítékadási kötelezettség alóli mentesség további feltételeinek megfelel, az az ún. NAV-os KOMA kérelem (összevont nyomtatvány a köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatos ügyek intézéséhez) elektronikus, ügyfélkapun keresztüli benyújtásával mentesülhet a biztosítékadási kötelezettség alól, azaz így kerülhet be az adatbázisba. Az adatbázisba legkorábban a KOMA kérelem benyújtása utáni hónap 10. napján lehet bekerülni.
Amennyiben Önnek is kérdése merül fel, azt várjuk a szaktanacsadas@euroeco.hu e-mail címen, vagy a 06-96/213-788-as telefonszámon! Kérjük, hogy e-mail-ben küldött kérdéseiknél, a levél tárgyában tüntessék fel az „Agro Napló” kifejezést! Az EURO-ECO Csoport országos működési területtel rendelkezik, így munkatársai hazánk minden tájáról várják a termelők érdeklődését!
