2014 augusztusában még minden hír a várható rekordtermésekről szólt. A termésbecslések alapján Tolna megyében volt várható a legmagasabb termésátlag őszi búzából és repcéből.

A falugazdászok júniusi adatszolgáltatása szerint Tolnában a vetésterület mintegy negyedén,
50 111 hektáron összesen 275 610 tonna őszi búza termést becsültek a gazdálkodók, ami hektáronként 5,5 tonnás átlagnak felel meg. Az augusztusi összesített – már nem a becsült – végleges számok pedig még ennél is jobb eredményt mutattak. 292 247 tonna őszi búza termett Tolna megyében, mely 5,8 tonnás átlagnak felel meg. A repce esetében a megyei hozamot a 8756 hektáron vetett területre júliusban összesen 30 656 tonna, hektáronként 3,5 tonnára becsülték. Az összesített adatok ennél a növénynél is jobbak lettek, mint a becslés, összesen 32 152 tonna, hektáronként 3,67 tonna a betakarított mennyiség.

Igaza lett a júliusi becsléseknek. A tavalyi évben a többi megyét megelőzve őszi búza, repce tekintetében Tolna megyében termett a legtöbb termény egy hektárra vetítve. Az előbbi állítás igaz a rozs, tavaszi árpa és zab esetében is a termésátlagokra.

A 2014. évi csapadékos időjárás azonban rontotta a minőséget a búza esetében, több lett a takarmánybúza mennyisége, a kevesebb minőségi búza ára viszont emelkedhet. A lekötött takarmánybúza tonnánkénti 50 ezer forintos ára ma jónak számított egész évben.

A jó termésátlagokban nagy szerepe van a talaj- és klímaviszonyok mellett a jó fajtaválasztásnak és a hozzá alkalmazott termelési technológiák betartásának is. Egy-egy fajta esetében alkalmazott termelési technológia, ha nem is 100 százalékos garancia, de igen biztató alapot ad a magas termésátlagra. Minden növény esetében szükséges a termőföldhöz és adottságokhoz megfelelő fajtaválasztás, növényvédelem és talajerő-utánpótlás, amely magas szinten tartja az inputanyag-költségeket. Repce esetében az egy hektárra eső inputanyag-költség meghaladhatja a 300 ezer forintot, ennek tudatában a 3,5 tonnás termésátlag a 100–105 ezer forintos felvásárlási ár tükrében éppen csak eléri beművelési értéket.

Napraforgó és kukorica esetében is élen Tolna megye

Tolna megyében 2014-ben 105 ezer hektáron vetettek kukoricát, 30 681 hektáron pedig napraforgót termesztettek a termelők. Napraforgó esetében 3,55 tonnás megyei termésátlag a legjobb az országban. A kukorica területe közel kétszer akkora, mint a búzáé. Évek óta így van ez, hiszen a tengeri az országos átlagnál jobb termést hoz. A vetett területnek csak 90 százalékát tudták betakarítani az év végéig, de így is a 9,25 tonnás termésátlaggal a legjobb megyei eredményt érték el a termelők. Míg az őszi búza esetében a sok csapadék nyomta rá a bélyegét a minőségre és ezzel a felvásárlási árra is, addig a kukoricánál a rekordtermésről szóló hírek „verték le” az árat. Kukoricahozamok esetében a legfontosabb időben elmaradt eső, a kényszerérés, a gyapottok-bagolylepke okozta károk ellenére is a legjobb megyei átlagot érték el. A megyei termelők nem csak a 2013-as évre emlékeznek, melynél tényleg több termett 2014-ben, de a rekordokra is, melytől a mostani termésátlagok elmaradnak. Eddig 2005-ben termett a legtöbb kukorica a megyében, hektáronként 9,5 tonna. 2013-ban 3,5 tonnára jött ki a hektáronkénti átlag, 2014-ben pedig 9,2 tonna.

A múlt évhez képest drágult a vetőmag, a gázolaj, a növényvédő szer, nőttek a munkabérek, és háromszor többe kerül a műtrágya. Egy ilyen költséges év után a csökkenő felvásárlási ár katasztrófával fenyegethet a következő évre tekintve.
A gondokat csak tetézi, hogy tavaly sok gazdálkodó írt alá az idei évre olyan szerződést, hogy a tőzsdei ár 90 százalékáért leadja a terményét. A tőzsdei ár jelenleg 30 ezer forint körül alakul, így valóban 27 ezer forint körül kapnak a termény tonnájáért. Érthetetlen a kukorica felvásárlási árának visszaesése, hiszen Amerikából nem érkezik Európába kukorica, mert ott a bioetenol-termelésre álltak át, így az ott termő kukoricára szükségük van és Európában pedig nincs csúcstermés.

Több fórumon elhangzott a megyében, hogy az értékesítésben felmerült problémákra megoldás lehet, ha a termelők összefogva, maguk keresnék a kapcsolatot a takarmányüzemekkel, feldolgozókkal. A megyei termelőknek fel kell ismerniük, ha a kukorica nem jön be, akkor a növénytermesztés arra az évre elúszott. Tolna megyében ugyanis az első számú növény a kukorica, a legtöbb gazdaság erre épül. A reális ár tonnánként 40 ezer forint körül lenne, de ez alatt a termelés már veszteséges.
Az integráció fontosságát és biztonságát, ilyen esetekben lehet igazán értékelni és élvezni.

Gerebenics István

GabonaMarket.hu

A cikk szerzője: Gerebenics István