2014-ben 202 ezer hektárnyi terület volt művelés alatt. Ha 5 csoportra osztjuk a gazdaságokat a területük alapján (lásd 1. ábra), fontos szerepük van a 30–100 ha közötti területtel rendelkező gazdaságoknak. Ők művelik a megye szántóinak 22 százalékát, míg ezzel szemben az országos átlag 15 százalék. A művelt terület 40 százaléka tartozik a 100 hektárnál kisebb gazdaságokhoz. Az igazán nagy gazdaságok (1000 ha felett) területe viszont kevésbé koncentrálódik a megyében az országos megoszláshoz képest.

Kalászos

Az őszi búza termesztéstechnológiai sajátosságaira szeretnénk először kitérni. A nettó kezelt terület aránya az egyik legfontosabb mérőszám (azaz, hogy a teljes vetett terület mekkora hányadát kezelték valamilyen növényvédő szerrel, természetesen külön értendő a gyomirtó, gombaölő, rovarölő).
A 2. ábrán láthatjuk, hogy a gombaölő szerrel kezelt nettó terület aránya Tolna megyében az elmúlt években mindig jóval az országos átlag felett volt (akár 20 százalék közötti eltéréssel). Nemcsak ez a mérőszám mutatja az intenzív technológiát, hanem az egy hektárra eső átlagos kezelésszám is. 2014-ben Tolna megyében a gombaölő szerrel kezelt terület 93%-án alkalmaznak a gazdák 2 vagy 3 kezelést, ezzel szemben az országos arány 71%. Az ábra alapján elmondhatjuk, hogy a 2013-as, 2014-es évek csapadékos időjárása inkább az ország más részein alkalmazott termesztéstechnológiát tette sokkal intenzívebbé – Tolnához hasonlóvá. 2014-ben Tolnában az összes, Kleffmann által megkérdezett őszi búzát termesztő gazdaság 1 gombaölő terméket használt egy tankkeverékben. Ugyanakkor az országos átlag szerint a tankkeverékek 5 százaléka tartalmaz 2 gombaölő terméket (a kezelt terület alapján).

Kukorica

A kiváló minőségű földeken kiemelkedő jövedelmet lehet elérni a kukoricával a megfelelő termesztéstechnológia biztosításával.

A 2014-es év egyik nagy kérdése volt, hogy a csávázószerek engedélyének felfüggesztése után hogyan alakul a talajlakó kártevők elleni védekezés. Tolnában a kukoricaterület 40%-án alkalmaztak talajfertőtlenítő termékeket (országos átlag 25%), míg a terület 9%-án védekeztek állománykezelés formájában a kár-
tevők ellen (országos átlag 8%).

A megyében a kukorica termesztéstechnológiája valamennyiben eltér az országos átlagtól. Nem csak több a felülkezelés, de a tankkeverékek több terméket is tartalmaznak. 2014-ben a megyében az egy hektárra jutó átlagos kezelésszám gyomirtás esetében 1,36 – az országos átlag 1,22. Ez azt jelenti, hogy Tolnában az esetek 36 százalékában a gazdák 2, esetlegesen 3 gyomirtást is alkalmaznak. A 3. ábrán azt mutatjuk be a kukorica fenológiai állapota szerint, hogy milyen különbség volt az országos és a Tolna megyére jellemző kukorica gyomirtási technológia között. Amint láthatjuk az igazán lényegi különbség az, hogy Tolnában hangsúlyosabb a védekezés a kultúrnövény 6-7 leveles (már kései posztemergens) állapotában az országos megoszláshoz képest. Itt azonban fontos megemlíteni, hogy a már említett több felülkezelés áll az eltérés mögött.

Napraforgó vetőmag

A gazdák vetőmag-választási szokásai nem követték az országos tendenciákat. 2014-ben Tolnában a napraforgóval vetett terület 38 százalékán Clearfield, míg 12 százalékán Express hibrideket vetettek, a terület felén viszont fajtákat vetettek. Ezek alapján jelentős eltéréseket láthatunk az országos megoszláshoz képest. Az országos átlag 61 százalék a Clearfield, 19 százalék az Express, míg a fajták esetében 20 százalék.

Szőlő

A szekszárdi borvidék országosan is kiemelkedő jelentőségű, kérdés, hogy vajon a kórokozók, kártevők elleni védekezés mennyire hasonlít az ország más területein alkalmazott technológiákhoz. A 2014-es év kiemelkedő volt abban a tekintetben is, hogy nemcsak egy enyhe tél, hanem egy különösen csapadékos késő tavasz és nyár is nehezítette a növényvédő szeres védekezéseket. Gombaölő szeres kezelések esetében az egy nettó kezelt hektárra eső kezelésszám a 2013-as 6,38-ról 2014-ben 7,91-re, míg a rovarölő szeres kezelések száma 2,15-ről 2,55-re nőtt (országos átlag).

Tolnában 2014-ben a teljes szőlő területen alkalmaztak valamilyen gombaölő termékeket, egy hektáron átlagosan 8,1 gombaölő szeres kezelést végeztek el a gazdák, ami a 2013-as 6,46-os számhoz képest nagy ugrást jelent. A 2014-es problémák súlyosságát nemcsak az emelkedő kezelésszám mutatja, hanem az is, hogy az egy tankba elhelyezett azonos típusú termékek száma is növekedett. 2014-ben azok a tankkeverékek, amelyekben gombaölő szert is kijuttattak a gazdák, átlagosan 2,38 gombaölő szert tartalmaztak (2013-ban ez a szám 2,07 csupán). Ennek eredőjeként a gombaölő szerrel kezelt egy hektárra eső termékszám 2014-ben átlagosan 19,3 termék, ami a 2013-as 13,4 termékhez képest hatalmas növekedés (ami természetesen a művelési költségek drasztikus emelkedését is magával vonta).

Végezetül szeretnénk megköszönni a kutatásainkban részt vevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak kérdéseinkre. A 2015-ös évre is sikeres gazdálkodást kívánunk!

Puskás Péter

Kleffmann Group

A cikk szerzője: Puskás Péter